Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1930-03-10 / 56. szám
ÍO MEtmBN? XIII. tTF. se. SZÁM. Gyárfás Elemér szenátor: Szűnjék meg Erdélyben az erdőpusztitás! Az erdőtörvény első hibája az, hogy nem hajija végre egyszerre az egész erdőkezelésí rendszer reformját (Bukarest, március 8. Saját tud.) Gyárfás Elemér dr. szenátornak a Magyar Párt nevében az uj erdőtörvény tervezetéről mondott kritikáját, illetve szenátusi beszédének folytatását az alábbiakban közöljük: A törvény nem olyan jé, amilyennek lennie kellene, mert a problémát csak félig vagy kisebb részé- ben oldja meg annak következtében, hogy valójában csupán vázlat és kizárólag csak az erdőhivatalok átszervezésére — elismerem, hogy helyesebb alapokon való átszervezésére — vonatkozik. Az egész erdőtörvény reformja nélkül azonban a probléma nem nyerhet megoldást, mert a legjobb és legfejlettebb erdőigazgatás sem tud sikeres működést kifejtem az elavult, zavaros és meg nem felelő anyagi rendelkezéseket tartalmazó erdőtörvény alapján, hinein csupán az összes adminisztratív és anyagjogi rendelkezések reformja teheti ezt lehetővé. A javaslat első hibája tehát az, hogy nem hajtja végre egyszerre az egész erdőkezelési rendszer reformját. Mihalache földmivelési miniszter: Ezzel a törvénnyel módosítok egy régi törvényt, sor kerül azután valamennyire. De nem tudtam ezzel az egy törvénynyel valamennyit megváltoztatni. Gyárfás Elemér: Másodsorban, Szenátor Urak, kiemelem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat deklarálja az erdőigazgatás kettéválasztását, ami nagyon helyes, mert hiszen az állami erdők kezelése és kitermelése más ismereteket és képességeket s következőleg más szervezetet is igényel, mint a magán-erdők tisztán közigazgatási felügyelete. Ezt az egyébként igen szükséges és helyes kettéválasztást azonban csak deklarálja a jelen törvényben, de nem valósítja meg és nincs keresztülvive csak a legfelső fokon és a központban, a külső szolgálatban és az alsóbb fokozatokon nem találjuk meg ezt a kettéválasztást. A 48. $. úgy szél, hogy „amíg megfelelő erdészeti személyzettel fogunk rendelkezni“ — és ki tudja mikor lesz ez — „az erdőfelügyelet keretébe tartozó külső munkálatokat, az állami erdőket kezelő Casa Autonoma megfelelő szervei fogják végezni,“ vagyis ugyanazok a szervek, akik ezt eddig végezték s ennek következtében az oly fájdalmasan tapasztalt hiányosságok jövőre is meg fognak maradni. így például fennmarad jövőre is az a helyzet, sőt azt egyenesen szentesíteni fogja a 48. $. utolsó bekezdése, hogy az erdőfelügyeletnél alkalmazott személyzet jövőre is külön javadalmazásban fog részesülni az erdőtulajdonosok részéről, következőleg nyitva marad jövőre is annak az útja, hogy az erdészeti személyzet nem ellenőrzött és nem ellenőrizhető jövedelmekhez juthasson, ami a főforrása volt eddig is a visszaéléseknek. S. Simu, előadó: Engedjen meg nekem egy rövid félbeszakítást. Ön, aki a régi magyar uralom alatt is élt, bizonyára tudja, hogy a magyar állam is szedett taxákat a kezelése alatt álló erdők után az erdészeti személyzet javára. Nos, mi nem teszünk egyebet, mint folytatjuk azt az eddigi rendszert, mely bizonyára (Kolozsvár, március 8. Saját tud.) A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. a napokban tartotta meg gróf Bőldí Kálmán elnökletével mér- legmegállapitó igazgatósági ülését. Az igazgatóság a bemutatott zárószámadásokból örömmel állapitotazoknak érdekeit szolgálja, akiknek erdeik vannak és azt óhajtják, hogy ezeket helyesen kezeljék. Mi tehát nem csinálunk semmi uj dolgot, hanem csak folytatunk egy helyes rendszert, mert az állam nem vállalhatja magára a magánosok erdeinek felügyeletével járó költségeket. Láthatja tehát Ön, hogy Önnek ez a megjegyzése semmiképpen sem találó! Gyárfás Elemér: Előadó nr, én már kijelentettem Önnek egyszer, innen a szószékről is, hogy bármilyen hódolattal — Ön által bizonyára túlzottnak Ítélt hódolattal — viseltessem is a magyar állam intézményei és törvényei iránt, ez még nem jelenti azt, hogy minden jő lett volna maradéknélkül ottan s hogy valamely hibás intézmény vagy intézkedés mentségéül felhozható volna az, hogy a magyar államban is hasonló volt a helyzet. S. Simu előadó: Elismeri Ön tehát? Ön az állami javak kezeléséről széló javaslathoz nagyobb beszédet mondott s akkor nézeteltérés merült fel közöttünk. Én is szót kértem ahhoz a törvényhez, éppúgy, mint Ön, aki kifejtette akkor, hogy a román állam javai oly helytelenül kezeltetnek, hogy ez valósággal siralmas és akkor én bebizonyítottam Önnek, hogy a régi magyar uralom idején is több tízmilliós deficit volt az állami javak költségvetésében. — Midőn Gyárfás ur itt nagy beszédet és bírálatot mond, figyelmeztetnem kell arra, hogy nem éppen olyan rossz nálunk a helyzet és hogy ugyanilyen volt a helyzet a régi magyar uralom idején is. — Ezt azért kel! megtennem, hogy ne keltsük azt a benyomást sem a külföldön, sem itthon, hogy csupán most, az uj uralom alatt vezetődik e javak kezelése ilyen kifogásolható módon. — Ez az a kérdés, mely fölött már akkor is vitába szálltam. (Vége köv.) ta meg a pénzintézet fejlődését és azt a jelentős eredményt, amelyet a Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. az 1929 évben minden üzletágban elért. Az egyes mérlegtételeknél az emelkedés általában harmincszázalék, egyes üzletágakban azonban még ennél is több. A pénzintézet összforgalma az 1929 évben 29 milliárd 454 millió 954 ezer 419 lejre emelkedett a megelőző évi 21 milliárd 718 millió 444 ezer 499 lejjel szemben, vagyis az összforgalom az elmúlt évben 7 milliárd 736 millió 509 ezer 920 lejjel növekedett, ami harminchatszázalékos emelkedésnek felel meg. Az aktívák összege 419 millió 399 ezer 264 lejre emelkedett a megelőző évi 320 millió 903 ezer lejről, az aktívák tehát közel százmillió lejjel, vágyig harmincegy százalékkal emelkedtek. A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. iránt megnyilvánuló bizalom fejeződik ki a betétállomány jelentős emelkedésében. A pénzintézet betétállománya a megelőző évi 198 millió 579 ezer 215 lejről, 257 millió 389 ezer 332 lejre emelkedett, tehát egy év alatt 58 millió 817 ezer 117 lejjel gyarapodott, ami közel harmincszázalékos emelkedésnek felel meg. A kihelyezéseknél a váltótárca összege a megelőző évi 176 millió 736 ezer 718 lejről 243 millió 545 ezer 588 lejre emelkedett. Az emelkedés összege 66 millió 808 ezer 870 lej, vagyis harmincnyolc és fél százalék. A pénzintézet folyószámlái követelése a megelőző évi 82 millió 139 ezer 517 lejről 115 millió 487 ezer 147 lejre emelkedett, vagyis harmincegy százalékkal. A pénzintézet az elmúlt évben visszleszámitolá- si hitelt csak a Banca Naţionalâtol és külföldi pénzcsoportoktól vett igénybe, összesen 46 millió 675 ezer 318 lej értékben, 16 millió 966 ezer 286 lejjel többet, mint a megelőző évben. A pénzintézet vezetősége fokozott gonddal vigyázott az elmúlt évben is a bank mobilitásának megőrzésére, ami a tekintélyes készpénzállományban és a likvid követelések tételében nyilvánul meg. Az igazgatóság azt a javaslatot fogja előterjeszteni a március 22-én megtartandó közgyűlésnek, hogy a tiszta nyereségből az 1929 évre is — Ugyanúgy mint a megelőző évben — nettó tizenhétszázalék osztalék kerüljön kifizetésre, a rendes tartalék- alap 1 millió lejjel, a kétes követelések tartalék- alapja pedig szintén 1 millió lejjel dotáltassék „lapkiadó“ nyomdai iűinfézef rí Cluj-üclozsusr MÉRLEG 1929. DECEMBER 31. 1. Gépek ............... 3.534.000 1. Részvénytőke . . 6,000.000 2. Berendezésésfel2. Értékcsökkenési szerelések . . . 360 000 _ tartalék............... 137.031 96 8. Betű .................. 816000 — 3. Hitelezők .... 4.598.431 70 4. Készpénz .... 88 807 84 — 5. Adósok............... 4.865 554 46 \ 6. Értékpapír . . . 2.700 _ \ 7. Anyagok: \ ólóm .................. 97.875 — \ Különböző anyag 94 385 — \ Papír ...... 309549 \ Rotációs papir . 330.623 75 832.432 75 \ 8. Átmenő aktívák . 87.600 \ 9. 1929 évi veszteség 148.368! 61 \ 10.735.463|66 1 10,735.463 66 1 1 .1 1 BRERPMÉNY SZÉMLA 1929. DECEMBER 31. 1. Veszteség áthozat 1928 évről . 2. Üzleti költségek . 3. Üzemi költségek . 4. Felhasznált anyagok ................... Ólom- • . Papír .................. Különböző anyag 5. Adó ...................... 6. Házbér ............... 7. Kamat............... 8. Tisztviselők fizetése .................. 9. Munkabérek . . 10. Amortizáció . . . 125.855 2,745.501 89.123 20 1 158.380 68 523 237 10 190.398 77 2,960.479 20 80.180,- 485.048 — 223.064j— 404.797 68 3,684.796 32 533.30130 1 1. Brutto üzemi be- j vétel ... 1 2.1929. évi veszte1 ség .................. \ Ö.095 404 148.368 44 61 9.243.773,05 1 j 9,243 773 05 1 1 1 1 AZ IGA Z G’A TÓSÁG A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. betétállománya meghaladja a negyedmilíiárd lejt Minden üzletágban harminc százalékos emelkedést ért el az intézet Netto 17 százalék lesz az osztalék
