Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-09 / 31. szám

iso. r 24256/927 £ Képv» ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, négy évre 300 lej, egy ly5ra 100 lej. 12 oldalas szá: U ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii /.Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-M és 3-64. XIII. évfolyam 31-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAGO* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengó. Egyes szám ára 20 Sülér. Nekünk is van, magyaroknak válasz­tási statisztikánk, amiből le tudunk vonni értékes tanulságokat. Bukarestben ugyanis számokat írnak össze arról, hogy melyik párt hány tagot tudott behozni a megyei tanácsokba és ezekben a bukaresti összeál­lításokban hasztalan keressük a Magyar Pártnak a tanácstagságnál számszerűleg elért eredményeit. Jónak látják elhallgatni azt, hogy a nemzeti parasztpárt erdélyi si­kereiben majdnem minden megyében benn van a Magyar Pártnak a sikere is. Emlí­tést sem tesznek arról, hogy a közös listá­kon beválasztott tanácstagok számának egy része a független Magyar Pártnak a je­löltjei. Említést sem tesznek arról sem, hogy más kisebbségi pártnak a jelöltjei is kerültek be ugyanígy a megyei tanácsokba. Nekik csak az a fontos, hogy a két küzdő román párt közötti mérleget kimutassák és hozzácsapják ehez azokat a kisebbségi, fő­képpen magyar szavazatokat is, amelyek azonban nem a román pártra, hanem a kö­zös listákra estek, amelyek a magyarság­nak, a Magyar Pártnak a számára szavaz­tak meg megyei képviseletet. És ezt le kell szögeznünk, meg kell mondanunk azért, mert többféle szempontból szükséges a ma­gunk független helyzetének a kihangsulyo- zása. Mi is állíthatnánk össze statisztikai szá­mokat arról, hogy hány megyei tanácstag­ságot ért el a Magyar Párt az egyezményes listákon. Százakról van itt szó és mégsem akarunk ilyen statisztikai összeszámlálással utánakullogni a bukaresti kimutatásoknak. De éppen ezekből a bukaresti összeadási, számtani műveletekből kell a magunk szá­mára levonni azt a főtanuságot, hogy a ma­gyarságnak az a legértékesebb és legtisz­tább eredménye, amit a saját önerejéből ér el. Ezt az ilyen eredményt nem lehet el­homályosítani, nem lehet a román pártok­nak egymás elleni rubrikáiba beszortirozni és nem lehet főképpen felhasználni azok­nak a kísérletezéseknek az eszközeiként, amelyekkel a külföld látó szeme elől sze­retnék az itteni népviszonyokat eltakarni. Nem kétséges az, hogy egy kissé ké­nyelmetlen helyzetet teremtett a mi szá­munkra, külön a magyar publicisztika szá­mára is az, hogy amikor a Székelyföldön a kormánypártnak legkíméletlenebb, néha hajmeresztő választási eszközeivel szemben keilett harcolni és amikor Kolozsmegyében a magyar érvényesülés ellen szőtt román gátakat^ kellett a magyar testvéri szere tét­ből kovácsolt, catapultakkal ostromolnunk, ugyanakkor ugyanennek a kormánypártinak az oldalán magyar kortesbeszédek hang­zottak el. Nem a kényelmetlenség volt itt a baj, hanem az, hogy a székely népre rá­szabadította a veszett fúriákat a kormány pártja, hatalma és ebben a helyzetében az a nép nem találta meg a maga kiáltásaihoz Erdély minden magyarlakta sarkából a visszhangnak a megfelelő hangsúlyát. A testvéri együttérzés nem hiányzott, azt semmiféle választási egyezmény nem tudja többé gyengíteni. De letagadhatatlan, hogy egészen mást jelentett a karika Biharban, mint Udvarhelyen. S aki látta ezt a kü- lömbséget, az felteszi önmagában a kérdést, hogy a jövőben nem kell-e ennek a mostani helyzetnek a tanulságait határozottabban lévonni Î Arad magyarsága az önálló lista mellett döntött A prefektus fenyegetései és az a hangulatkeltő ki­jelentése, hogy „a külön ut éket ver a románság és a magyarság közé“, hatástalanul hangzottak el Barabás Béla önérzetes válasza Marsieu prefektusnak (Arad, február 7. Saját tud.) Az aradi Magyar Párt elnöki tanácsa pénteken Aradon ülést tartott, amelyen a községi választásokon tanúsítandó maga­tartásról határoztak. Az ülésről a következő kom­münikét adták ki: Az aradi Magyar Párt elnöki ta­nácsa tárgyalás alá vette Marsieu prefektus ur újabb ajánlatát a községi választásokról való meg­egyezés ügyében. Paretz Béla dr. képviselő számolt be az értekezleten a prefektus úrral folytatott meg­beszélésekről. Az elnöki tanács úgy találta, hogy a prefektus ur ajánlata uem tartalmaz olyan lényeges módosítást az előbbi, a párt intézőbizottságában már letárgyalt ajánlat- hős mérten, hogy a párt vezetőségének az intézőbizottságot újabb állásfoglalásra ösz- sze kellene hívni. Elhatározta tehát a Magyar Párt, hogy most már visszavonhatatlanul önálló listával megy Aradon a küzdelembe és megkezdi a tárgyalásokat a szociáldemokrata párttal. Ezzel kapcsolatban pénteken délután Marsieu Justin dr. prefektus a Magyar Párt állásfoglalásá­ról a következő kijelentést tette: — Sajnálattal és őszinte megdöbbenéssel vet­tem tudomásul a Magyar Párt határozatát. Ezután elsősorban a Magyar Pártra hárul a felelősség, ha a végletekig menő közeledésem ellenére is a pártok közti ellentétek kiéleződnek s ha ezáltal megakadá- lyozódik a közeledés és a békés atmoszféra, amely kifejlődőben volt. Hiba és rövidlátás az, amely most az impéi’ium átvétele utáni tiz esztendőben egy vá­rosi választásnál — ahol harmóniának kellene meg­nyilvánulnia — kimélyiti az ellentéteket a magyar­ság és a románság között, mert az önálló lista, mi­kor a kormány részéről megadtuk a számarányon felüli tagsági helyeket, nem tekinthető másnak, mint demonstráció jellegű diszharmónia keltés­nek. Mégegyszer kijelentem, őszintén sajnálom, hogy így történt, de ha a Magyar Párt harcot akar, ak­kor legyen harc. A Keleti Újság munkatársának alkalma volt Barabás Béla doktorral, az aradi Magyar Párt el­nökével beszélni, aki a következőket mondotta: Egy dolgot nem láttunk eléggé tisztán akkor, amikor a megegyezések lehetőségei­nek a mérlegelése aktuális volt. Azt, hogy itt Erdélyben! a román pártnak olyan iner­va összeütközésére sor kerülhet, amilyen le­zajlott, akármilyen eredménnyel. Arról volt szó, hogy ahol megegyezés lehetséges, ott nem lesz választás. A nemzeti paraszt­párt erdélyi erőviszonyai a román nép kö­rében, erre látszottak garanciát nyújtani. Egyetlen egy helyen sikerült ez, Csikme- gyében, ahol a Magyar Párt ereje és nem a nemzetipárté, nyújtotta ezt a garanciát. De akármilyen helyzetbe került ezen a vá­lasztáson a magyarság, mipdenütt megmu­tatta a maga komoly szervezettségét, össze­— A Magyar Párttól távol £11 az — mondotta Barabás dr., hogy ellentéteket akarjon szítani Cs idegességet óhajtana kelteni. Nem igaz, hogy mi éket akarnánk verni a románság és magyarság közé és meg akarnánk akadályozni a békés közeledést. A múltban és ez évben is annyi keserűség, bánat és támadás ért bennünket, hogy egyszer már önállóan vagyunk kénytelenek gondolkozni és megmutatni a közönségnek, hogy Arad városát a magyarság nélkül igazgatni nem lehet. Nemcsak azért kell az önálló lista, mert a város magyarságá­nak hangulata ezt követeli, hanem mert látni akar­juk erőinket és esetleges hibáinkat. A magyarság a hátunk megett áll teljes egészében és erőinket fölvonultatjuk. Ha pedig a választás eredménye nem felelne meg várakozásunknak, akkor a magyar­ság megérdemli azt a sorsot, amelybe kerül. Azt hiszi talán Marsieu prefektus ur, hogy kegyetlen adókivetésekkel, házkutatások­kal, nélkülözésekkel és ennyi molesztálás- sal a magyarság hangulatát el lehet csen­desíteni? A türelmesség legszélsőbb határáig elmentünk, mél­tányos alapon hajlandók lettünk volna az együtt­működést elfogadni, ha azonban annak idején a li­berális párt is megtette azt, hogy a tanácsban csak eggyel volt több a román tagok száma, mint a ma­gyaroké, akkor ez alkalommal több engedékenysé­get kellett volna a prefektus urnák tanúsítani. Meg vagyok győződve arról, hogy puszta választás ese­tén az egységes aradi magyarság több helyet fog biztosítani magának, mint amennyit a kormány ke­gyelemből nekünk ajándékozni akart. Marsieu prefektus külömben a megyei válasz­tásokkal szemben kijelentette, hogy őszinte öröm­mel és megelégedéssel gondol az aradmegyei ma­gyarság magatartására a most lefolyt választások alatt és azt az Ígéretet tette, hogy a magyar közsé­gekben színtiszta magyar elöljáróság lesz. Aradme- gyének tizenöt, majdnem színtiszta magyar közsé­ge van, amelyek igy a prefektusi Ígéret alapján ma­gyar községtanácsot kapnak. tartásának méltóságteljességét. Különösen azokban a megyékben, ahol teljes önálló­ságában kellett megküzdenie. Az a magyar erő, amit a székelység képvisel, olyan fé­nyes eredménnyel állotta ki ilyen nehezített körülmények között is a tiizpróbáp ami minden eddigi eredménynek felette áll. _ S hogy mit tud elérni pusztán a saját erejé­ből a magyarság, azt Kolozsmegye ma­gyarjai további kisebbségi politikánk je­lentős példaadásként mutatták meg. Ezek­ben a megyékben vannak a mi legértéke­sebb tanulságaink és a többi helyeken telj«« bizalommal bízunk abban, bog// a mostani választási egyezményekből is világosan ki­domborodott a nép előtt a magyarság kü­Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents