Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-12 / 57. szám
XIII. tvr. 37. tiZÂM. Marconi az óceánjárék drótnélküli irányításának problémájával foglalkozik s a halál legyőzéséről beszél Drámai erejű nyilatkozat az ember és a természet párviadaláról Hogyan látja a félszemű tudós a jövőt? Amzg az energia él, nincs megsemmisülés! (Bőm*, március 10.) Kevés regény, vagy riport var», amit annyi izgalommal olvashatna az ember, mint azt az interjút, arait Guglielmo Marconi, a hires föltaláló és « drótnélküli táviró atyja, a közelmúltban a nagy európai lapok munkatársainak adott. Szakavatottabb ember ritkán beszélt a természet fölszabadított és újra lefékezett energiáinak érdekest témájáról, a jövőről, ahogy a technikus álmodja, — nem, ahogy megvalósítani törekszik, az élet megmaradásának problémájáról és mindarról, ami technikai századunkat legfőképpen érdekli, mint Marconi. A drótnélküli táviratozás föltaláló.ja 1875-ben született Bolognában s most Angliában, vagy pompás laboratóriumokkal fölszerelt yacktján él, ahol az interjút is adta. Marconi ritkán ad interjút, de ha megteszi, nyilatkozata világszenzáció és hemzseg a korszakalkotó bejelentésektől. A világlapok tudósítói örömmel fogadták Marconi meghívását és szinte ünnepélyes hangulatban keresték föl a félszemü tudóst a liguriai öbölben horganyzó „tudományos yachtján.’' Verőfényes riviérai nappalon a hófehér hajó tiszta fedélzetén fogadott bennünket az éle&arcélü, magas és erős férfin, akin alig látszanak az évek és annak a szerencsétlenségnek a nyomai, amely elrabolta egyik szemét. Hófehér matróz ruhában vár reánk, s amikor fölkapaszkodunk a csómkból a hajóra, mosolyogva jön elénk, hellyel kinál a kényelmes nádszékekben, s mielőtt megkezdené az interjút, eres, férfias hangján hosszasan elcseveg velünk. A „Leviathan’ ’ jövendő útja — A tudomány fejlődésének két legközelebbi korszaka — kezdte határozott bangón — az atom fölbontása lesz és az én szakomban a géperő drótnélküli átvitele nagy távolságokra. — Netm napokról van szó — folytatja mosolyogva — s a munka számításom szerint körülbelül tiz évig tart még. De a nagy ötlet, a nagy inspiráció küszöbön áll. Hamarosan eljutunk oda, hogy egy tetszésszerinti szárazföldi erőközpontból drótnélküli nton elláthatjuk hajtóerővel a nagy óoeánjárókat, a „Leviathán”-t, vagy akár a pompás uj „Európa” -t is. — Már tudjuk, hogy a matériában titokzatos erő lappang, amit egyelőre nem használhatunk ki. Nézzék ezt az apró ceruzát — és Marconi az idegesen a kezében forgó irónna mutat —, e kis testben elég dinamikai erő rejlik tonnák fölemelésére. Egyelőre nem tudjuk megragadni, de útban vagyunk feléje. — Nem vagyok jós és szerencsejátékos. Amikor rvtiifdekkel ezelőtt bejelentettem, Hogy eljön az idő amikor drótnélküli utón híreket küldhetünk az óceán túlsó partjára, kinevettek és álmodozónak, vagy bolondnak tartottak. S pontosan huszonnyolc év előtt megvalósítottam a jóslatot. A tért A föltaláló olasz jón. az időt legyőztük temperamentuma mozgásba — 1914-ben kijelentettem, hogy a drótnélküli telefonálás problémáját praktikusan megoldottuk, s a cél teljes realizálása idő kérdése. Ma ez a jóslatom is bevált. — 1924-ben a Királyi Akadémiában kijelenthettem, hogy a drótnélküli hangátvitel problémájában hamarosan forradalom támad. Elhagyjuk a hosszú hullámokat és a praktikusság kedvéért visz- szatérünk a rövidekhez. Mint egyik kritikusom megjegyezte: hátralépünk, hogy annál nagyobb iramban törhessünk előre. Ma diadalmaskodott uj rendszerem és Nagybritauia óriási távolságait a Marconi- féíe rövidhullámú rádiók kötik össze. Á rövid hullámokkal egy tudós képletes stílusa szerint „megsokszoroztuk az éterben rendelkezésünkre álló tért.” — Én beszéltein először a képek drótnélküli átvitelének lehetőségéről. Ma a képátvitelnek óriási szerepe van a kereşkedelemben és a kriminalisztikában, s a bűnösök nem nyughatnak többé, mert pillanatok alatt a világ minden részébe eljuttathatjuk fényképeiket. — Az emberiség napról-napra diadalmasabban harcol a tér és az idő ellen. Napról-napra jobban korlátozza a fárasztó kézimunkát. A tudomány haladásával egyre kevesebb szükségünk van kezünkre és lábunkra s az eredmény bizonyára az emberi anatómia lényeges átformálódása lesz. Az egyetlen fizikai munka az t& mindennapi tornászás marad, amire szükségünk van egészségünk megőrzése szempontjából. Tatán ezt is elmellőzzük majd és egészségünket is géperővel fogjuk rendben tartani. Agyunk csodálatosan fejlődik a testünk rovására s hamarosan több agyvelőnk lesz, mint mia, de kevesebb izmunk. Egyszóval, a tiszta fizikai értelemben vett munkát mindinkább leépítjük és megsokszorozzuk a szeöem teljesítőképességét. — Az elemeket és az érceket meg tudjuk már változtatni, de nem elég széles bázison — folytatja fejtegetéseit. — Az alkimisták nem tévedtek mindig és sok nagy tudós volt közöttük, ha gyakran hibás irányban is dolgoztok. Valahogy úgy jártak, mint Kolumbusz Kristóf, aki Indiába akart jutni és, uj világot fedezett föl. Kacagtak az alkimistákon, de Kolumbuszt is kinevették! Ma tudjuk, hogy az alkimisták legtöbb gondolata helyes volt. — Akarják a főkérdést hallani? íme: Ha az ember lassan-ktssan felszabadul a természet és a primer munkák béklyója alól, fölszabadulhat-e a halál uralma alól is? Nehéz kérdés, uraim, vigyázni kell vele. Garrel és Steinach kísérletei nem sokat jelentenek s alig szalmaszálak a probléma óceánjában. Nem semmisülhetünk meg! A nagy realizáló, a lehetetlenségek megvalósító ja, a kutató, a gondolkodó, fejtegetni kezdi a mindenkori tudomány legnagyobb problémáját, a halál kérdését. A legnagyobb mágus a bölcsök kövét keresi . . . — A szobor atomjai változatlanok maradnak, de — s Marconi a kezére mutat — az ujjamban egyetlen részecske sincsen, ami ma ugyanaz volna, mint tiz évvel ezelőtt. Az anyag változik, mint az alkimisták állították és folytonosan niegujul. Egyetlen tudományos érv sincs, amely meghazudtolná, hogy örökké megújulhat . . . — Az élet bizony rövid, de azt hiszem, a higiénia és a biokémia segítségével alaposan kitolhatjuk az átlag hetven korhatárt. Sajnos, számomra, későn fognak megérkezni az idevágó felfedezések. Melankolikus mosloy fut át az átszellemült arcon. — Alapjában véve lehetetlen, hogy a halál teljes megsemmisülést jelentsen. A teljes megsemmisülés ellenkezik a tudomány cmléleteivel és gyakorlatával : az energia megmaradásának elvével és azzal az örök takarékossággal, amit er természetben tapasztalunk. A tudomány egységbe forrasztja az emberiséget A nagy szó elhangzott. A többi villámgyorsan jön. — Kétségtelen, hogy az emberiség állandóan fejlődik. A materiális fejlődést két elvitathatatlan mértékkel mérhetjük: a munka csökkenésével és a közeledés — az öszeköttetósek — gyarapodásával. —- A giép ma sok tekintetben pótolja már az emberi munkát. Valamikor a rabszolgák egymáshoz láncolva izomerővel hajtották a tengeri népek gályáit. Később az emberek megtanulták a vitorlát használni, hirtelen a gőz jött, de máris kiszorította az olaj. Az olajat pedig a villamosság fogja kiszorítani. — Valamikor a tömegek cudarul éltek. Helyzetük ma némileg könyebb lett. Igaz, nem tudom, vájjon boldogabbak-e, mint hajdan voltak, mert a boldogság nem automatikus következménye a civilizációnak, de annyi tény, bogy civilizáltabbak lettünk. — Az emberek és ai nemzetek közötti közlekedés kifejlesztése megszükiti a tért és eltünteti a félreértéseket. Ma épp oly könnyedén beszelhetek Ausztráliával, mint az Önök szállodájával, intézkedhetek, tájékozódhatok, érdeklődhetem. A kormányozható villamos hullám ijţsszţ-kot a glóbus valamennyi zugával s vérét vet a részek elszigeteltségének. Egységgé formálta például Ausztrál iát és Kanadát. A sivatagbn mentőket hívhatói Északi Sarkra is, mint Nobile tette. — Nap-nap után jönnek a vészjelek az óceánról és, a legtöbb hajótöröttet megmenthetjük. Eny- nyire jutottunk, holott a legelső drótnélküli üzenet alig huszonöt év előtt futott át a világon! Idegen testve veinkkel beszélhetünk, hiyhatj.uk őket, meg' érthetjük őket és a gramofon vagy a film makulátlanul feljegyzi az életünket a jövő számára. — Semmi el nem vész, semmi meg nem hal. Ilyen körülmények között nincs jogunk, hogy pesz- ssinúaniusba essünk. — A modern életet nem remeték számára találták ki, nem az individuumnak teremtették, ez tény. De ha magányt keresünk, a lelkűnkben bármikor megtalálhatjuk. És a lángesz, a költő, az iro, ö,rökké megtalálja útját, akár kedvezők a külső kö- rühirények, akár nem. — A laboratóriumok magányában tovább érhetnek a nagy eszmék, az eljövendő legnagyobb és döntő találmányok. Azok, akik valamit végeztek már, segíteni fogják az újakat, mert a folyamat ma már egységes és elszakithatatlan — talán eppen a közlekedésnek, a megértés nagy faktorának tökéletessége folytán. _ . _ A mult megy szellemei tovább hatnak es u tettekre inspirálnak. Engem is Franklin, Volta, Fsrraday és Hertz vezettek s minduntalan magasra emelték előttem a fejlődés fáklyáját. U2 kíMÉBeissénye'* tfemdŞâ6®i2%taî@rS! Even lap előfizetőinek megelégedésére nyújtott százalék kedvez- -s f \ ssá- menyi szobaárainkból -®-VA ^aiék kedvezményt olcsó éttermi árainkból iméntit kivéve) módunkban van az ÚJSÁG kiadóhivatalával létesített megállapodás alapján kibővíteni a MasvííP Mr, 0peraBiáz Nemzeti SzínfiÉs ^amarasiiRháx előadásaira szóló mérsékelt áru jegyekkel. Tekintettel a nagy keresletre, kérjük szoba és színházjegy rendelését két három nappal előbb velünk közölni. pr PARK "» SZÁLLODA BUDAPEST Szemben § keleti pályaudvar érkezési oldalával, ysiucs kocs.kQlíséje). v&st ţpZrssc f Sí a tartass gténa® / Sia pénze ¥ a />INDFKKÉP vásárolhat 3 hav!, wa»y ir t £G h&ís részletfizetésre a most ajonnan megnyílt ílotlenberg Mártim cég Textil divat és Confectio áruházában, Carol na- tér 5, az Iparte-UÜLet szeli házában. I-a kivitelben tavaszi, nőt kabátok a legdivatosabb szövetekből.. Kész férfi ÓU&ny&x a legjobb kivitelben. Férti és női szövetek dús választékban. Selymek minden iéíaíi minőségben és síinek- ben, vásznak, siffonok, batiszlok és minden divat dolgok a legolcsóbb beszerzési forrása. Látogassa mrg üzletemet s győződjön meg ( előnyös és jó kiszolgálásomról. Minden hi- l iglkipes egyén ki lesz szolgálva! Tisztelettel: í Bl&iic.íitfsrg CSuj, l p, Carolina 5. Föüzlct Oradea, Str.N. lorgalö-íj oz.{*1 tó SVu ~.&d Sa**«
