Keleti Ujság, 1930. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1930-03-10 / 56. szám

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO» 1 évre 56 pengd, (élévre 29 pengb negyedévre 15 pengd. Egyes szám ára 20 Sillér. KépvisP ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : I évre LíOO lej/d^lévrq. 600" lej,'negyed évre 800 tej, '^gyThóra 100 léj. 20 oldalas szám ára 6 lej. CírUKoIoxsvir, 1930. máfdlm 10 f£ét£ö a fcZÁGOS MAGYARPÁR rí L AP feerkeeztoség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii jFőtér) 4> 6-9* é» 2-64, II Kormán; áíszrroezásáoel oKarji a Koncra éhes frakciókat kielégíteni Ioamţescu haj Ihatatlan — Iunian és Voicu Niţescu párbeszéde a bírói függetlenség megvédéséről — Hatieganu — belügyminiszter-jelölt UD |í I? ŢŢ A V T I Ansjol-Román bizto- CüQ [Y| ^ Ai J- A rtJ lil eitó R. T., Bucureşti j^j lYi Alapittatott a Comercial Union Assurance «w Wki Company Ltd. és a The Lxesg insurance IÁI jXl Company Ltd. londoni biztosító társaságok- QQ rwi kai, amelyek egyúttal a „Britania“ viszont- ryi biztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- IA1 yQ delkeznek. — Kartellen kívül! ű£ A ttsmié I lisfii w Irta: Paál Árpád Háromszékre egy ében élénk agitációval folytak le a megyei választások^ Az eredmény az volt, hogy 22539 szavazatot kapott a Magyar Párt, 5181 szava­zatot a nemzeti parasztpárt és 1553 szavazatot a libe­rális párt. Tehát hétszáz híján harmincezer választó mozdult meg, hogy a megyevezetésre vonatkozó aka­ratát kifejezze. Az egész megyének száznegyvenezren fölül van a lakőssága, vagyis ez a lakosság közel har­mincezer családból állhat. Annyiból, ahányan lesza­vaztak. Nagy valószínűséggel lehet tehát állítani, hogy minden család rászívott a szavazásban. Az általános választói jog követeiményének a megye lakosai igazán eleget tettek. Mégis az történt, hogy ezt az egész választást éppen most a kolozsvári felülvizsgálati bizottság meg­semmisítette. Megsemmisítette pedig abból az alaki okból, mert a szavazó körökre vonatkozó törvényszéki elnöki hirdetményben egyik falunak a beosztása sajtó­hibában szenvedett, ezt a hibát ki kellett igazítani, s e kiigazításról a póthirdetmény nem érkezett ki 15 nappal a választás előtt, hanem csak 14 nappal. A felülvizsgálati bizottság a belügyminiszter végrehaj­tási utasítására hivatkozott, mikor e 15 napos határ­idő betartását olyan jogvesztő hatályúnak minősítette. A miniszteri utasítás azonban az elnöki hirdetmény kibocsátására szabja meg ezt a határidőt, de nem az esetlege* sajtóhibák igazítására. Maga az elnöki hir­detmény az adott esetben a 15 napnál is korábbi idő­ben került kiadásra. A felülvizsgálati bizottság döntésének a helyessé­ge tehát mindenesetre vitatható. Abból a szempontból is kérdése*, vájjon miniszteri utasításban foglalt ha­táridőket lebet-e olyan jogvesztő hatályunknak minő­síteni, mikor maga * közigazgatási törvény nem is írja elő, hogy a törvényszéki elnöknek milyen határidőket kell betartania. A közigazgatási törvény csak magának * vilasztá» napjának egy hónappal azelőtti kihirdeté­sét teszi kötelezőve, » ez a határidő a választásokra va­ló kellő előkészület szempontjából érthető is; mintegy a választás általánosságának egyik biztosítéka. De a törvénynek bizonyára nem lehetett olyan célzata, hogy a választási iroda »ajtóhibaigazitó, adminisztratív ténykedésére is »zoroa és jogvesztő hatályú határidő­ket szabjon. A kérdést mindenesetre a további felebbezési fó­rumok vaunak hivatva eldönteni. Azonban a háromszéki megyei választás elsőfokú és még jogerőssé nőm vált megsemmisítése is alkalmat ad az elgondolkozásra, vájjon a közönségnek érde­mes-e olyan szorgalmasan és kötelességtudóan a vá­lasztásra kihurcolódma, ha összes fáradozásait az el­járó hivatalnok valamely alaki hibája semmivé teheti? Ismételjük, a hangsúly azon van, hogy a választó kö­zönség nem követ el semmi hibát, megjelen és szavaz rendesen, szavazási eredményének a kiszámításában sincs semmi kétség, a pártok arányai is megfelelnek a köztudomású helyzeteknek, de a választásvezető hi­vatalok a megelőző eljárásban valami tévedést, botlást, kisebb hibát követnek el, ami a választás eredményét egyáltalán nem befolyásolta. A gyakorlati életben számtalanszor előfordulhat az ilyen eset. Már most elegendő lehet az ilyesmi arra, hogy miatta az egész választás megsemmisüljön? Hiszen akkor minden vá­lasztás ellen lehet találni ilyen megsemmisítő okot, (Bukarest, március 8.) Joanitescu belügyi állam­titkár lemondása még mindig élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Szombaton a Vlasca és Ilfov- megyet szenátorok küldöttsége jelent meg a minisz­terelnöknél és tiltakoztak az ellen, hogy Joanitescu, noha erre Ígéretei voltak, a kormány mostan megtör­tént átszervezésénél nam kapott miniszteri tárcát. Maniu hangoztatta, hogy Ígéretével nem jutott ellent­mondásba. Ismeri Joanitescu nagy képességeit, je­lenleg azonban nem történt meg a kormány nagy át­szervezése, Ígérte azonban, hogy az első alkalommal elégtételt szolgáltat a lemondott belügyi államtit­kárnak. Joanitescu magához kérette az Hfov megyei kép­viselőket s kérte őket arra, hogy ne mondjanak le mandátumaikról, meri hiszel <. is csak a kormányból lépett ki, a pártnak azonban továbbra is hűséges katonája marad. A szombati nap folyamán Popovici Mihály is felkereste Joantiescut és kérte arra, hogy vonja visz- sza lemondását, Joanitescu azonban hajthatatlan volt. A belügyminiszteri államtitkárság betöltéséről több verzió van forgalomban. Az egyik szerint Joani­tescu tovább fogja intézni az ügyeket, mivel Ígérete van arra, hogy legkésőbb áprilisban a kormány nagy újjászervezésekor tárcát kap. Ekkor Raducanu átven­né az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot, Mirto a közlekedésügyihez menne át és Joanitescu lenne a munkaügyi miniszter. A másik verzió úgy tudja, hogy a belügyminiszteri állást betöltik és oda négy nevet emlegetnek: Hatieganu Emil, Deleu, Crisan és Pom- piliu Joanitescu neveit. Vaida Sándor belügyminiszter hosszú távoliét után végre vasárnapra Bukarestbe érkezik. Az Adeverul a politikai helyzetről irva megálla­pítja, hogy a nemzeti parasztpártban nagy elégedet­lenségek vannak, ezek azonban nem olyan természetű­ek, hogy a párt egységét veszélyeztetnék. A miniszter- elnöknek azonban mindezek ellenére eliminálnia kell a torzsalkodásokat és ennek az a feltétele, hogy minél előbb hajtsa végre a kormány nagy átszervezését, amelynek során ki kell elégítenie a párt minden frak­cióját. Ha ez az átszervezés ilyen értelemben nem si­kerülne a miniszterelnöknek, úgy a lap szerint nin­csen értelme a párt további uralmon maradásának. Voicu Nitescu, az uj igazságügyminiszter szom­baton délelőtt átvette hivatalát. A búcsúzó Junian beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy utódja meg fogja védeni a bírói testületet minden kül­ső befolyástól és biztosítani fogja annak legteljesebb függetlenségét. Sajnálja, hogy programmját nem hajthatta végre teljes egészében. Voicu Nitescu fi­gyelmét különösei! az egységesítő törvényekre hívta fel, majd köszönetét mondott a minisztérium főhiva­talnokainak. Voicu Nitescu sajnálatát fejezte ki afö­lött, hogy Junian távozik a kormányból ás biztosí­totta, hogy az igazságügyminiszteriumot meg fogja védeni a külső befolyásoktól. Mirto hétfőn veszi át az ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium vezetését. Angelescu, az uj belügyi államtitkár pedig szombaton délben letette az esküt a miniszterelnök kezébe. Junian, a lemondott igazságügyminiszter szom­baton összehívta a górj megyei parlamenti tagokat s kijelentette előttük, hogy lemondásának sokkal mé­lyebb okai vannak, semhogy azt a Georgesou-féle tör­vényjavaslattal lehetne összefüggésbe hozni. Többet nem mondhat, mert kollégáival szemben kötelezettsé­gei vannak. Választóihoz manifesztumot fog intézn5, amelyben kijelenti, hogy azért lépett ki a kormányból, mert lelkiismeretét nem akarta áruba bocsájtani. mert nincs a törvényeknek olyan betűje, amit külön­bözőképpen ne lehetne magyarázni, s még a leggon­dosabban eljáró hivatalnak ellen is ne lehetne for­dítani. A választás megismétlése pedig törvényes költ­ségekbe is kerül. Hivatalos nyomtatványokat kell ki­bocsátani, szavazó lapokat kell készíttetni, szavazó helyiségeket kell kibérelni. És hát azonkívül a vá­lasztók idővesztesége is gazdasági értékű. Mindezeket ki viseli, ha a közönség az első választásban nem volt hibás? Valaki az nj választás miatti értékveszteségért kártérítéssel tartozik. Ha az illető eljáró bírót terhe­lik meg ezzel, akkor hovatovább nem lesz bíróság, mely a választásban való közreműködést vállalni merje. Viszont a közönségtől se lehet kívánni, hogy ő jelentéktelen alaki hibák miatt, amiket nem is ő köve­tett el, a választás ismételt izgalmainak, idővesztesé­geinek és kárainak tegye ki magát. >• Úgy tudjuk, a választási bíróságok gyakorlata Enrópaszerte az, hogy a választási eredmények he­lyességét vélelmezik, s csak igen kivételes esetekben szánják rá magukat egész választás megsemmisíté­sére. Éppen a választóközönség újabb izgalmainak és időveszteségeinek az elkerülését akarják ezzel a gya­korlattal. Persze, ha választási csalások, hamisítások é> egyéb feltűnő szabálytalanságok a nyilvánvalók, akkor maga a büntető bíróság veszi kézbe a dolgot, s az ő ítélete lesz majd bizonyíték a választás érvé­' “ "Mai számunk 20 oldal ” nyességével szemben. Ilyen esetben szokták csak a választási bíróságok a választás megsemmisítését ki­mondani. De ilyen megalapozott eljárással a kártérí­tési kötelezettség is nyilvánvaló és kétségtelen annak a terhére, aki a választás érvénytelenségét okozta. Mi nagy hivatást látunk a felülvizsgálati bizott­ságok előtt. Azt, bogy a közigazgatásnak nagy elvek szempontjából színvonalat fognak adni, s hogy a jog­bizonyosság követelményeit is élő valósággá teszik a közigazgatási életben. Éppen e nagy hivatás elkép­zelése folytán sajnálnék, ha a választások kérdésében kicsinyes szempontokból, a versengő pártok szenvedé­lyes ürügykeresésétől engednék magukat megzavar­tatni Ez a közönségben ama nagyrahivatott intézmé­nyek iránti bizalmat is végzetesen megrendítené. Az adott eset is igen alkalmas arra, hogy a közönség ek­ként ítéljen. Persze azoknak a magas testületeknek a hivatása az is, hogy a közönséget akkor is nevelje, mikor ennek a nevelés nem tetszik. Ámde mikor nem a közönség a hibás, akkor mégse indokolt ez a kényszernevelés. Majd a költségvetések, a városszabályozások és egyéb nagy alkotások körében kell azokat a magas szem­pontokat megtalálni, melyeknél a közönség rászorul­hat a nevelésre. Ezen a területen a kónyszernevelés ta­I lán rosszul esik először, de később hálás lesz érte mindenki.

Next

/
Thumbnails
Contents