Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-09 / 31. szám
4 STALIN KEZEI * Kutjepov orosz tábornok regényes eltűnése Parisból ismét rátereli a közfigyelmet arra a szívós állóharcra, amely már tiz éve folyik a vörös Oroszország és a „fehér" emigráció között. Tulajdonképen: ez a fehér emigráció nem is olyan fehér, mert csak egy hányadát alkotják a megtorlásra kész monarchista elemek, a régi rendszer kérlelhetetlen hívei, de a mai emigrációban egyformán fellelhetők a száműzött men- sevikiek, a szociálforradalmárok, a külömböző radikálisok, humanista intellektuellek, közömbös polgárrétegek, sőt a Trockij-szabásu kommunisták is, akik mint „kommunisták" menekültek el az orosz kontinensről és most a kapitalizmus menhelyeiröl igyekeznek kijátszani a bolsevista Moszkvával szemben a rekontrát. Statisztikai adatok szerint négymillió orosz él európai emigrációban, ám ne felejtsük el, hogy a többi világtájakon is élnek emigránsok. Ilyen nagyszabású emigráció nem létezett még a világtörténelemben. Négymillió! Valóságos állam. De az európai emigrációt a mai orosz rendszer szívós gyűlöletén kívül semmi sem köti össze. Az emigránsok Európában egymás között is éles harcot folytatnak, nem is tudnak egymásról; azok a társadalmi osztálykülönbségek, amelyek elválasztották őket, az anyaországban; még ma is fönnállnak és ha egyes társadalmi rétegek a gazdasági megélhetés súlya alatt otthoni előjogok feladására kényszerülnek is, ezt inkább megteszik az idegen előtt, mint saját honfitársaik előtt, akikkel érintkeznek. Most, amikor azt halljuk, hogy Kutjepovot „az orosz emigráció vezérét" egy óriási hajókofferbe becsomagolták és titokzatos autón elrabolták a cséka emberei, ne essünk abba a tévhitbe, hogy Kutjepov valóban vezetője volt ennek a négymilliós emigrációnak. Ennek a négymilliós emigrációnak nincs vezetője, sőt egészen mást akar a párisi emigráció, mint a berlini, vagy a prágai. Bizonyos, hogy még a párisi emigráció sem tekinthette a maga egészében Kutjepovot vezérének, pedig az összes emigránsok között a párisi oroszok állottak Kutjepovhoz a legközelebb. A párisi emigrációnak nagy általában ugyanis erősen monarchista színe van. A vagyonos orosz arisztokraták ide menekültek, itt élt Nikolajevics Miklós nagyherceg is, itt csillogtak a párisi operabálon és csillognak még ma is a cári Oroszország szépei, szóval ebben az emigrációban valóban elsőrendű szerepet játszott Kutjepov tábornok is, akiben kitűnő szervező erő lakott és elsőrendű információs propagandairodát tartott fönn. az emigráns tehetősek jóvoltából. De már nem veiére, mondjuk Besse- dovszkinak, aki bár megtagadta a szovjetet, nem volt hajlandó azonnal fejest ugrani a monarchista tan mély vizeibe. És ilyen Bessé- dovszki-osztályu testi munkás, szegény ember, rengeteg akad Párisban is. A prágai emigráció alapszíne például az intellektualizmus. Prágában a volt orosz egyetemi tanárok fejtenek ki szellemi munkásságot, folyóiratokat adnak ki, szabad egyetemeket létesítenek, az orosz szellemiségnek, pánszlávizmusnak és vallási megújhodásnak az úttörői. Berlin orosz világa kevert, itt az emigráció színskálájának minden lehetőségével találkozunk, kezdve a legkomolyabb írói törekvésekkel, végezve a legdurvább testi munkáig. Londonban már viszonylagosan kevés az orosz emigráns, éppenugy Rómában is. De azért minden országra jut a tetejéből is, meg az aljából is. Rendkívül nagyszámú emigráns él még Törökországban. Ezek Wrangel hadsereg hajótöröttjei, akiket a Gallipolli-félszigeten internáltak. Egy részük lassanként fölszivárgott Kö- zépeurópába, de nagyrészük Törökországban és Kisázsiában helyezkedett el. De ne higyjük. hogy ezzel az átlag négymillióval kimerült az Oroszországon kivülrekedt európai oroszok száma. Moszkva gondoskodik árról, hgy nagyszámban éljenek Európa kapitalista államaiban az ő emberei is. Nem azokra a nyilvántartott szovjet-követségekre és kereskedelmi ügynökségekre gondolunk, amelyek személyzete meglehetősen nagy, de ama titkos szálakra, ezrekre, ha nem tízezrekre, akik a földalatti Európában ügynökei a szovjet-eszmének. idegen útlevéllel dolgoznak, hamis nevet vallanak be, fiktiv állásokat vállalnak, kémkednek, mindenről tudnak, mindenről informálva vannak, mindenről jelentést tesznek, sőt amint a Kutjepov-eset mutatja, aktiv terrorcselekedetre is elszánják magukat. Bessedovszki ICuxrnUlrsjfc emlékiratából, akit most halálra üldöz a szovjet és a Kutjepov bizonytalan sorsára akar juttatni, olvassuk, hogy a cséka emberei merényleteket terveztek Lengyelországban, ellenforradalmárokat és nekik nemtetsző más egyéneket tettek el láb alól és maffia-szervezetük oly pompásan működött és működik, hogy nem lehet kipuszti- tani. Ha valakit nyakon is csípnek, azonnal és automatikusan átveszi a helyét a tartalék. Külföldi hálózatukat a moszkvai titkos rendőrség vezetői Európában úgy kiépítették, hogy azok <XIII. ÉTF. 31 SZÁM. az emigránsok, akik ki merik nyitni a szájukat és bolseviki-ellenes harcot propagálnak, nem lehetnek biztonságban még Párisban sem, nem tudják, hogy melyik fényes étteremben kevernek mérget az ételükbe, mikor tépi le őket a járdáról egy titokzatos autó, egyszóval: az emigráns az emigrációban sem lélegezhet szabadon. A szovjet egyelőre zavartalanul űzheti Európa nagyobb városaiban a megfélemlítés politikáját. Stalin kezei hosszúak, erre a Kutje- pov-eset is eléggé figyelmezteti az embereket. Ahol Mathuzsálemek TI” széf get és eyy százf)armincéoes emöerref, aki ma is cigarettázik (Kumanovó, február 7.) A délszerbiai Kumanovó városban legutóbb helyi jellegű népszámlálást tartottak és a népszámlálási lapok feldolgozása alkalmával kiderült, hogy a város egyik lakosa: Petrusevics Szafir kumanovói földmives nem kevesebb, mint százhuszéves. A kumanovói újságíróknak tudomására jutott az érdekes eset és azonnal elmentek a Petru- sevics-házba, hogy meglátogassák a százhuszéves aggastyánt. Amikor az újságírók beléptek a Fetruse- vics-házba, a százhuszéves ember hetvenötéves fia fogadta őket. A „fiú“ azonnal előhívatta az apját, aki a másik szobából kis könnyű botra támaszkodva jött be. Az újságírók megkérdezték az öreget, hogy tényleg százhuszéves-e és minek köszönheti ezt a szép kort? Az öreg Petrusevics előadta, hogy valószínűleg sokkal több százhuszévesnél, lehet, hogy már százharminc is van. Az újságírók megkérdezték Petru- sevicstól, hogy miből állapítja meg, hogy már százharminc esztendős. — Bulgária felszabadulásakor már hetvenöt éves voltam — felelte az öreg. Az öreg Petrusevics hetven évig élt a feleségével. Arra is emlékszik még, amikor az 1848-as magyar forradalom menekültjei Dél-Szerbiába érkeztek. Az öreg Petrusevics látása kitűnő, fogai teljesen épek ts igen jól hall. Még ma is cigarettázik, noha egész életén keresztül erős dohányos volt, igen jó étvágya van és még mindig megissza a sört meg a pálinkát, sőt a tavaszi hónapokban a háztól messzeeső kútra is maga jár el vízért. Kumanovói emberek állítása szerint az öreg Petrusevics 1803-ban született és 1830-ban nősült meg. A kumanovói ujságirók most le is fotog- rafálták. Ez volt az első kép, amelyet a százharminc éves aggastyánról készítettek. A délszerbiai népszámlálás során még egy érdekes aggastyánra akadtak Petyben. Az illetőt Joklcs- Mecskovics Miionjának hivják és nem kevesebb, mint százhuszonhatéves. Az aggastyán mindössze harminc kilogram. Az öreg Mecskovics néhány évvel ezelőtt még kitűnő kondícióban volt és nem is olyan régen még nagyon könnyen végzett el nehéz mezőgazda- sági munkákat. Az öreg Mecskovics egész életében nagyon szolid ember volt, nem ivott, nem dohányzott és állandóan szabad levegőn tartózkodott. Fiatal korában rendkívül sokat vadászott és egy vadászat közben egy nőstény medvével kelt bírókra, mivel a puskája csütörtököt mondott. Délszerbiában mé" igen sok száz éven felüli embert találtak, akik egybehangzóan azt állítják, hogy hosszú életüket a joghurt ivásnak köszönhetik. Az uzsorások a halálba kergettek egy szatmári husiparost s feleségét (Szatmár, február 7. A Keleti Újság tudósitő- jától.) Megrendítő tragédia történt tegnap Szatmá- ron. Az ismert husiparos Barabás Béla és neje Batthyányi-utca 19. számú házuik padlásán felakasztották magukat. Az eset annál megdöbbentőbb volt, mert mindenki nagy vagyonnal biró, komoly, megfontolt üzletembernek ismerte Barabást. Az utóbbi napokban semmi különöset; nem lehetett észrevenni Barabáson. Rendesen végezte üzleti ügyeit, mint máskor. Kedden este Böske nevű fogadott leányuk hazament. Különösnek .találta, hogy a kapu nyitva Van. Bement a lakásba, höl minden a legnagyobb rendben volt, de a háziak nem mutatkoztak. Rosszat sejtve a szomszédba sietett s az ott lakó Papákkal visszatérve újból körüljárták a szobákat. így kerültek fel a padlásra, ahol megdöbbenve látták, hogy Barabás Béla husiparos és neje felakasztva csüngenek a gerendáról. Azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan Arghir rendőrkapitány dr. Serbán hatósági orvossal szállott ki. A hatósági orvos megállapította, hogy Barabás ék a felfedezés előtt már nyolc órával követték el szörnyű tettüket. Barabásék mielőtt végzetes tettüket elkövették volna, a következő levelet hagyták hátra testvégüknek : Kedves Testvérem Zsuzsa! Nem bírtuk tovább, mert féltünk a megőrü- lés'től, nagyon rosszul jártunk. Téged is, mint jó Testvért, megkárosítottunk — ha ugyan — mert az uzsorások, ha felét kapják vagyonúnknak, akkor is nyertek és Te meg Karcsi nem károsodtok, mert a Tied, a Karcsié, az özv. Szabónéé, a Saj- novicséké és a Brauns'teiné csak szívességi kölcsönök és nein kamatosak voltak. Tartsatok meg gyermeketekkel jó emlékezetetekben. Nem hittem, hogy ide jutok, mivel mindig szerettem a munkát. Isiten veletek Béla és Mariska. A hátrahagyott levél világosan, bizonyítja, hogy a nehéz gazdasági viszonyok juttatták a lejtőre a jónevü iparost. Barabásnak szép vagyona volt. Két évvel ezelőtt már nyugalomba vonult ® földjein gazdálkodva akarta eltölteni életének hátralévő napjait. De a tevékenység hajtotta, újból üzletet nyitott, ami a mai gazdasági viszonyok miatt nagyobb befektetést igényelt. A kihitelezés s az üzleti rezsi Barabás egész forgó tőkéjét felemésztette. Kölcsön után kellett néznie. Testvéreihez, ismerőseihez fordnlt segítségért, akik adtak is neki szívesen, de még mindig nem volt elég a pénz. Idegen, kamatos pénz után kellett néznie. így került * tiszta vagyonnal rendelkező iparosmester az uzsorások karmai közé. Adtak neki -hitelt, de akkora kamatot számítottak, hogy a szegény Barabás már nem tudta megkülönböztetni -a tőkét a kamattól. Végső elkeseredésében határozta el magát feleségével együtt a tragikus tettre. Szatmár iparosainak egyik jelentékeny tagja volt Barabás Béla. Hosszú éveken keresztül voit elnöke a szatmári Mészárosok és Hentesek Társulatának. Legjobb tudása szerint vezette annak ügyeit. Fáradhatatlan munkával teremtette meg, mint elnök akkori vezetőtársaival a szatmári mészárosok és hentesek önálló jéggyárát. Nagy előrelátással vezette a társulat ügyeit a nehéz időkben. A kettős trágédia hire Szatmáron nagy megdöbbenést és osztatlan részvétet váltott ki. gyönyörű tavaszi időjárás 15—20 C.-PALACE HOTEL £ELLEVUE+-*»■ a helység legelső házai, a legmodernebb komfort, házi zenekar, tánctea, kurzenekar. Pansióárak márciusig 45—55 Líra. — Hasonló vezetés alatt: Regina Hotel E. Kunz .
