Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-15 / 60. szám

XIII. »VF. SO SZÁM, 9 hölgyei rádióhésziíléfte RCOLETTE 3 Legegyszerűbb kezelés finom beállítással. Tiszta és hangerős vétel Arcophon hangszóróval. Grammofonlemezek erősítésére is alkalmas. Egy valódi TELEFUNKEN. Kérje a készülék kötelezettség nélküli bemutatását a legközelebbi rádiószaküzletben ! Telefonkén a német világmárka Fráter Loránd meghalt (Kolozsvár, március 18.) Rövid távirati jelentés számol be róla, hogy Fráter Loránd ma éjszaka a Pajor szanatóriumban meghalt. A hi­res dalköltőt mandulagyulladása miatt rövid időn belül négyszer operálták. Tegnap állapota rosszabbra fordult és szanatóriumba szállították, ahol gégemetszést alkalmaztak, de már nem tud­tak segiteni rajta. Halálát fulladás okozta. Fráter Loránd, a hires erdélyi dalköltő, aki nevét az egész világon ismertté tette, 1872-ben született a szilágymegyei Érsemlyénben, régi zsentri családból. Katonai pályára ment, s a Lu- doviea elvégzése után több gárnizonban, leg­utóbb Marosvásárhelyen teljesített szolgálatot, mint kapitány a 9-es huszároknál. 1906-ban nyugdíjba ment, de a háború kitörésekor reakti- váltatta magát és végigküzdötte a világháborút. Hősies magatartásáért több kitüntetést kapott. A háború után Kőszegi Terézzel bejárta Ameri­kát. Útja valóságos diadalut volt, a magyar ze­nének és dalnak dicsősége. A magyar müdalok legszebbjei fűződnek Fráter Loránd nevéhez. Alig van dalköltönk, aki szebben és találóbban ki tudta volna fejezni a magyar pszihét és temperamentumot. Fanatikus magyar volt világéletében és ez kifejezésre jutott költészetében is. A sírva vigadó daliás nemzet daliás fia, aki istenadta ősi tehetségét öntötte fájó nótákba, annyi eredetiséggel és üdeséggel, olyan faszcináló erővel, ami nemcsak mind- annyiunk leikével közös, hanem a fajilag idegen népekre is elsodró hatású volt. Még-azok is, akik nem értették dalainak nyelvét, az ő nótája szár­nyán a férfi elragadtatásának csodálatos vilá­gába szálltak. Nem a cigánymuzsika idegen fül­nek talán exotikus formájában állott a világ elé és szerzett dicsőséget a magyar dalnak, hanem a nemzeti lélek belső kohóiból kicsapott nóta tüzet lobbantotta fel, azt a tüzet, amely rokon a csillagokéval és testvére az erdélyi havasok, vagy a magyar puszták pásztortüzének. Gondoljunk csak egyik leghiresebb dalára, a ,J$záz szál gyer­tyára“, amely az alföldi betyár romantika soha el nem múló erővel és tűzzel teljes virága. Lehe­tetlen, hogy hangulata alól az emberi szív sza­badulni tudjon. Vagy jusson eszünkbe a másik dala, az „Őszi rózsa, fehér őszi rózsa.“ Az évek­től, életterhektől kifárasztott férfi nosztalgiája & gyermekkor után ez az üde, harmatos és egy egész világot, sőt világnézetet pár sorban kife­jező gyönyörű bus nóta. De akármelyiket em­lítsük a sok közül, mint a híressé vált „Zimberi, zombori szép asszony“, vagy a „Tele van a vá­ros akácfa virággal“-t. Mindenikben a teremtő géniusz egy-egy ritka felcsillanása nyilatkozik meg. Egyikben sem szakad el sem érzésben, sem gondolatban, vagy formában a magyar földtől annak harmatától, csillagos egétől, csodálatos hangulatvilágától és amit ezekből megragad, az szinköltészet, nemcsak szóban, hanem hangban is. Ma, amikor Bartók és Kodály dalai világhi- rüvé tették a magyar népdalban azt a népi sajá­tosságot és szépséget, erőt és halhatatlan néplel- ket, amelyik éppen olyan becsülésre talál Lon­donban, mint Amerikában, Prágában vagy Milá­nóban, Párizsban, vagy bármelyik kis pontján a földnek, ahol a művészet igazi értékeit becsül­ni tudják: rá kell mutatnunk Fráter Loránd művészetének arra a nemsokat emlegetett tulaj­donságára, hogy az elsők között volt, akinek mű­vészete a magyar népművészet leglelkéből sar­jadt. Ha nem lett volna zenei kultúrában is ott­honos művész, hanem csak a népnek egyszerű fia, ma Kodályék és Bartókék az ő dalait is vinnék diadalról diadalra... Jelentőségét nem mérhetjük le egy ilyen rövid megemlékezés keretében. Mind­össze csak rá akarunk mutatni, hogy nemcsak egy dilettáns nótás magyar úrról kell megemlé­keznünk, hanem vérbeli alkotó művészről. Urnák azonban ur volt világéletében. Ra­gyogó kedélyű, turáni temperamentumu, testi­leg, lelkileg ritka példánya fajának. Ez a tu­lajdonsága különösen előadómüvészetében nyilat­kozott meg, amikor álla alá szorította a nóta szá­raz fáját, szemei elborultak az ihlet füzétől, vo­nót tartó kezeit, egész testét átjárta a szent áram, amely egyszerre feloldja az embert az élet bilin­cseiből és ellenállhatatlanul ragadja magával abba- a, szépséges világba, ahova az emberek mil- 1, A lihegve törtetnek egy kis megnyugvásért és b- ;J:A)gságért. Színes, meleg, minden modulációra "alkalmas gyönyörű hangjának, ez a belső ' erő adta meg az elragadó hévet és csillogó póézist. Aki .dalait játszani és énekelni hallotta tőle, so­hasem fogja elfeledni. Legutóbb, alig egy évvel ezelőtt, mikor Kolozsváron volt, nem sejtettük, hogy ez az élete delén levő férfiú ilyen hamar el­tűnik közülünk, a halál karjai között. Jobban is talál hozzá, ha azt mondjuk a „meghalt“ he­lyett, hogy visszaírt te dalos szivét a földbe meg­tanítani ezt a szomorú földet uj magyar dalokra és eljön az idő, amikor valahol a megtermékenyi­(Kolozsvár, március 13.) Néhány nappali ez­előtt megírtuk, hogy dr. Mihali Tivadar, Kolozsvár város polgármestere Bukarestbe utazott. Utjának egyetlen célja volt, hogy Kolozsvár város bukaresti tartozásainak a kifizetését megsürgesse. Erre annál inkább szükség volt, mert villany, viz és lakbérek­ben több mint 20 millió lej künnlevősége van a vá­rosnak. Ugyanakkor pedig a város kasszái üresek és a tanács még a legszükségesebb kiadásokat, a tisztviselők és nyugdíjasok fizetéseit sem tudja pon­tosan teljesítem, nem is szólva arról, hogy magán- tartozásait kielégíthesse. Mihali polgármester buka­resti tartózkodása alatt legelőször is Maniu minisz­terelnöktől kért és kapott kihallgatást és őt kérte meg arra, hogy Kolozsvár város szorult anyagi hely­zetén segitsen. Ennek a kihallgatásnak az eredmé­nyéről és lefolyásáról Mihali polgármester a Keleti Újság számára az alábbi fig3'elemreméltó nyilatko­zatot adta: — Ismeretes az a pénzügyi Válság, amely már nőnapok óta nyomasztólag fekszik a város pénz­ügyi közigazgatására. Nem csinálunk titkot abból, hogy a város kasszái üresek és a kolozsvári állami intézmények, egyetemek, katonaság már hosszú idő óta nem akarnak a városnak fizetni és igy több, mint 20 millió lej.behajthatatlannak látszó kinnt- levőiégiink van. Az állami intézmények nem fizetik a villanyszámlájukat, vizszámlájúkat, a katonai ha- j lóságok pedig nem fizetik a laktanyáik bérét. Pénzre : tett magyar humusz, virág, vagy ember alakjá­ban megtetézve százszorosán visszaadja nekünk. Szülőföldjén, Érsemlyénben fogják örök­nyugalomra helyezni. Az őszi rózsák, fehér őszi rózsák nem lesz­nek hálátlanok hozzá... pedig feltétlenül szükségünk van, mert az adófizető polgárság teherbíró képességét nem tudjuk és nem akarjuk tovább feszíteni. Eddig hiábavaló volt min­den megkeresésünk és sürgetésünk, az állami intéz­mények egyszerűen nem fizettek. Ezért utaztam Bukarestbe ás hogy utamnak meg legyen a kívánt eredménye, audienciára jelentkeztem Maniu minisz­terelnök urnái. A miniszterelnök ur nagyon szívé­lyesen fogadott, nagy türelemmel hallgatta meg pa­naszomat és magáévá is tette azokat. Azonnal in­tézkedett a szakminisztériumoknál, hogy az érdekelt állami intézmények Kolozsvár városnál fennálló tartozásaikat fizessék ki. Ennek azonban az az aka­dálya volt, hogy a szakminisztériumok a kérdéses összegeket nem vették fel az idei költségvetésükbe. Maniu miniszterelnök azonban nem jött zavarba, — mondotta Mihali polgármester. -— és tüstént uta­sítást adott ki, hogy a város követeléseit rövidesen pót-költségvetés keretébe állítsák be. — Maniu miniszterelnök urnák megköszöntem gyors és erélyes intézkedését és szívélyes magatar­tását. Remélem, hogy a pótköltségvetések rövidesen elkészülnek és néhány héten belül a mjnisztériumolf kiutalják n -kolozsvári egyetemnek, klinikáknak és a laktanyák parancsnokainak.a kérdéses összegeket és igy. valószínűleg 20—22 millió lejt Kolozsvár vá­rosai rövidesen inkasszálni fog, amiből legszüksége­sebb kiadásáit fedezheti. " —rő. Maniu miniszterelnök fogadta dr. Mihail Tivadar polgármestert és intézkedett, hogy a minisztériumok kolozsvári tar­tozásaikat fizessék ki

Next

/
Thumbnails
Contents