Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-15 / 60. szám

XIII. ÉVF. 60 SZÁM. 9 W-Ejj&rtlTF&tfc Az uj Buick külseje hűen visszatükrözi rendkívüli teljesitökepessegét A Búiéit a kedrentt ihwtin^vilt «It^iiidJI* 69 iSiilctct kivitele miatt Rendkívül erCe »ptaeM» Serre-liiel pillanat alatt MiltNlk a kecelt Éppen ujy, mint • Bmekn&k* « Mnr^uettenefe is Fi»ker-ka- rosszsriája \ao Az 1930^ Buick nagy sikerét nagy mértékben karosszériád szó- katlan szépségének köszönheti. Mindig vezetett stílusban; a Buick . legutolsó modellje kitünően kifejezi azokat a tulajdonságokat, amelyek a Buickot az egész világon híressé tették. A hütő szép alakja, harmonikus vonalak és finom kontúrok telivérre emlékeztetnek, amely vágtatni kész - de a lovas erős keze tartja a gyeplőt. A Marquette ugyanazon el­vek szerint épült, mint ame­lyek ki réssé tették a Buickot Ott az autót azok számára gyárt' ják, akik a Búidénál kisebb kocsit kivannak. A Marquette, az uj autó, a szakértők csodálatát gyorsításával és könnyű kormányozhatóságával vívta ki. A GENERAL MOTORS GYÁRTMÁNYAI — Hol tartott a rádiótechnika, öt évvel ez­előtt: Rádióleadóállomások épitése 3 kw. távbeszélő teljesítménnyel. A takarékcsövek bevezetése a rádió­vételhez. A Telefunken elosztók és csőleadók bevál­nak a Z. R. III. Zeppelin amerikai utjánál. Négy évvel ezelőtt: Sikeres képátviteli kísérletek Ber­linből Becsbe, Rómába és Rió de Janeiróba. A víz­zel hűtött leadóesövek bevezetése. A hosszubullámu körök szabaddá tétele Németországban, a rádióké­szülékek részére. A bécsi Telefunken leadóállomás iizembehclyezésc (bét kw. antenna távbeszélő, tel­jesítmény) és Langerbergben (22 kw.). Három év­vel ezelőtt: Telefonösszeköttetés rövid hullámmal Berlinből Buenos Airesbe, Rió de Janeiróba és Mexikóba. Sikeres kísérletek rövidhullámú sugár­ozó rákkal. A Róma melletti Torrenovai Telefunken nagyállomás megnyitása (400 kw-. antenna teljesít­mény), valamint Madridba (150 kw.). A németor- szárri königsliusterhauseni leadóállomás üzembehe- ; lyezéac (30 kw.). A Telefunken bevezetése Német- . ország kereskedelmi tengerészetinek összes hajóira, r'Közvetve, fütött váltóáramú csövek bevezetése a ' rádióvételnél. A Telefunken rádiókészülékek (Arco- ; lette) mózgószalagon való gyártása. Átmenet a töl- '!..C-éres hangszóróról á lapos hangszóróra. Két évvel ’ ~ ezelőtt: Az L. Z. 127. Zeppelin felszerelése rádió "■^'"üzemre. Rövidhullánru távbeszélők üzembcjielyezé- -■ se Berlin és Buenos Aires között. A Laűti-i (Finn- ^'oraííg) és budapesti Telefunken nagy leadóállomás I üzembevétele. A batériák helyettesítése hálózati bc- I rendezéssel, az első acid csövek. Egy évvel ezelőtt: Az első Telefunken gépleadó állomás üzembevétele Nagoyában (Japán) 600 kw. Húsz kw-os rövidhul­lámú leadó üzembehelyezése a nyilvánosság számá­ra a siami Bangkokban. Távbeszélés Berlinből Bangkokba és Sidneyba. A távolbalátó és távolba- vetitő készülék bemutatása Telefunken—Karolus rendszer szerint. Európában az első 220.000 V. ma­gasfeszültségű vezeték felszerelése magas frekven­ciájú távbeszélővel, Telefunken szisztéma szerint. A rácsozottcsövek bevezetése és átmenet az erőfokozó csövekre. Az állomásválasztó készülék bevezetése. Az oslói nagy leadóállomás épitése (60 kw.). — Csikszenttamásért. A csikszenttamási tüzká- rosultak javára újabban a következő adományok folytak be a Magyar Ne'p utján: Ref. lelkészi hiva tál gyűjtése Bukarest 7000, Homoródszentpéter köz- ség gyűjtése 1800, Szabó István Bihardiószeg 50, ref. egyház hivei Kidé 1276, ref. egyházközség és Nőszövetség Torboszló 1500, továbbá gyulafehér­vári Magyar Párt 5987, nagyenyedi Magyar Párt 825, dévai tagozat gyűjtése 360 lej. Az örökösödési adó és illetékről szóló törvény magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordítási Irodájában Str. Memorandului (volt Unió-utca 9.). Ära 20 lej. Vidékre portóval a pénz előzetes bekül­dése mellett 30 lej. IRH ÉS MÉZET Gróf Teleky Bella és Teleky Ralph képkiállitdsa a kaiholikus gimnáziumban E képkiállitásnak távolról 6em az az érdekessége, hogy egy arisztokrata anya együtt állít ki a fiával, lianenn hogy egy anys a fiával. Ilyen küLső természetű meg­gondolások természetesen nem befolyásol­hatnak egv kiállítást, nem adhatnak annak karaktert, de mégis pszihologiailag érdekes­sé teszik a kritikus számára: mennyiben hat az egyik a másikra, a vérségi kapcso­lat mennyiben teszi közös természetűvé az emberlátásukat, az^ anya tanul-e a fiától, vagy a fiú az anyától! Előbb lássuk azt, hogy mi választja el őket. Az anya, Teleky Bella Munkácsy ta­nítvány, Ralph, aki még fiatal ember, az uj nagybányai képzőművészetnek a_ sarja. Ez az időben, távolságban, szemléletben jelentkező nagy külömbség meg is látszik a képeiken. Teleky Bella minden képző­művészeti felkészültsége, technikai rugal­massága s folytonosan fejlődő és öntuda­tossá váló művészete dacára sem — leg­újabb képei 1929-ből keltezeţtek — tud­ja elérni azt, ami a fia számára korsza­kának szemléletéből önkénytelenül adódik: a témák leegyszerűsödése, a formaadás ösz­tönös hangsúlya a színeknek túlnyomó gaz­dagságával szemben. Természetesen mind­kettőjüket a saját mértékével kell mérni. És mégis művészi affinitás van közöt­tük, amely kielemezhető még akkor is, ha az egyik ezt csinálna, a másik pedig azt. Közös a liraiiságuk, közös a nosztalgiájuk, hogy ne egy helyben tapadjanak meg. hogy. ne egy megbatározott témánál időzzenek, hogy az ábrázoló művészetnek íninden fa­ját megkíséreljék, minden témakört kifeje­zésre juttassanak. Itt-ott még a vonal­vezetésük is egyforma, a bizonyos színek megrögzítésére való hajlamosság — de mindezt precíziós mérlegre tenni az anali­tikusnak volna a dolga. Százhatvan-százketven kép, közöttük nagyméretű vásznak is — olyan bősége a kiállítási anyagnak, amellyel manapság rit­kán találkozunk. Igaz, egyikük sem sietett évről-évre kiállítani termését, úgy hogy a mostani kiállításon bemutatott anyag mind­kettőjüknek alighanem teljes életművét re­prezentálja. Ami Teleky Bella egyes ké­peit illeti, tüzes színekben pompázó csend­életei, tájainak tavaszi virágborulása sike­rültebbek, mint a fantáziának szülöttei, a kompozíciók. Itt-ott kisért a régi időkből a genre-festészet vágya — Munkácsy tanít­vány, ne felejtsük el egy pillanatra se. Van egy igen szép bid-részlete és e képnek oliv- zöld tónusa olasz puhaságra emlékeztet. Te­leky Bella képeinél nebéi a kronologikus sorrendet megállapítani, de szemmel látha­tólag újabban a portrék érdeklik, amelyek­nek beállítása nemcsak öntudatlan Ízlésre vall, de tudatos átgondolásra és ökonómiá­ra. Mig régebbi évjáratú képei a színekben tobzódtak és talán tultömötté is tették a vásznat, az általunk újabbnak vélelmezett képein is a szin dominál ugyan, de olyan fiatalos élénkséggel, amely Meglepő vitali­tásra mutat. Vannak természetesen szono- rikus képei is, amelyeknek hangulata e mű­vésziélek más árnyalatait is felfedi. Teleki Bella mindenesetre komoly művészi egyé­niség. Ami Teleki Ralph képeit illeti, első­sorban a művész önmagát kifejezni akará­sának, az önmaga megvalósításának végze­tesen komoly szándéka állít meg bennünket. Ez a tárlat nemcsak az itt reprezentált ké­peknek, mint összeségnek, de egyes képek­nek biológiai útját is híven visszatükröz­heti. Ott van például egy nagy vászna a díszteremben, amelynek ezt a cimet adja: „ös-világ“. Egyéni viasztechnikával meg­oldott kompozíció, amely valahol a femezei bányák tájékán készült. A háttérben egy erupciókat sejtető hegyláncolat, az előtér­ben. pedig amfiteatrum&zerüen e hegyekkel szembenéző magányos bivalyok, tompa kék színekben, nehézkés lényük minden nyers erejét és magányosságát megsejtetve. Ezek

Next

/
Thumbnails
Contents