Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-13 / 58. szám
XIII. ÉVF. SB. SZÁM. s A szovjet terroristák újabb rémtetteiről rántották le a leplet Elraboltak egy kegyvesztett terroristát, akit egy holtssttekkel telt pincébe dugtak — Újabb kémszervezet nyomában (Bukarest, március 11.) A legutóbbi kommunista kémszervezet leleplezése alkalmával, amint annakidején a Keleti Újság megirta, kiderült nehány nem régen történt s akkor fel nem derített gyilkosság titka is. így a bukaresti Fialko-féle és a jasii lacobovici-féle gyilkosságról sikerült a nyomozó hatóságoknak megálla- pitaniok. hogy azokat is a kémszervezettel kapcsolatban álló, illetőleg ahhoz tartozó egyének követték el, akik ilyen módon tették el Ián alól társaikat, ha nem biztak bennük, vagy pedig, ha féltek attól, hogy azokat a hatóságok közelebbről kézre fogják keríteni. A Curentul most újból rendkívül érdekes értesüléseket közöl ennek a terrorista kémbandának tetteiről. Néhány nappal ezelőtt Tecu- ci-ben rejtélyes egyént fogtak el, akinek a mellénye tele volt vérrel és aki rendkívül izgatottan viselkedett. Elmondotta, hogy Parnaskinak hívják és hogy a Tighina—Causani utón három egyén rabolta el, kényszeritették, hogy autóba üljön, ismeretlen helyeken hurcolták végig s igy jutott el végül Te cuciba. A titokzatos ügyben a tighinai ügyészség azonnal megkezdte a vizsgálatot, s ez kiderítette, hogy a letartóztatott Parnaski ügye ösz- szeköttetésbcn van egy másik jasii bűnügyi esettel. Jasiban nemréaiben egy diák rejtélyes körülmények között meghalt. Az első föltevés az volt, hogy szerelmi öngyilkosságról van szó, *^»—^•"111 ■iytt^w|nuI‘-'l'—-I a hatósági nvomozás azonban most már megái• lapította, hogy ö is a kommunista terroristák áldozata, akik azért tették el láb alól. mert kifecsegte, hogy a szovjetek szolgálatában áll. A Tecuciban letartóztatott Parnaski a vele szemben felsorakoztatott tények előtt megtört és bevallotta, hogy c is tagja a kommunisták terrorista szervezetének. egyébként pedig jogot tanult a jasii egyetemen. Az utóbbi időben a terroristák nem voltak vele megelégedve és ezért rabolták el. Bekötött szemmel vitték sok kilométeren át s ismeretlen helyen egy holttestekkel tele pincébe dugták. Azt hiszi, hogy ezek a holttestek azoké a szerencsétleneké, akiket a kémszervezet az utóbbi időkben gyilkolt meg és hogy őt azért dugták a pincébe, hogy lássa mire jutnak az ügy árulói. Azt állítja, hogy a holttestek között felismerte Paslaskinak a hulláját is, azokról a körülményekről azonban, hop-' ez a hulla hogy juthatott ide, nem tudott semmiféle felvilágosítást adni. A Cuvântul úgy tudja, ezeknek a szenzációs adatoknak nyomán az ügyészség és a szi- guranca uj, nagyszabású kémkedési és terrorista ügy szálait tartja kezében, amelynek teljes föliedésére a különböző centrumokban beható nyomozás indult meg. „J speak a little eng mondja a harisnyás kivándorló székely, aki a hadiíogságban szerzett kis angol tudományával próbál kenyeret szerezni Kanadában (Kolozsvár, március 11.) Valahányszor Kolozsvár nccáin piros bátyus, katonaládás, harisnyás székelyek jelennek meg, biztosra lehet venni, hogy szomorú kivándorlók készülnek búcsút mondani Erdély földjének. Időközönként turnusokban jelennek meg, mint valami vándormadarak, egy-két napig láthatók, aztán eltűnnek az élet forgatagában. Egy ilyen szomorú csapat kelt útra tegnap is a tengerentúlra. Sóvidéki székelyek, akik a kétségbeesett élet- haro utolsó cselekedeteként eladták, amijök még megmaradt és vándorbotot vettek a kezükbe. Az egyik hajózási vállalat irodájában elintézik a szükséges formalitásokat, vonatra teszik őket, s másnap már csak a kisfalvakban maradt hozzátartozók aggodalma kiséri kilátástalan útjukat. Alig van ma falu a Székelyföldön, amely ne bocsájtott volna ki egy-egy ilyen szomorú rajt. — Hova való bácsi? — szólítjuk meg az egyilet. — Sófalvi istálom, — feleli tisztességtudóan. Negyven év körüli, jóvágásu, piros áron székely, egykedvűen, a sorstól sokszorosan letörve veszi tudomásul a haza földjéről való távozást. Elgondolni is megdöbbentő, hogy ezek az egyszerű emberek teljesen magukra hagyatva, tapasztalatlanul nekivágnak a bizonytalanságnak, annak a jövőnek, amely biztosra vehető: teljes testi, lelki pusztulást hoz a legtöbb esetben. — Miért vándorol ki? A felelet minden egyes esetben azonos. Az egyszerű szavakból tragédiák bontakoznak ki. Azok a csendes tragédiák, amelyek a Hargita alatti falvak népének arcát elsötétítik. A kilátástalan küzdelem a szegénységgel, nyomorral, megélhetéssel. Tönkrement életek egész tömege, amelyeknél még a vándorbot is több reménységet nyújt. Ők legalább igy gondolják. Dollárokról álmodoznak, azt hiszik, hogy néhány esztendei megfeszített munka révén újból talpra állhatnak. Hiába próbálja meg az ember lebeszélni őket. Még meg is haragusznak érte. Beteges érzékenységgel ragaszkodnak elhatározásukhoz és még a gondolattól is félnek, amely itthon akarja marasztalni őket. — Hányán vannak? — kérdezzük újból * sóvidéki atyafit. — Valami húszán. —- És nem félnek csak igy magukba nekivágni a világnak? Hiszen még egy darab kenyeret sem tudnak koldulni. Hiszen még segítségért sem tudnak kiáltani, ha valami baj éri. Nem fogják érteni a nyelvüket. A székely szerényen jegyzi meg, hegy ő erre gondolt, de tud valamit németül. A katonaságnál tanulta. Mindjárt ki is próbáljuk a német tudományát. A germánoknak nem nagy öröme telnék a tudásában és ijedten fordulnának meg sírjukban is a kiejtésétől a németek, de csak ragadt valami rá, úgyhogy meg tudja értetni magát. Ez kissé megnyugtató. Német szóval már messzi el lehet menni. Meggondolta ő ezt, mikor elindult hazulról. Bele pirult az örömbe, hogy bebizonyíthatta a tudását. Mint a gyermeknek, jólesik neki is, hogy pár dicsérő szót hall. — I speak a little english — beszélek angolul egy kicsikét, — vallja be szerényen. Meglepődve tekintünk rá. — Hol tanult maga angolul? — A háború alatt angol fogságban voltam, ott ragadt rám valami, — mondja szerényen. Nagy távlata van ennek a megjegyzésnek. A világháború szenvedéseiből igy lesz kenyérkeresés azzal a nyelvvel, melyért esztendőkön keresztül súlyos nagy árat kellett fizetnie idegen országban, szomorú hadifogolyként. Akkor talán ő sem gondolta, hogy a ráragadt angol szóra szüksége lesz. Akkor azt hitte, hogy ha mégegyszer hazajuthat az ekeszarva mellé, minden bajnak, szenvedésnek egyszerre végesaskad és ahogy apái tették nehéz, de becsületes munka mellett nyugodtan, boldogan leélheti azt az igénytelen életét, amely még hátra van. Dehogy is sejtette, hogy nz ekeszarva már nem fegyver az éhség ellen. Az ekeszarva letört súlyos kezei alatt, ia föld kifutott lábai alól, feje fölött összecsaptak az adósságok, nem tudott már mit kezdeni ezen a földön, összeszedte tehát rongyait és kevés angol tudományát és nekiindult Kanadának. — Van valakije Kanadában? — kérdezzük, • mihez fog kezdeni? — A faluból vannak még kint, — válaszolja, — s ezek Írták, hogy az építkezéseknél jól lehet keresni. De valami dolog tám nekem is akad. Azt mondják, hogy éppen úgy gazdálkodnak, szántnak, vetnek, mint itthon. A marhához is értek, s valami helyzetet csak kikaparok magamnak. Ezekkel a saavaival leleplezte önmagát. Most már világos, hogy miben bizik. Az a tudat, hogy éppen olyan a buza, mint itt, a marha, a rét, az erdő, a legelő, már megkönnyítette számára az idegen létet. Hiszen ezek neki testvérei, tehát nem megy idegenek közé. Természetesen fogalma sincs róla, hogy milyen másképpen néz ki a kanadai gazdálkodás, sejtelme sincs annak gépi iramáról, másodpercre beosztott hatalmas rendszeréről. A gazdálkodásnak csak a poétikus oldalát látja, ezt viszi magával. Természetesen elmaradt régi rendszerű ősi gazda tudománya nem sokat jelent odakint, de bizik beune, hogy mégis csak meg tudja vele szerezni a mindennapit. És ez a bizalom a fontos. Ez ad erőt és tartja vissza a kétségbeeséstől. A folytonos naiv reménykedés, amely nem akar tudni veszedelmekről... Mától kezdve már elveszettnek tekinthető a sóvidéki atyafi társaival együtt. Sajnos, csak a megdöbbenés és az aggodalom marad a nyomukban, hogy ezt a folyamatot, a léleknek ezt a mérgezését nem sikerül megállapítani. Napról-napra sorvadnak le népünk testéről ezek az árva falevelek, gyengítve az amúgy is beteg, szegény, fáradt, sok tragédiáktól kábult nemzet-testet. Ma már különösen a Székelyföldnek egyik logaggasztóbb problémája ia kivándorlás. Valami gyökeres nagy segítség kellene ezeknek a falvaknak, valami olyan reális és komoly akció, ami kivegye a vándorbotot a kezükből, hogy ne kelljen pár száz angol szóval a szájukon a pusztulásba menekülniük a kétségbeesés elől. A francia kormányt újból leszavazták (Paris, március 11.) A kormányt a kamarában ma újra leszavazták. A kormány kisebbségben maradásának nincsen jelentősége ezúttal sem, mert a szavazást megelőzőleg neon vetették fel a bizalmi kérdést. A szavazás során a kamara állástfoglalt az aggkori biztosítás korhatárának felemelése ellen és azt a kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a járulékok felemeltessenek. Ferry népjóléti miniszter a javaslattal szembehelyezkedett, de a kamara háromszázhárom szavazattal kettőszázhetven ellenében újra bizottsági tárgyalásra utasította vissza a javaslat e szakaszát. Hsnau asszony, aki kilencnapja éhségsztráj ;ol, haldoklik (Paris, március 11.) A kilenc napja éhségsztrájkoló Hanau asszonyt rabkórházba szállították át, ahol mesterséges táplálással tartják fenn benne az életet. Hanau asszony nagyon legyöngült, attól tartanak, hogy nem marad életben. Feiebbezését, amelyben az ellene vezetett vizsgálat módszerei ellen kért védelmet, a felsőbíróság elutasította. Esti órákban érkezett távirat szerint, Hanau asszony állapot» válságos. A német parlament ma sorsdöntő tanácskozásra ült össze (Berlin, március 11. )• A wcimari koalíció pártjainak vezetői és a bajor néppárt elnöke és alelnöke tegnap este újabb hosszabb megbeszélésre ültek össze, hogy megegyezést hozzanak létre a Young- tervezet és a vele kapcsolatosan benyújtott pénzügyi egyezmények kormányjavaslatának elfogadása tekintetében. A német néppárt vezérei az esti megbeszélésen sem vettek részt. A tárgyalások a késő éjszakai órákba is elhúzódtak. Éjjel három órakor a megbeszélések folytatását ma délelőttre halasztották el. Politikai körökben nőm tartják kizártnak, hogy a wcimari koalíció pártjai és a bajor néppárt között megegyezés jön létre, amit közölni fognak. Lehetséges, hogy a német néppárt magáévá fogja tenni a létrehozandó megegyezést. Ma délután 3 órakor kezdődött a birodalmi gyűlés sorsdöntő ülése, amelyen a törvényhozásnak a Young-ter vezet második olvasása vitájának befejezései után szavaznia kell a Young-terv felett.
