Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-16 / 61. szám
' xiii. trr. 9i. szám. 7 Bsiglam - Európa második Svájca A géhíí egyetem flamand tanítási nyelvének megállapítása csak megindítója a flamand és valîon- nyelvteräletek szétválasztásának — A francia ütköző áüamfeői a vegyes lakosságú államok iskolapéldája lesz (Kolozsvár, március havában.; Mozzanatról- mozzanatra figyelemmel kisértük e lap hasábjain azt a nyelvi harcot, mely Belgiumban a uémefc idiómát beszélő flamandok és a francia anyanyelvű vallonok között óvek óta fohnár. Az a megoldás azonban, mely a közelmúlt napokban «. belga parlament határozatából megszületett, nemcsak ebből a szempontból érdekelheti méltán olvasóközönségünkéit. Ez a döntés, melyet szinte egyhangúan hozott meg a belga törvényhozás, sokkal többet jelent, mint egy egyszerű parlamenti bare cldőltét. Itt az anyanyelv joga aratott döntő győzelmet: a kt3 flamand nép tfijszólásszerü «nyanvelvének joga a világkultúrát jelentő francia nyelvvel szemben. Belgium ezentúl éppen olyan megkülönböztető hangot kap az európai államokban, mint Svájc. Az előzmények A belga állam ebben «z esztendőben üli meg megszületésének százéves jubileumát. Jellemezhetné-e valami jelképesebben ennek a mai kornak szellemét, mint az, hogy éppen ebben az ünnepélyes érában történik meg az elhatározó változás mindabban, ami száz éven keresztül ennek az államnak alapja, hogy ugymondjuk, kiinduló pontja volt. A belga államot 1830-ban a francia politika teremtette meg — előőrsnek. Természetes volt tehát, hogy ebben a kis mesterséges államban a franciás ág mindenben előjogot nyék a többségben levő flaináu- dokkal szemben is. A flamandok évtizedes szívós harca nemzeti- 'ségiik és nyelvük jogaiért u háborúban súlyos vereséget szenvedett, mert flam<rnd aktivisták a megszálló németek mellé álltak és ezért az antant győzelme után súlyos megtorlásokat kellett elszenvedniük. természetesen a központi hatalom ellenőrzése mellett. óriási többség Mindennek az érdekességét fokozza az a körülmény, hogy ezt a határozatot, mely nem jelent egyebet, mint a francia jellegű Belgium, vagy ahogyan erre mifelénk mondanák, I a belga nemzeti állam megszűnését, a belga kamara szinte egyhangúan hozta meg. A határozntot 155 szavazattal hozták meg 10 ellenében, akkor, amikor a belga kamara összes tagjainak száma 187. A hiányzó képvsielők részint akadályozva voltak a megjelenésben s csak részben tartózkodtak szándékosan a szavazástól, elsősorban Bruxelles Iránéi n. képviselői. Ez a szinte egyhangúnak mondható szavazati fcredmény ezt jelenti, hogy a vallonok önként hajoltak meg az idő törvényének parancsa előtt, vagyis önként vonultak vissza azokról a pozíciókról, (London, március 14.) Jacobsen, a csikfgői egyetem tanára készüléket szerkesztett, melynek segítségével mérni lehet , a gondolatoknak az izom és az idegrendszerre gyakorolt hatását. A profesz- szornak sikerült a gondolatokat villamos energiává átalakítani s igy váltak azok mérhetőkké. Réméit, melyeket csupán az erősebb jogán tartottak megszállva. Ezzel pedig lemondtak arról, hogy francia kultúrájukat bárkire Í3 a törvény erejével reákény- Bzeritsék. A francia kultúra propagálása ezután társadalmi egyesületek feladata lesz Belgiumban. Külön szint ad a romániai kisebbségek számára a nyelv jogának ez a teljes elvi és gyakorlati győzelme azáltal, hogy a latin kultúrának legjelesebb hordozója, éppen a francia az, mely itt a józanság, a y realitások útjára tért. S az, amelyik pedig győzött — a flamand — éppen olyan elzárt nyelv, mint a magyar, La a nagy német nyelv család rokonságával dicsekedhetik is. Mert ha a íiamandot egyszerűen hollandnak számítjuk is, melytől pedig bizonyos nyelvjárás-szerű eltéréseket mutat, akkor sem beszéli több ember a világon ezt az idiómát, mint a magyart. S az sem érdektelen, hogy a francia kultúra visszavonulása a germán kulturcsalád egy tagjával szemben történt, éppen Belgiumban, a német éa a francia nép legutóbbi nagy vetélkedésének színterén és egyúttal tárgyán. Ez csak kiélezi és hangsúlyozza az esemény nagy elvi és gyakorlati jelentősegét. S éppen azért méltán kérdezhetjük magunktól, de másoktól is, hogy vájjon, itt Romániában, hol akkora szerepe van mindennek, ami francia, mikor talál majd követésre a francia szellemnek az a józansága és egyszerű realitása, j mely ebben a történelmi tényben megnyilatkozik? Dr. S. I. hogy sikerülni fog olyan készüléket is szerkesztenie, amelynek segítségével a gondolatok lefényképezhe- tők lesznek. A professzor szerint kétmillió ember egyfázisú koncentrált gondolata alig termel annyi villamossággá átalakítható energiát, hogy ezzel egy gyenge villanylámpát meg lehessen gyújtani. így chicagói egyetemi tanár olyan készii- leket szerkesztett, ame íef}et fényképezni a gondolatokat------------—-arass—»-------------Tíasétfi fei^ylfcázra ítélték as al&ŐiöUássstfflái 9,2i8stéiiyoE#clo^Stő4 és gyilkos ga^allérfát A détaonikus asszony halálos játéka a Sérjjel és a szeretővel Ez azonban csak olaj volt a nemzeti érzés tüzére. Az njra fellángoló baro a genţi francia egyetem teljes flamanddá tételének követelésével elérte csúcspontját az elmúlt év folyamán. Ebből a vitából nagy elvi vita lett. Az egész kérdéskomplexum napirendre került s a genti egyetem problémája a flamand-vallon állami együttélési próbaköve lett. A döntő pillanat így érkezett el a pillanat, amikor a belga törvényhozásnak a genti egyetem sorsának eldöntésével meg kellett egyben mutatnia azt az irányt is, mely szerint a vállon és a flamand nyelv határának úgy az ország terülcte'n, mmt összes intézményein ■keresztül kell vonulnia. , v Ez megtörtént, még pedig teljesen a flamand követelések szerint, ami egyúttal az anyanyelv jogának teljes győzelmét, a kétnyelvűség rendszerének pedig bukását jelenti. A szóbanforgó parlamenti határozat mindenekelőtt kimondja a körülvitatott geh ti egyetem négy fakultásának teljes flamanddá tételét. Ma ezen az egyetemen a kurzusok 2/3-át még francia nyelven tartják. Ez a folyamat 5 év alatt megy végbe. Ugyanakkor kimondták azt is, hogy azokat a francia nyelvű magasabb szakiskolákat, melyek ma szintén Gentbeu működnek s amelyeknek faman- dositását nem követelték, ugyanez alatt az idő alatt át kell helyezni a francia nyelvterületen fekvő Lió- ge-be. Ezen tnlmenőleg azonban kimondotta ez a határozat elvben Belgiumnak teljes kettéválasztását a vallon és a flamand nyelvterületek szerint. Ézsken a nyelvterületeken megszüntette az egész vonalon a kétnyelvűség kötelezettségét, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy nemcsak az alantas, de á magasabb hivatalnokok sem lesznek kötelesek franciául tanulni. Végül gondoskodott a kisebbségek jogairól is: a flamand területeken élő vallonokról és a vallon területeken élő flamandokról egyaránt. Ez azért különösen érdekes, mert hiszen a franciaszinii főváros, Brüxeiles maga a flamand nyelvterület közepén fekszik. Ez az elvi döntés úgy szól, hogy a kisebbségek jogairól úgy a nyelvhasználat, mint iskoláztatás szempontjából mindig az \ illető község dönt, (V.'cls, március 14.) Pár nappal azután, hogy a hitvesgyilkosságra való fölbujtással vádolt Giuber Franciska mögött bezárult a börtönajtó, bűnügyi legenda kezdett képződni a schleissheimi „Kőstcnyör- dög" alakja köré. A lakosság iszonyattal ejtette ki a nevét s a jámborak úgy beszéltek róla, olyan babonás félelemmel és rettegéssel ejtették ki a nevét, mintha valóban az ördög öltött volna testet benne. A welsi esküdtbiróság hallatlan érdeklődés mellett ült össze, hegy ítéletet mondjon a 22 éves, meg- babonázóan szép menyecske fölött, akit az államügyész azzal vádolt, hogy kedvesének eszközül használásával másvilágra küldte férjét, hogy birtokába ülhessen és szabadon szürcsölhesse az élet örömeit. A most tárgyalásra került hitvesgyilkossági bűnügy nem mindennapi esete a kriminalisztikának. Szereplői: Gruber Ferenc sekrestyés, fiatal és szép felesége, Franciska és az asszony kedvese, Lidauer János. A gyilkosság november 28-án történt, a Gru- ber-házaspár lakásában, I.idauer követte el az asszonytól kapott revolverrel, a fölbujtó jelenlétében. Az asszony a csendörsóg előtt még tagadta részességét és konokul hangoztatta ártatlanságát a vizsgálat elején is, később azonban az egyre gyarapodó terhelő bizonyítékok meggyőzték tagadásának hiábavalóságáról. A fötárgyaláson már az elnök első kérdésére beismerte bűnösségét és megpróbálta motiválni tettét. Elmondja, hogy férje nem volt épelméjű, tizennnyolc évet töltött elmegyógyintézetbén. piro- mániában szenvedett és három ízben gyújtogatások íniatt volt baja a hatóságokkal. Minderről az asszony a házasságkötés Idején nem tudott. A lakodalom utáni első hetekben boldognak érezte magát. Később férjének abnormális viselkedése visszariasztotta és elidegenítette. Később verni kezdte. Az asszonyt ez a megaláztatás vérig sértette, elmenekült férje ütlegei elöl és ugyanaznap este szemébe mondta, hogi' ha te nem akarsz engem asszonyodnak tekinteni, majd keresek mást. A férfi dühösen rámcrdult. de különben nem törődött a fenyegetéssel. A vádlottnö á továbbiakban elmondja' Lidauer Jánossal való megismerkedésének történetét és rámutat arra, hogy úgyszólván férj* tudtával szövődött szerelmi viszonyuk. Az elnök a yádiottnő elé tár egy levelet, amelyet ö irt éa csempésztetett át a fogházban ülő kedvesének. A „nőstényördög“ ebben a levélben igy ir: „Te nem tehetsz róla, szerelmes voltál belém, azt csclekedted, amit én kívántam tőled. Szívesen vezekelnék a te bűneidért is. Te nem vagy az oka semminek, hiszen csak az én játékszerem voltál.“ Az asszony után a gyilkosság végrehajtója, Iá- dauer János áll a bírák elé és beható részletességgel mondja el, hogyan vette rá Gruber Franciska a bestiális bűncselekmény elkövetésére. A tervet az as«- szony dolgozta ki. Azon a bizonyos éjszakán együtt várták meg, mig a férj elalszik. Amikor megbizonyosodtak, hogy mély álomba merült, az asszony kézeníogta öt és bevezette a hálószobába. Kezében lámpás volt, amellyel az ágy fejéhez állott és rávilágított alvó férjére. Intett szemével és Lidauer elővette a készenlétben tartott revolvert, négy centiméter távolságból az alvó ember homlokának irányította és meghúzta a ravaszt. A revolver eldördült. Az alvó megrezzent, rántott egyet a fején, azután elnyúlt az ágyban. Elnök: Még mindig szereti Franciskát? Lidauer: Igen és ha kiszabadulok, feleségül veszem. Az esküdtek a gyilkosság s a gyilkosságra való íöibujtá3 kérdéseire igennel feleltek és a bíróság a rémdráma két vádlottjára tiz-tbr évi fegyházbüntetést mért. A nagy számban összegyűlt hallgató közönség ax Ítéletet „bravo"-kiáltásokkal fogadta. BÚTORT Jó soínSsérsbeirt, raodaríi kivtSei&en, jutányos árísan Székéi? & Héti BuScrjíSfápRí.-PíáiTargu-MUfasa.T vásárolhat. — Hítelkópök egyéneknek kedvező lizetési teltételek. — tfuag- niârkâs sörfgoíák nagy választékain
