Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-10 / 56. szám

ilz egész erdélyi iparosság mepoziiiilí jogtalanul elvett ipormuzeumoi érdehésen Memorandum az iparügyS mißiszieriumhoz — A kolozsvári iparmuzeum története Miért van szüksége az iparosságnak az iparmuzeumra ?! se, azonban sem elegendő pénz, sem s.ükséges telek még nem volt az intézmény megvalósítására. Ebben az időben az erdéiyrészi iparfelügyelő terjedelmes felterjesztést intézett az ipari és kereskedelmi kor­mányhoz, ami a figyelmét felhívta az iparfejlesztés nagy jelentőségére és már 1893-ban a magyar kor­mány 20.000 forint államsegélyt biztosított az épít­kezési munkálatokra. Rövidesen el is készült a ten-, amely szerint az nj épület magiban foglalja az iparmuzeumot, az államilag segélyezett építő-, fa- és fémipari szakiskolákat, ahol szaktanfolyamokat és központi szakrajziskolákat és egyéb tantermeket is tervbe vettek. Ekkor még az intézménynek magánjellege volt, de a fejlődés lehetőségeit bizony is körülmények gá­tolták, ami arra késztette az akkori kamarát, hogy az intézmény államosítása érdekében előterjesztést tegyen a kormánynak. 1895-ben a kamara megtette a felterjesztését, mihez a kormány hozzájárult és még az évben meg is kötötte a szerződést. E sze­rint a város által már régebben felajánlott 20.000 forint igénybevételével az állam 1896 október 1-én még külön 84.000 forintot utalt ki az intézet fel­a kolozsvári iparmuzeum államosítása mag­történt és az iskolák költségvetése a rendez állami költségvetés keretébe felvétetett. Ugyanakkor az állam kikötötte, hogy a mu- zeum az 1. Ferencz József Iparmuzeum nevet vi­selje. A város a Malom-ucca 26. sz. a. telket vásá­rolt, elkészíttette az épület tervét és az alapkőletétele éppen akkor történt, mi­dőn a Mátyás-szobrot leleplezték. Megemlítést érdemel, hogy az épület építése al­kalmával a múzeum és a szakiskola igazgatóságát ketté választották és a kereskedelmi miniszter kü- lön-külön igazgatót nevezett ki. Az épület 1898-ban készült el, annak a felavatása pedig 1899 március 16-án Hegedűs Sándor akkori miniszter vezetése mellett történt meg. Ettől az időtől kezdve az uj épületben elhelyezett intézmények működni kezd­tek, sőt nehány év múlva már áz épület szűknek is bizonyult, minek következtében a Mglqm-ucea 5. sz. alatt I. Ferencz József Iparmuzeum címen külön épületet is emeltek, ahol úgy az iparművészeti, va­lamint az iparos szakmába vágó összes minták és ipartermékek szemléltető módon elhelyezést nyer­tek. építéséhez, ilyen körülmények között Minden törvényes jogalap nélkül elveseik az iparmuzeumot Az nj intézmény minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Itt történtek a fel­olvasások, kiállítások, tanoncmunkakiáilitások, itt mutatták be időszakonként az uj kézműipari mű­szereket, szerszámokat s különböző gépeket, a ter­jedelmes mintalapok kollekciója és a könyvtár kitű­nő alkalmat nyújtottak arra, hogy az iparmuzeum a hozzáfűzött iparfejlesztési várakozásnak teljes mértékben megfeleljen. A történeti ismertetés után & momérondum rá­tér arra, hogy az impérium átvétele után a fontos intézmény megszűnt, mert az épület minden felsze Telesével a kultuszkormány fennhatósága alá került, amely az intézményt a szépművészeti oktatás szol­gálatába állította és azonkívül itt helyezte el a fel­sőbb kereskedelmi iskolát is. így a muzeum tárgyait a közszemlélet elől el­zárták és ezzel az épület eredeti rendelteté­sét elveszítette. A memorandum azután rámutat arra, hogy nemcsak az ipartestületet, hanem az egész erdélyi kézmüiparosságot bántja ez az intézkedés és éppen a kézműipar íüüenditésére kéri a kereskedelmi és ipari kormányzatot, hogy az épületet felszereléseivel, mnzeumi tár­gyaival, mintatárával ás könyvtárával együtt adja vissza eredeti hivatásának, a kultuszminisztérium hatásköre alól az egáss intézményt vegye ki és utalja vissza az ipar­ügyi minisztérium fennhatósága alá. A memorandum kifejti, hogy az épület építése a muzeum céljait szolgálta és számos alkalmas he­lyiség kínálkozik arra, hogy az iparmuzeumban el­helyezett iskolákat más épületbe vigyék át és azt adják vissza az iparosságnak. Az épület visszaadá­sán kívül a memorandum kéri, hogy a miniszter ve­gye programmjába az intézmény fejlesztését, gon­doskodjék anyagi segítségéről is, hogy az eredeti hivatásának visszaadott iparmuzeum továbbra is az ipari érdekeket olyan mértékben szolgálja, ahogy azt az erdélyi kézműipar fejlesztése megkívánja. Ugyanilyen értelmű memorandumot küldött a marosvásárhelyi iparosegylot vezetősége is. Remél­jük, hogy a kormány fel tudja mérni a memoran­dumban foglalt indokok messzemenő jelentőségét és úgy a kolozsvári, mint a marosvásárhelyi iparmu­zeumot visszaadja régi tulajdonosainak. a^'**8C** *■ *»•** »• »•ü v» (Kolozsvár, március 8.) Már több Ízben foglalkoztunk az adókivető bizottságok túlkapá­saival. Megírtuk, hogy az iparosság kiküldötteit az adókivető bizottságban nem hallgatják meg és a kincstár érdekeit szolgáló pénzügyi tiszt­viselők diktatórikus módon lépnek fel. nem ve­szik figyelembe az adóbevallásokat, nem hall­gatják meg a bizottságok előtt megjelenő iparo­sok előterjesztéseit és indokait. Különösen nagy a felzúdulás a kolozsvári iparosok körében dr. Nagy Ignác, pénzügyigazgató helyettes ellen, aki feltűnő ellenszenvet mutat az iparosokkal szemben és mindent elkövet, hogy a legmaga­sabb adókkal sújtsa az amúgy is nyomorral küz­dő kis exiszíenciákat. Nagy pénziigyigazgató-helyettes a felek (Kolozsvár, március 8.) Az egész erdélyi kézmü­iparosságot érdeklő, magyfontosságu akció indult meg. A kolozsvári ipartestület vezetősége és a ma­rosvásárhelyi iparosegylet memorandumot küldött az ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz, amiben hangsúlyozva a román impérium után megszüntetett iparmuzeumok nagy jelentőségét, felkérik a minisz­tert, hogy a kolozsvári és marosvásárhelyi iparmuzen- mokat adja vissza eredeti hivatásuknak és a kultuszminiszter által annakidején elvett múzeumi helyiségeket ürittesse ki és a mú­zeumok további fenntartására államsegé­lyeket folyósítson. Az iparmuzeumok visszaállítása érdekében megin­dult akció érthető módon nemcsak a két város, ha­nem egész erdély kézraüiparossága körében nagy szimpátiának örvend. Kiváncsiak vagyunk azonban arra, hogy az iparügyi minisztérium meg tudja és meg akarja-e érteni az ügy nagy jelentőségét és a jogtalanul elvett iparmuzeumok helyiségeit vissza fqgja-e adni eredeti rendeltetésüknek. A kolozsvári ipartestiilet által készített memorandum nemcsak az iparmuzeumok keletkezésének érdekes történetét tárja föl, hanem a múzeumok visszaállításának az ügyét is kellőképpen megindokolja. „Magyar Kis ipar” eimü rovatunkban a memorandumot, ami az egész iparosságot érdekli, egész terjedelmében kö­zöljük : — Az állam gazdasági életének mindig fontos és értékes támasza a fejlett kézműipar, tehát az iparosságnak eminens érdeke, hogy a kézműipar szempontjából, vagy legalább az erre való törekvés biztosításának szempontjából magas nívóra emel­tessék. Az iparosság kulturális és művészi nívójá­nak az emelése volt a cél a régi magyar kereske­delmi és iparkamara vezetősége előtt, amikor Ko­lozsvár városa és több más, a kézműipar érdekeit képviselő intézmény az állam hozzájárulásával meg­alakította először az ipari szakiskolát, amely első időkben az építő-, fa- és vasiparban rejtett ki ál­dásos tevékenységet. Még 1882-ik évben Scheinitz Gyula adott nagyobb lökést azzal az indítványával, amely egy Kolozsváron alakítandó erdéiyrészi ipar­muzeum létesítésének a tervezetét dolgozta ki elő­ször. Ml volt sz Iparmuzeum felállításának a célja? Scheinitznck a tervezete szerint a muzeum öt osztályt ölelt volna fel azzal a céllal, hogy muzeu- mi tárgyakat szerezzen be, azt szemléltető módon csoportosítsa, állandó kiállításokat rendezzen s kü­lönösképpen alkalmat nyújtson az iparosságnak ar­ra, hogy itt megismerkedhessenek híres külföldi és belföldi mintákkal. Célja lett volna a külföldi vál­lalkozások és ipartermékek megismerése és az azok előállításához szükséges nyers anyagok tanulmányo­zása. A legfontosabbnak mutatkozott, hogy minde­nek előtt a külföldi ipartermékek, legjobb műsze­rek és gépek, legjobb szakipari rajzok és szakmü­vek a múzeumban az iparosság rendelkezésére áll­janak és különösen szükségesnek mutatkozott, hogy az igy fejlett kézműipar Kelet felé tendáljon. A gondolat megvalósításának az útjait szolgál­ta az akkor Becsben rendezett, később pedig Buda­pesten megtartott országos kézműipari kiállítás, ahol ajándékozás, vásárlás utján a kolozsvári ipa­rosok pompás külföldi munkákat szereztek be, amik azután alapját képezték az ipartechnológia megala­pításának. Itt kezdődött meg először a szemléltető ipari oktatás. 1857-ben Ferencz József akkori oszt­rák császár és magyar király Kolozsvárott időzött és az akkori városi kommunitás egy, a nevéről el­nevezett muzeum létesítését határozta el és erre a célra 30.000 pengő forintot szavazott meg. A mú­zeum 1888 december 26-án egy szerény bérhelyiség­ben nyílott meg először, amelyen a budapesti ipar- technológiai muzeum igazgatója nagyszabású beszé­det mondott. Már itt hangsúlyozta, hogy az ipar terén a gépek cs munkamegosztás alkalmazásával megkezdődött a tömegter­melés és a részletmunka végzése, tehát érezhetővé vált mindenütt a rendszeres szakoktatás szüksége és fontossága. Nagy fontossággal bir, —- állapította meg — a szemléltető oktatás, mert az iparosnak nincs ideje és módja arra, hogy a kézműipar eszközeiben és ké- szitményeiben napról-napra felbukkanó újításokat más helyen tanulmányozza és megismerhesse, mint iparmuzeumokban. Ezt az intézményt mindenütt un iparfejlesztés leghatalmasabb tényezőjeként kel! cl könyvelni. Az első 20.000 pengő Ilyen anspieiumok mellett indult útjára az uj iparművészeti muzeum, hogy nagy feladatát betölt­A cipésziparosok akciója. A kolozsvári cipészipa­rosok koréban már évek óta nagy az elkeseredés. Az elégedetlenségnek az a főoka, hogy a cipő- és bőr- kereskedők az utóbbi években rendelésre egy régibb keletű miniszteri rendelet értelmében munkát vállal­nak. Most a cipésziparosok megkereséssel fordultak a miniszterhez, akit arra kórnak, hogy a rendeletét vonja vissza, tiltsa meg, hogy a eipökevoskedök a jö­vőben megrendeléses munkát vállaljanak. Megkezdődnek a kolozsvári iparosok forgalmi- adókivetései. Csütörtökön délután négy órakor a pénzügyigazgatóság helyiségében Tartja adminisztrá­tor elnöklete alatt értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy milyen lesz az adókivetö bi- ZQÍtfágok összetétele és az iparosság részéről kik vesznek részt az adókivetö bizottságok munkájában. Az - értekezletre Tarţia adminisztrátor meghívta az ipari felügyelőség és a helyi kisiparos szövetség fiók­jának a delegátusait is, Az ipartestület vezetősége ar­ra kérte Tarţia adminisztrátort, hogy a forgalmi adók kiróvása ipari szakmák szerint történjék. Az értekez­leten az ipartestület előterjesztését elfogadták és megállapították, hogy a bizottságnak az elnöke Tarţia ’ adminisztrátor, annak tagjai Rudolf Frank és Mol­dovan Antal. Az adókivetések szakmák szerint fog­nak megtörténni és azon az iparosság képviseletében Moldován Antal, illetve az ipari szakmák kiküldött tagjai vehetnek részt. A forgalmi adókivetések már­cius 20-án veszik kezdetüket. , Panaszkodnak a járműiparotok is. Az adókivetö bizottságok kíméletlen munkája miatt általános a pa naaz a jármüiparosok (kerekes, kovács, kocsigyártó, kecsifényezök stb.) körében is, akik legutóbb meg­keresést intéztek a kolozsvári iparkamarához, hogy tulnmgas adójukat redukálják. A jármüiparosok megkeresésükben elpannszolják, hogy az agrárreform folytán a nagy gazdaságok megszűntek és az autó­ipar fejlődés miatt a járműipar óriási hanyatlást mű- ! tat, tehat a tulmagas adókivetések existenciájukban támadják meg Őket és ha nagymérvű adóelengedések nem történnek, akkor kénytelenek lennének iparen­gedélyüket visszaadni. Még mindig nagy az elégedetlenség a kolozsvári iparosság körében a twlszsgrorw adó ki rovások miatt j meghallgatása nélkül az egész vonalon emeli az I adókat s midőn ez ellen a bizottság előtt megje- i lenő iparosok tiltakozni próbálnak, meg sem hallgatja őket, nem veszi figyelembe előterjesz­téseiket és rideg gesztussal csak annyit mond: tessék fellebbezést benyújtani. Amint értesü­lünk, a kolozsvári iparosság körében Nagy pénzügyigazgató-helyettes ellen olyan nagy a felháborodás, hogy memorandumban akarnak a kormányhoz fordulni, amelyben arra kérik a pénzügyminisztert, hogy a helyettes pénzügy- igazgató ellen szigorú eljárást vezessenek be. A kormánynak nem érdeke, hogy túlbuzgó tiszt­viselője egy tekintélyes társadalmi osztályt tönk­retegyen és az amúgy is válsággal küzdő kéz­műiparnak a sírját ássa meg Kolozsváron.

Next

/
Thumbnails
Contents