Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-05 / 27. szám

r\yn. KeitfVx olozsvar CIvj-Kcíozsvár, 1930 febtair 5. SzCtCÎă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 léj^félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYAKPÁHTi LÁP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii '.Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 3-64. XI!L évfolyam 27-lh szám ELŐFIZETÉS tíAGYAROP.SZAQOÍ* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér« Princip szobrot kapott Nem foltos, hogy hivatalosan, avagy félhivatalosan vett részt Jugoszlávia Princip- nek, a szerajevói gyilkos emléktáblájának tegnapi leleplezésén, de az egész világ közvé­leménye ezért Jugoszláviát korholja és a ju­goszláv kormányt fogja felelőssé tenni. Mert hiába mondják Belgrádban: magánakció, fe­lelős tényezőknek nincs köze hozzá, Jugo­szláviában, a 'diktatúra hazájában sem állja meg helyét e nézet, hiszen a diktatúrát épen az jellemzi, hogy nem ismeri a vélemény­nyilvánításnak a szabadságát és amit a kor­mány engedélyez, vagy eltűr, azt már he­lyesli is. Mindenben osztjuk a fölvilágosodott an­gol lapnak, a Manchester Guardiannak a cikkét, amely szerint „a történelem nem is­meri a vasárnapnak nagyobb megcsúfolását, mint ez a tegnapi hazafias ünnepély“. Ám nevezzék Szerbia történelmi lapjain ezt a fa­natizált diákot a délszláv szabadságharc vér- > tanújának ama hőstettéért, hogy revolvergo­lyói egy trónörökös-pár szivét átaljárták, ez szuverén joga egy nemzetnek és abba senki­nek sem lehet beleszólása. De a szerencsétlen ifjú, anélkül, hogy birtokában lett volna tette horderejének, anélkül, hogy áttekinthette vol­na cselekedetének a rugóit — közben egy vi­lágkatasztrófát idézett föl, millió és millió ártatlan ember pusztulását vonta maga után, két, sőt három nemzedéket is megnyomorított. Ezt a merényletet glorifikálni, odaszegezni egy végre békéért remegő világ közvélemé­nyének, bombaként újra belevetni az emberi­ség még le nem csendesedett indulatai közé, az emberiség itélőszéke, amely alól még Jugo­szlávia sem vonhatja ki magát, uem fogja egyhamar megbocsátani. Lám Scotus Viator, a délszláv állam is­mert barátja és a délszláv törekvéseknek pro- nonszirozott szószólója maga is a fölindulás hangján tagadja meg az érzelemközösséget a szerajevói emlékművel szemben és intette a belgrádi kormányt, hogy tiltassa le az idő­szerűtlen tömegmegnyilatkozást. Erre Bel- gráÜból szétröppent a hir, hogy tulajdonké­pen nem szó bor leleplezésről van szó, hanem egy Misztrovics öntötte formába ama végze­tes napok hősének emlékezetét, csak egy em- lékmüvecskéről, amelyet nem is szabad a márványalapzatoknak és a lovas bronzalkotá­soknak a mértékével mérni. Mi itt a különb­ségi Semmi. Nem az emlékmű túlméretezése, avagy összezsugoritásia dönti el a cselekedetet hanem ami mögötte van: lehet-e, szabad-e ke­gyelettárgyává tenni egy olyan manifesztá- ciót, amely a kegyelet áhitatos érzése helyett a fölriadás, a világidegenkedés disszonán- ciáját váltja ki a telkekből. Tizenhat évig elég jó volt a szerajevóiaknak, hogy a rend­őrök és más beavatottak megmutathatták az érdeklődő idegeneknek az utcakeresztezésnek azt a helyét, ahol a világhistória' legvégzete­sebb bombája elcsattant és ahol a trónörökös­pár kocsija pozdorjává törött. Igen, eddig rendjén volna: idegenforgalmi látványosság, pillanatnyi érdekessége egy különben színte­len kisvárosi utcáink. De minek ide tizenhat év elmúltával, a békeláz évadján, a hágai egyezkedések, a lefegyverzési konferenciák, a BrianÜ-íéle európai konfederációs tervek sze­zonjában mausoleumot létesíteni, két kézzel felszaggatni egy olyan sebet, amellyel szem­ben csak egy kötelessége lehet az embernek: minél hamarabb elfelejteni. Szavakkal nem lehet körülírni pontosan, preeiziósmérlegen nem lehet eléggé lemérni, hogy mennyit nyom a szerajevói aktusnál az igazi délszláv kegyeletérzés és mennyit az a lelki viharzás, amelyet az emlékünnepély eehoja fölvert Európában, de ösztönös érzése minden nemes érzésű kedélynek, hogy ez utób­bi elem sokkal tultengőbb súlyban van jelen, mint az előbbi és sokkal több van benne egy ismét fölcsattanó revolvergolyónak a lármá­jából, mintegy jótékony kötés enyhe zizegé­séből, amelyet szerető kezek vérző sebekre illesztenek. Princip Gavrillo feküdjék nyugodtan hányt-vetett élete után a sírjában. Ne bántsák őt sem azok, akik benne a világégés csóva­vetőjét látják, sem azok, akik végzetes tettén keresztül, még ma is, a nemzeti aspirációjuk megindulását időszámitják. Akármilyen for­mában is emlegetik Principet, abban a pilla­natban, aikor kiejtődik neve, millió szen­vedésének árnyéka borul rá a világ arcára. (I.) Az elfajult választási harc nindkéf részről áldozatokat követelt Politikai gyilkosságok sorozata — Kommunista zavargások Besszarábiákan (Bukarest, február 3.) A fővárosba érke­zett hírek szerint a választási kampánynak máris több áldozata van. így szombat éjjel Kusi-Moldovita községben agyonlőtték Balabaciuc primőrt. A primár este kilenc óráig osztogatta a vá­lasztási cédulákat, amikor azután kijött a községházából, eddig még ismeretlen tettesek rálőttek. A golyó Súlyos sebesülést okozott és Balabaciuc kórházba szállítás közben meghalt. A hatóságok azonnal bevezették a vizsgálatot és ennek során letartóztatták Malcevici volt liberális vármegyei tanácsost, aki tagadja ugyan, hogy a primár elleni me-. rényletben részes lenne, a tények és a bizonyi- tékok azonban ellene szólnak. A megölt Bala­baciuc primár tiz kis gyermeket hagyott ma­ga után. A Raiünicul-Sarat megyei Candesti köz­ségben szombaton éjjel, ugyancsak valami választási téma felett Toma Barbu és Batu- lescu, az utóbbi ismert liberális agent, össze­vesztek. Veszekedés közben Batulescu bottal támadt Barimra, aki viszont a kését húzta ki s ellenfelét ezzel kétszer hasbaszurta. Batulescu azonnal meghalt. A hivatalos kom­müniké szerint Toma Barbu nem tartozik egyik párthoz sem. A Viitorul hétfői számában tudomására hozza a miniszterelnöknek, hogy Ilfov me­gyében a vojnik-csapatoknak három áldozata van. Az egyik Sorescu, volt többségi biró, akit Budacorneseu községben késsel sebeztek halálra, iá másik egy Palanca községbeli Costea nevű liberális, akit a lap szerint agyonütöttek, végül a harmadik egy Feraru nevű egyén, akit lelőttek. A lap szerint a hangulat a politikai gyilkosságok miatt rendkívül izgatott. A liberálisok a hétfői nap folyamán kom­münikét tettek közzé, amelyben válaszolnak több lapnak arra a hírére, hogy a liberális párt a megyei és községi választásokból visz­sza akarna vonulni. A kommüniké határozot­tan cáfolja ezt a hirt. A liberális párt teljes erővel folytatja a harcot, mivel meg akarja védeni a választók jogait és küzdeni akar a kormánypárt választási visszaélései ellen. A kormányt rendkívül foglalkoztatják a legutóbbi napok kommunista manifesztációi. Így a hirek szerint Ismail városban vasárnap a kommu­nisták nagy tüntetést rendeztek. Kommunista jelszavakat hangoztatva vonul­tak végig a városon. A renídőrség beavatko­zott, szét akarta oszlatni a tüntetőket, azok azonban ellenállottak. Heves összetűzésre ke­rült a sor, amelynek során nehány rendőrtisz­tet súlyosan bántalmaztak. Végül is negyven kommunistát, köztük huszonkét nőt volt kény­telen a rendőrség letartóztatni. A Viitorul, ia liberálisok lapja hétfői szá­mában azt a hirt hozza, hogy Kisenevben hétfő délelőtt újabb kommunista zavargások voltak. Egy tüntető tömeg hatalmas feliratos táblák­kal járta be a várost és a szovjetköztársa­ságot éltette. A hatóságok idejében közbelép­tek és szétoszlatták a kommunista tömeget, amely a szétoszlatás közben itt is bántalmaz­ta a rendőröket. Értesülésünk szerint a parlament legkö­zelebbi ülésén Maniw miniszterelnök nagy expozét fog tartani az ország helyzetéről és ekkor részletesen he fog számolni a kommu­nista mozgolódásokról és azokról a rendsza­bályokról, amelyeket a kormány velük szem­ben foganatosított. Uşabb összetűzés Németország­ban a kommunisták és a nemzeti szociálisták között Pforzheimban a kommunisták és a nem­zeti szociálisták között verekedések voltak, me­lyeknek során több lövés is esett. Az incidensnek több sebesültje van. A karhatalom erős készültsé­ge csak nehezen állította helyre a rendet. A Karlsruhe közelében levő Dietlingenben is voltak lövöldözések a nemzeti szociálisták és politikai el­lenfeleik között. Tizenöt ember megsebesült. Eze­ket kórházba szállították. Több letartóztatás, tör­tént. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents