Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-12 / 57. szám
10 XIII. ÉVF. *7. SZÁM. KtXETimtafc Gyárfás Elemér szenátor: Szűnjék meg Erdélyben az erdőpusztitás! Siralmas helyzet az, hogy az erdészeti tisztviselőknek a fize'ésíil.cn kívül ellenőrizetlen jövedelmeik lehetnek! (Bukarest, március 10. Saját tud.) Gyárfás Elemér dr. szenátornak, a Magyar Párt nevében az uj erdőtörvény tervezetéről mondott kritikáját, illetve szenátusi beszédének harmadik részét, — amely élénk tetszést válottt ki a többségi szenátorok sorában is, — az alábbiakban közöljük: Gyárfás Elemér: Ha mindazokat a magyar intézményeket és a magyar törvényeknek mindazokat a rendelkezéseit, melyeket mi jóknak és helyeseknek Ítélünk, maradék nélkül átvette volna a román állam, akkor elismerném ennek a kifogásnak a jogosságát és akkor Ön szememre vethetné a magyar törvények hiányait, az adott helyzetben azonban nem. S. Simu előadó: Akkor is kétféle kategória volt.: az állami erdők és a magánosok által kezelt- erdők. Gyárfás Elemér: Igen, két kategória volt akkor is és mind a kettőt ugyanazok az erdőliivata- lok kezelték, amint ezt most a törvény is lefektetni óhajtja. így volt a múltban, de én azt akarom kimutatni, hogy ha ketté akarják választani az erdőigazgatást a központban, akkor keresztül kell vinni ezt a kettéválasztást a külső szolgálatban is. S. Sima előadó: ön olyan súlyos kifejezéseket használ, hogy: „siralmas” (deprölabil), bogy t. i. a román gazdálkodás „siralmas” volna. Engedje meg, hogy kifogást emeljek e szavak ellen melyek kockázatosak. Gyárfás Elemér: Szenátor Ur, én tudom mérlegelni szavaim súlyát és ha talán nem is vagyok olyan erős a román nyelvben, mégis fenn kell tartanom, hogy valóban siralmas helyzet az, ha az erdészeti tisztviselőknek a fizetésükön kívül ellenőrizetlen jövedelmeik lehetnek 1 (Helyeslés és taps a többség padjaiban.) P. Brătăşanu: Igaza van Önnek és ez azoknak a politikusoknak a bűne, akik eddig az országot vezették. Mihalache földimvelésügyi miniszter: Megengedi, hogy felvilágosítással szolgáljak 1 Ez tisztázni fogja a törvényjavaslat rendszerét és az Ön által kifejteit gondolatokat is. — Ön amellett van, hogy válasszuk teljesen ketté az erdőigazgatást a legfelsőbb foktól a legalsóbb fokig. De ki fizesse azokat a tisztviselőket, akik felügyelik a magánosok erdeinek kezelését? Az állam vagy az illető tulajdonosok? Gyárfás Elemér: Amiként ezt az ön törvényjavaslata megoldja! Mihalache földművelésügyi miniszter: Ez a kérdés lényege és éppen takarékossági szempontból voltam kénytelen a kettéválasztást a központi igazgatásra korlátozni, mig az alsóbb fokon az állami erdőhivatalokra az állami erdők igazgatása mellett takarékosságból rábízom azt a másodlagos feladatot Is, hogy ellenőrizzék az egész erdőkezelést mindaddig, mig az erdőtulajdonosok ezeket nem tudják kellően fizetni. Azért nem hajtottam végre a kettéKolozsvári TO Részvénytá rsnság CIu], Piaţa Unirii í Mátyás klr.-ttfr) 7. Fiókjai: Dés, Dicsőszentmárton Gvol.de bér- vár, M.-VásárheW. Na^wirad. Temesváron Saját tőkéi 141 millió lej Afli liilt Intézetei: Tordaaranvosvármegyei I akarékptnztái Rt. fordán Msófe- hétvárnocg'yei Gazdasági tank és Takarékpénztár Rí., Nagyenyed, Udvarhely« megyei Takarékpénztár Rt., székely udvarhelyen és s*,-K éremtáron, Szaszrcgenvidékr Takarék és Hitel Rt. Szászrégenben és Népbank Rt. bánttybonvadoo SaamoBti)var Hitelbank R.T. Szamosalváron fcéieiekei eltoyadi Beeieke elfogad. Rinden banfcfiggleíei legelőnyösebben vőgez. Engedélyezett devlzahely. Aroraktarft « vasai mellett« li választást az egész vonalon, hogy ne terheljem meg az erdőtulajdonosokat, mert hiszen a megoldás igen könnyű volna, ha ezek a személyzeti kiadásokat hordozni tudnák s ugyanilyen könnyű volna, ha az állam képes volna a megkettőzött személyzet költségeit hox’dozni. De sajnos, nem áll rendelkezésünkre sem oly nagyszámú személyzet, sem oly bőséges költség- vetés, hogy a teljes kettéválasztást végrehajthassuk. Én is ezt szeretném megvalósítani, ha rendelkezésemre állanának az eszközök. — Ebben rejlik a nehézség. Gyárfás Elemér: Miniszter Ur, én helyeslem a kettéválasztás elvét, amelyet. Ön ebben a törvény- javaslatban deklarál. Elismerem azokat a gyakorlati nehézségeket is, melyek Önt akadályozzák abban, hogy koncepcióját az egész vonalon megvalósíthassa. Én csupán jelezni kivontam néhány nehézséget, melyek ebből a helyzetből folynak s ezek a nehézségek fennállauak akkor is, he az erdészeti tisztviselők nem is részesülnének külön díjazásban az erdőtulajdonosok részéről az érdekükben végzett munkálatokért Ha tehát meg is marad az eddigi rendszer, melyen az adott körülmények között — bár helyeselni nem tudjuk — változtatni nem tudunk, kérnünk kell, hogy a 48. $. utolsó bekezdésében körülírt térítések és fizetmények csak azon munkálatok után legyenek igénybevehetők, melyek az érdekelt felek kérésére végeztetnek s nem azon munkálatok és kiszállások után, melyeket az illető tisztviselők tetszésük szerint végeznek. Mihalache földmivelésügyi miniszter: Tisztázni óhajtom itt azt, bogy kétféle költségek vannak. Az egyik a magánerdők erdészeti személyzetének a fizetése. Minden tulajdonos köteles erdőőrt tartani g annál inkább a közbirtokosságok, községek és hasonlók. Ha kötelezni akarnék őket arra, hogy ezt végrehajtsák, ez sok községre és közbirtokosságra nézve egyenes romlást jelentene, különösen, ahol az üzemterv szerint 80, sőt 100 éves fordulók vannak, ahol tehát a jövedelem csekély e a költségek nagyok. Ezért az állam áthárított e költségekből a közbirtokosságra és a községekre ennyit, amennyit lehetett és a fennmaradó részt azután maga hordozza. Ez igazságos is, mert hiszen ezektől a közérdek nevében azt kívánja az állam, hogy mondjanak le tulajdonjoguk korlátlan gyakorlatáról s igy tényleg megkívánhatják, hogy az állam ne hárítsa át rájuk a közérdekből feLmerülő összes terheket. Ez tehát a költségek egyik része: az erdészeti személyzet fizetése, melyet eddig közösen hordoztunk, amit lehetett, viseltek ebből a községek és a magánosok s a többit pótolta az állam. (Vége köv.) A szétszórt magyar gazdasági erők tömő- rü tek a Transsylvania Bank Rt. körül £ ászló Endre vczérigazgalót jubileuma, alkalmából meleg ünnep* lésben részesítették a részvényesek — Netto 15 százalékot fizet az eimuíl évre a pénzintézet (Kolozsvár. március 10. Saját tud.) A kolozsvári Transsylvania Bank Rt. március 9-én tartotta meg Balázs Ferenc pápai prelátus-ka- ncnok. a pénzintézet elnökének elnökletével rendes évi közgyűléséi, a részvényesek nagy érdeklődése mellett. Balázs Ferenc elnöki megnyitójában utalt arra, hogy az 1929 évben az intézet által elért szép eredmény a lelkiismeretes vezetőség munkája, amely lehetővé tette az intézet fejlődését és biztosította, hogy a Transsylvania Bank Rt. az erdélyi pénzügyi élet számottevő tényezője lett. Meleg szavakkal méltatta László Endre ügyvezető alelnök és Borbély Kálmán vezérigazgató munkáját, gratulált László Endrének, az intézetnél kifejtett bankvezéri tevékenysége 10 éves jubileumához, aki a gazdasági nehézségek bátor leküzdésével, az alkotó lélek pihenést nem ismerő szárnyalásával vezette és vezeti az intézetet. Borbély Kálmán mindenben méltó seqitőtársa volt László Endrének és az Erdélyi Gazdasági Bankkal való egyesülés után, amelyet magasabb fejlődési szempontok érleltek meg, a hivatás és kötelességtel- jesités példáját adta. Az igazgatóság jelentéséhez dr. Salamon Ignác aranyosgyéresi ügyvéd szólott hozzá és ismertette azt a fontos missziót, amelyet a Transsylvania Bank Rt. különösen a magyar mezőgazdák hiteligényeinek ellátásával kolozsvári központja és kiterjedt fiókhálózata révén betölt. (A tartalmas expozét lapunk legközelebbi számában részletesen közöljük. A szerk.) A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére, — amelynek jelentését dr. Vékás Lajos, a Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt. vezérigazgatója terjesztett elő — megadta a felmentvényt és elhatározta, hogy a •4 millió 136.450 lej mérlegszerű tiszta nyereségből netto 15 százalék osztalék kerüljön kifizetésre a megelőző évi 11 százalékkal szemben. A részvények osztalékszelvényei a kolozsvári központnál és az összes fiókoknál március 10-től kezdve kerülnek beváltásra. Az igazgatóság tagjaiul három évi időtartamra egyhangúlag újra megválasztattak Balázs Ferenc pápai prelátus. kanonok, elnök. Szász István földbirtokos, az Erdélyi Gazdasági Egyesület alelnöke. dr. Balázs András prelátus. kanonok, a római katolikus státus referense társelnökök, dr Inczédy Joksman Ödön ny alispán, a Magyar Párt ügyvezető alelnöke. Benke Béla nyuo. altábornagy, dr. ötvös Lajos ügyvéd, dr. Gabányi Imre ügyvéd és Tóth Balázs földbirtokos bankigazgató A felügyelőbizottság tagjaiul újabb három évre egyhangúlag megválasztották dr 1 Boros György unitárius püspököt, dr. Gaál Alajos orvost, dr. Mohalyi Gábor tanfelügyelőt és dr. Vékás Lajos vezérigazgatót. A közgyűlés meleg ünneplésben részesítette László Endre ügyvezető alelnököt. aki 10 év óta céltudatos munkával vezeti a fejlődés utján az intézetet. Az 1929 évi mérleg számadatai impozáns bizonyítékai annak az eredményes tőkekoncentrációs munkának, amelyet László Endre vezérigazgató az 1922 évben, az akkor szerény keretek között mozgó Gyulafehérvári Takarékpénztár Rt. ötvenedik üzletévi közgyűlésén azzal jelentett be, hogy az intézet törekvése a helyi viszonyok szűk határain tulemel- kedni, magukhoz csatolni azokat a szétszórt értékeket. amelyekhez gazdasági és szellemi rokonság fűzi az intézetet. A pénzintézet akkor kétmillió lej saját tőke, 10 millió lej betéttel és 12 millió lej összes kihelyezéssel egyike volt a vidék kisbankjainak. A céltudatosan keresztülvitt tőketömörités, a szétszórt erdélyi magyar gazdasági erők egybekapcsolása ma már a legnagyobbak sorába emelte a Transsylvania Bankot, megjelölve azt az utat is, amelyet a magukra hagyatott, saját erejükre utalt erdélyi magyar gazdasági és pénzügyi intézményeknek követniök kell. A Transsylvania Bank Rt. ma Erdély legnagyobb önálló magyar jellegű intézete, mert részvényei kizárólag erdélyi magánosok és erkölcsi testületek kezében vannak. A közgyűlés után a részvényesek és az intézet vezetősége meleghangulatu társasebédre gyűltek össze a Központi éttermében. A legérdekfeszitőbb könyv, versenyen kivül: Fi]övő évtized regénye 50 tanulmány arról, hogy mi fog történni? Caillaux, Normann Angell, Eichholtz, Opel, Oppenheimer, Ignotus, Blériot, Owen Joung, stb. stb. érdekíeszitő Írásai. 65 lei beküldése ellenében portómentesen szállítja a Keleti Újság könyvosztálya 3 *
