Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-14 / 59. szám

XIII. 9VT. *f. SW», ! Lya de Putty val az ördög kunyhójában St. Moritzban skiel a világhírű magyar filmsztár, aki a milliomosok meghívásait visszautasítja, de a cseledbált jókedvűen végigtáncolta St. Móritz, március közepén. *— Tartson Telem holnap reggel az ördög kuny­hójába, ott i'ogunk ebédelni. Lya Putty invitált meg telefonon erre a kirán­dulásra, mikor végre sok utánjárással sikerült a világhirü magyar filmdivával megismerkedni. Nyolc órakor indulunk. Még egy magyar hölgy mn a társaságban, egy volt orosz balletmüvész fe­lesége. Lya de Putty kék norvég ski-nadrágban, dánbőrbetétes fekete kihajtásu kabátban, fehér szarvasbőr sportcipőben, kicsi kerek kék mici-sapká- jjában friss jelenség. Szája gondosan pirosra van ívelve, arcbőre bronzos tónust kapott. Nagyokat lép a szántalpakon, amikor a szabad hómezó'kre érünk. Gyönyörű, fenyves szegélyű utakon haladunk. Köz­ben Lya viccel, köhög, cseveg és figurákat csinál. Mindenről beszél, csak a filmről nem.. Gyenge izom­lázat érez, mikor felélünk az elhagyatott Diavolezza kunyhóba. A romantikus, kicsi, havasi vendéglőben sült krumplit ebédelünk citromos és rumos teával. Törékenynek tűnik fel, de ősi elszántság szüremlik ki ennek a ragyogó pompában élő nőnek, meggondo­latlan, szinte gyermekes csevegéséből. — Nem tudok, nem akarok hazamenni, arnig nem csinálok egy második variettét. Ez a film volt legnagyobb atakitása Lya de Puttynak, aki Janningssal lépett fel ebben a gazdag művészi finomságú cirkuszi attrakcióban. Volt miég neki egy magyar levegőjű flimje, amely úgy kezdő­dött, hogy egy szénakazlas padlásról leugrott a feke­te vadóc-leány és félálmosan hozzálátott a mosdás­hoz. Ha csak rá is gondol az ember, szinte együtt frissül fel vele. Akkor fehér volt a Lya teste és fekete volt az üstöké, ma bágyadt vöröses a haja és a teintje bronzszinü. De mintha kedvesebb lett volna a szénaillatos, mosakodó Lya, mint ez a jól szituált, parfümös filmmüvésznő. — Azért, mert jól élek, — jegyzi meg, — gond­talannak érzem magamat és annyi a pénzem, hogy nem tudok vele mit csinálni, hiszek az Istenben. Azért, mert luxushotelek metszett velencei tükreiben gyakorlom a mimikámat és a szemem rebbenésében ’a sorsomat lesem; — azért látóin kz Istent. Megkérdezem, hogyan került Összefüggésbe a „Hindu Síremlékek’’-kel. — Gyermek voltam. Jött Joe May és azt mond­ta, hogy egy álmodozó hivő, hittel bizakodó leányt kell játszanom. És megjátszottam önmagamat. Egé­szen beleéltem magam Julia szerepkörébe. Azóta fiz év tűnt el, jött az uj korszak, de olyian magnétikus erő még nem jezgetf ki filmből, mint a Hindu sírem­lékből. Bernard Goetzke félelmetes tekintetéből szinte az örökkévalóság nézett le ránk. És hogy re­megett Conrad Veidt és milyen nagy Mya May, Erna Moréna. Én azonban minden idők legnagyobb filmszínészének Janningsot tartom, aki szintén ott­hagyta az uj világot, mert az amerikai rendezők nem találták elég tisztának angol kiejtését. Én is azért jöttem el Hollywoodból. Alacsonyabb feltételek mel­lett nem akartam játszani és nem tudok feldolgozott szerepeket játszani. Ezért nem volt igazi sikerem Hollywoodban. Szegény vad leány vagyok, aki sir, kaaag és ugrál, él, szenved, de mindent csak embe­rileg. — És jelenleg hogy vannak Hollywoodban? — Gondolom, élnek még most is. Hollywoodban nincs nyomor. Az orosz forradalom által elűzött tragikus hazafi elesik a kaliforniai lövészárkok kö­zött, de vörös narancs lóg a fákról és melegen süt a nap. Európában filozofálnak, krízisekről beszélnek, ott kifekszenek a napra. — Mi lesz Lya Puttyból, ha „feleserepedik?” — Nem gondolkoztam felelőle, — feleli. — Egyelőre Londonban tonfilmre készülök, amelyben három nyelven fogok beszélni. Az angolban néha még akadozom. Semmit sem használ a súgó, — toszi hozzá komikus mozdulattal. Mit «karok még az élettől? Még egy olyan filmet, mint a „Verietté” volt és örökre búcsút mondok a vászonnak. Kinézünk a Bemina hegyére. Újból havazik. Kétezerötszáz méternyi magasban valami boldogító elhagyatottságban érzem magamat a hires dívával. Mindaketten gyógyulni jöttünk ide. Ő sziv- ügyileg, én pénzileg. Vájjon mi lesz a film vég8? Hajlott orrú, karakterisztikus arcú férfi jön le az emeletről. Szmokingban van. Nem nehéz kitalálni, hogy angol. — Hát maga hogyan kerül ide Jack? — üdvözli Lya. — És még hozzá szmokingban. — Én sem tudom, — mondja az angol blazirt mosollyal. — Szmokingban skieltem fel a Berninára. Persze fogadásból. Aztán ittam, nehéz volt a fejem, de örültem, hogy megnyertem a fogadást. — Szeretnék Erdélybe menni, — mondja későb­ben viasza térve a témára a hiiusalnéazuő és látszott rajta, hogy imnüösais egy tiszta osobogáén patakra gondolt. A nomxetáruláa vádjával ezeket mondja: — Gyermek voltam, de dsztönszerüleg sem tet­tem mást, minthogy segítettem a véreimen. Hogy politikát csinállak a dologból, arról nem tehetek. Sokan nem tudják, mi a naciooáiém, de kérdezzék meg t>ak azokat a magyarokat, akiket in láttám el Hollywoodban atravaióval és pénzzel. A film jövőjét nagyon rövidre becsüli, „ősaee- terik as égési műfajt, megunják, vége. Jön a tele­visor. Egy film, vagy nuneioadás valamelyik világ­városban. Mindenki otthon élvezheti. Másnap: uj Programm.“ Szeszélyesen uj témára ugrik. — Pincér, királyfi, filmsztár, nekem mindegy. Nem ismerek különbséget az emberek között. Ha el­törött lábbal elnyúlnék az utcasarkon, akkor is egy vágyam volna: dolgozni. Nem ezégyélnék elmenni akár egy szállodába mosogatni. Igyekszik is mindjárt bizonyítani. — Öt hete vagyok St. Montzban. Alig mozdul­tam ki a hotelből, naponta kapok hercegektől, milliomosoktól meghívókat, de senki nem juthatott a közelembe. Van egy kis erkélyem a holtelben, ahon­nan jól láttam és hallottam az üres szerelmi jelene­teket és az olasz grófok durva szitkozód ás tut, amiért vagyonokat vesztettek Kártyán. Aztán jött a cseléd­bál. A hotel alkalmazottak rendezték. Estélyi ruhát öltöttem és betoppantam. Roptam a táncot, ahogy jött mindenkivel, nemi volt pmoér, vagy muzsikus, akivel ne táncoltam volna. Én kértem fel őket, do feledhetetlen élmény volt, mert örömet szereztem: vele másoknak... Félóra múlva térdig porzott ránk az omlós, friss márciusi hó Seidnet Imi«. Borzalmas gyilkosság töriint © Kolozsfár mail-etíi Monostoron (Kolozsvár, március 12.) Megrázó apagyilkosság történt tegnap Monostor község határában. Egy Flórian nevű gazda szekerén -a fiával a szomszéd községbe igyekezett. Eleinte békésen beszélgettek, közben azonban kiderült, hogy valamit otthon feled­tek és emiatt az öreg ember alaposan lehordta fiát, aki nem hagyta magát és visszafeleselt apjának. A veszekedés annyira elmérgesedett, hogy a fin felragadta a szekérben lévő fejszét és egyetlen csapással széthasította apja fejét. A gyilkosság elkövetése után a holttestet nyugodtan lefektette a szekér derekába, megfordította a lova­kat és hazahajtott. Mikor megérkezett, először kifogta a lovakat a szekérből, majd kiemelte apja testét, bevitte a lakásba és le­tette aa ágyra. Épesanyjának azután jelentette, hogy mi történt A! megrémült Flóriánná a borzalmas látványra ájulta®! rogyott össze. Mire magihoz tért, a fiú eltűnt. Ki­derült, hogy a csendőrségra ment, »hol bevallotta tettét. Azonnal letartóztatták. I a csuzt, lsehifist, gyomor» és bél-zavarokat, epe-, vese-balokat gyógyítja az UnoJűv STRO SCHEIN Két hatemeletes raktárépület porrá égett Danzígban (DANZIG, március 12.) Ma reggel 6 órakor katasztrófáiig tüt dühöngött a városban. A Moblau folyó part ján elhelyezett gabonaraktárak ismeretlen okból kigyulladtak és két hatemeletes raktár porig égett. Az eddigi kárbecslések szerint 20 ezer métermáesa gabona égett oda. A mentési munkálatoknál egy tűzoltót a rászakadt égő épületrészek agyonütöttek. Számos sebesülés történt. A liberálisok súlyosan megverték a szamosfaivi görög kath. papot A váláséra végén treglámadlák és agyba-főbe verték az Iskolában 35 év éta Klinikán és gyakor­latban bevált. UftCedin eltünteti a vérben és az Irületekben terar fcüdof» anyagcwremérgeket és azok uirak^pzüdését megakadályozza* Kapható gyógyszertárakban és drogériákban- Drogéria maré: Alfred Gläsner & Co. Cernáuli SU. Regina Maria 9 (Kolozsvár, március 12.) A választási izgalmak v kicsaptak a közeli Szamosfalvára is, ahol a liberáli- j sok egy kis, de annál agresszívebb fészket ékeltek ' be maguknak. A nemzeti-para.-ztpárt a községi vá­lasztáson megzavarta a liberálisok cirkulusait. A nemzeti-parasztpárt élén Caian Gheorghe görög katolikus lelkész áll, egy szelidlelkü, szelidéletü román pap, a liberálisok pedig annakidején az állami iskolához tették be a maguk exponenseit, tanítóknak. Biji Joan iskolaizgagató neve minden edd:gi választás krónikájában szerepelt, -a liberális választási műveletekben nagy része volt. A politikai pártmüködéstől eltekintve is sok más panasz volt ellene s hetekkel ezelőtt fegyelmi utón eltávolították az igazgatói állásból. Helyét Prodan tanító foglalta el, aki mindenben hűséges társa Biji tani tón ik. Caian lelkész hittan órát tartott az iskolában. Óra végén, amikor » lelkész az osztálykönyvbe irts be a szükséges beimivalőkat, belépett a tanterembe Prodan igazgató, a gyermekeket kiküldötte. A lel­kész az ügyészséghez beadott fejeleutésében, ami mellé orvosi bizonyítványt mellékelt, elmondja, hogy Prodan mint liberális támadt reá. Amint az asztal­nál ült, hatalmas ütlegeket mért reá. Kifelé igyekez- tében maga előtt találta Bijit, a másik tanitót, akt mintha őrként állott volna ott. A lelkész véresen lépett ki az ajtón és Biji tanító azt mondta as ott elképedve állt gyermekeknek: — Menjetek félre, a papnak nincsen egyéb baja, csak részeg. A. szamosfaivi eset mély felháborodást keltett a faluban is és sok másfelé. Az esettel most foglal­kozik a kolozsvári ügyészség. Ez az első eset talán az utóbbi időkben, hpgy a román papot kiverték a román állami iskolából.

Next

/
Thumbnails
Contents