Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-03 / 26. szám
XIII. ÉVF. 26. SZÁM. MnamCteifc 17 KÖNYVEK KÖZÖTT „Két könyv között időt szakitok arra is, hogy egy kicsit nő legyek — mondja Csekonics Erzsébet grófnő, oz ,,Erdély kuiturképe ‘ Írója“ (Budapest, január hó. Saját tud.) A magyar könyvpiacon a legutóbbi hetek egyik legnagyobb eseménye kétségtelenül a Csekonics Erzsébet grófnő „Erdély kulturképe“ cimü könyve volt. A vaskos, igen ízléses kiállításban megjelent könyv első oldalától az utolsóig Erdéllyel foglalkozik. Az erdélyi nemzetiségi kérdés megvilágításával kezdi könyvét a grófnő, majd áttér a vallási problémákra, később pedig a politikai áramlatokra. A szöveg között Ízléses, finom tolirajzok vannak — harmóniában a szöveggel. Ezeket a tollrajzokat ugyancsak a grófnő készítette, aki ilyenformán tehetsége két értékes oldalát mutatta be ebben a könyvben. A könyv minden sorából kibugyog a grófnő Erdély iránti rajongó szeretete s az egyszerű, finom stíluson valahogy érzik az erdélyi havasok éles, friss, üde levegője. (A Csekonics grófok nem erdélyi származásúak, birtokaik egyrésze Veszprémmegyében. egy másik része pedig a mai Jugoszláviában fekszik. Hogy Csekonics Erzsébet miért választotta mégis Erdélyt könyve témájául, arra ő maga felel az alábbiakban: — Ha magam nem is vagyok erdélyi, nagyon sok időt töltöttem Erdélyben. Úgyszólván évről-évre vendégük voltam gróf Haller Istvánéknak Szentpálon, Barcsay Tamáséknak Gyaluban. de voltam Kolozsváron. Brassóban és Szovátán is. — Minden alkalommal uj impressziókkal, uj színekkel gazdagabban tértem vissza Erdélyből, ahol olyan szépek a hegyek, a havasokban futó patakok s a dicsőséges múltról mesélő komor várak. Régi tervem már az. hogy Erdélyről könyvet irok, csak épen hogy nem alakult ki bennem teljesen az. hogy milyen formában foglalkozzam Erdéllyel. Nemes grófnő azt a tanácsot adta. hogy egy népies könyvet írjak Erdélyről, nekem azonban nem sok kedvem volt ehhez. Ha már produkálok valamit, azt akartam, hogy az értékes és komoly munka legyen. Nem tudom, hogy ez mennyiben sikerült az „Erdély kulturképé"-ben„. Kedvesen, közvetlenül beszél könyvéről Csekonics Erzsébet grófnő, a késő őszi nap homályos megvilágításával a Kecskeméti-utcában tevő Csekonics-palota egyik fogadószobájában. A fiatal grófnő végtelen finom, szinte törékeny figurájának a minden darabjában értéket képviselő antik bútorok alkotnak hátteret, az egész kép olyan benyomást kelt, ahol az ősök dicső, nemes történelme mintegy tiszteletet parancsoló bástyájául szolgál a ma fiatalsága munkájához, törekvéseihez és ambíciójához. Csekonics Erzsébet grófnő nemcsak a legfiatalabb, de a legfinomabb és legnemesebb külsőségekkel rendelkező tagja a magyar Írónők társadalmának. A magyar főváros arisztokrata társadalmának egyik legkedveltebb tagja, kulturált, rengeteget olvasott és utazott lány, aki mindezek mellett Nő, — a dolgozó nők társadalmának egyik legértékesebb tagja. — Igen, az illusztrációkat is én csináltam — folytatja Csekonics Erzsébet — a Belvárosi szabadiskolában Szőnyi Istvántól tanultam annakidején festeni. Erdélyben aztán olyan sok szép dolog van amit érdemes lefesteni, h'ogy ottlétemkor majdnem minden napra jutott egy tollrajz. — Milyen tárgyú lesz a legközelebbi könyve? — kérdezzük. — Ismét nagyobb munkán dolgozom. Haller Gáborról irok egy életrajz-félét, arról a Haller Gáborról, akit Apaffy alatt kivégeztek a törökök. A könyvben megvilágítom Haller Gábor politikai szerepét Rákóczi idejében s igyekszem magyarázatot adni arról, hogy Haller Gábor, aki a legnagyobb politikai állást töltötte be. hogyan bukott el a gyenge Apaffy ellen. — Az „Erdély kulturképe“-t megelőzően egy angolnyelvü Baedekkerem jelent meg „Hungary old and new" címmel, melyben Magyarország és Budapest művészi és kulturérté- keit mutatom be angolnyelvü vendégeinknek. — Hogy mi a legközelebbi tervem? Félóra múlva utazom Enyingre, — lámpaernyőket gyártani. Mert úgy két könyv között időt szakitok magamnak arra is. hogy egy kicsit — nő legyek. Nő, — akit ilyenkor csak egyetlen egy dolog érdekel: a festés sikerüljön, a lámpaernyő szép legyen, hangulatos, legalább egy kis részét tudja visszaadni annak a hangulatnak, amit mi akkor érzünk, amikor dolgozunk rajta... Tóth Miklós Gál Lajossré: A Jóság jutalma Hosszú esztendőkön át nélkülöztük a gyermek és ifjúsági könyveket. Alig nehány művelője akadt Erdélyben ennek az irodalomnak. A magyarországi könyvtilalom a behozatalt nehezítette meg s csak kevés szülő adhatta gyermekei kezébe az erdélyi magyar kultúra szempontjából is nélkülözhetetlen mesés és ifjúsági könyveket. Az utolsó években azonban ezen a téren is örvendetes javulás tapasztalható. A komoly kezdeményezés megtörtént. Többen bukkantak fel, akiknek tehetsége és eddigi munkássága komoly eredményekkel biztat. Nagyrészben nők a gyermekirodalom művelői, akik néhai Benedek Elek nyomdokain haladva, többen az ő útmutatásai nyomán, szivükhöz ölelték a gyermeket. Az elsők között kell megemlékeznünk Gál Lajosnéról, akinek „A Jóság jutalma” cimü mesés-könyve nehány héttel ezelőtt jelent meg a Minerva Ízléses kiadásában. Gál Lajosné kitünően ismeri a gyermeki lelket, érdeklődési körét, csodálatos világát és minden sorából érzik is. hogy mennyire szereti is. Rendkívül ötletes, a gyermek fantáziáját lebilincselő, fordulatos meséi a meseirodalom legjavához tartoznak. Nemes Ízlése, etikája, rendkívüli nevelő hatása megbecsülhetetlen jó hatást tesznek. Megírásukat világos, a gyermek fogalmi körét túl nem lépő, dallamos, szép és tiszta stilus jellemzi. Alkalmas rá, hogy az anyanyelv első önálló munkáját elvégezze a gyermek lelkében, a kultúra kezdő lépéseire rászoktassa. Ez pedig olyan érték, amit külön ki kell emelnünk a kisebbségi oktatás mai megkötöttsége, a magyar nyelvi tanítás kényszerhelyzete mellett. Gál Lajosné kitűnő könyvét az öntudatos magyar szülök különös figyelmébe ajánljuk Az Athenceum Könyvtár in kötetei: Holtai Jenő: Alssskháza. A 111-ei világsikere után Helta! Jenő uj regénye indul el hóditó útjára: Almokháza. Almokháza: ebben élünk valamennyien, vergődünk a valóságok és az álmok határán. Almokháza: szürke ház a Szondy-uccában, amellyel szemközt lakott gyermekkorában a regény hőse, hogy majdan meghódítsa magának ezt a házat és titokzatos hercegnőjét és a porcellánbabát, amelyet valamikor csodás értéknek látott s amely után szaladt, küzdött, reménykedett egy élet harcain át. A háborúból jön haza a regény hőse. félkarral és tépett lélekkel az elveszett világot keresi és önmagát, az álmokat szeretné megvalósítani és az élet reménységeit elérni: hiába minden. Az Almokháza nem lehet senkié sem, mert ha valóság lesz az álomból, megsemmisülnek és szétfoszlanak a legszebb illúziók is. Az a nemzedék, amely a háború után élt, önmagára ismer ebben a regényben. S ha a háború kora el is múlott, de nem a lelke, amely még mindig nyűge alatt tart bennünket. Ez a lélek él ebben a regényben s hogy Heltai Jenő költészetével, derűjével és művészetének elragadó finomságával mégis megtudta szépíteni számunkra ezt a korszakot, azért öröm és gyönyörűség ér mindnyájunkat, akik olvassuk, az Almofcházát, a mai ember csodálatosan szép és megható regényét. Prévost Marcel: A szűz férfi. Prévost Marcel uj regényében: A szűz férfi-ben megint olyan típust rajzol meg. amelyet mindenki ismer és amelynek pompás lelki rajza, nagyszerű jellemzése egyike a legértékesebb és legkitűnőbb irói alkotásoknak. A szűz férfi az a regény, amelyet erkölcsös regénynek lehet nevezni, mert valóban az erkölcsöt keresi és amelyet a lélekrajzi regény eszközeivel, de egyúttal a pompás elbeszélő lüktető elevenségével irt meg Prévost Marcel. A szűz férfi egyik legjelentősebb alkotása az uj francia irodalomnak s egyike azoknak a könyveknek. amelyeket mindenki azzal az érzéssel tesz le a kezéből, hogy igazán örömet és gyönyörűséget talált benne. Minden egyes kötet ára igen olcsó: füzv* 54, kötve 84 lej. Ezelőtt Most Egy valódi vigasz if »* idegbetegeknek H az én érpen most megjelent, iratom! Ebben foglalkozom sok esztendős tapasztalatok alapján az idegbe'egségek okaival, keletkezésével és gyógymódjával. Mindenkinek megküldöm TELJESEN INGYEN az egészségnek ezt az evangéliumát, ka az alanti cimre ir. Sok ezer köszönőirat bizonyítja ennek a szüntelen és lelkiismeretes, az emberiségjavára szoleá ó, kutató munkának egye dülálió nagy sikerét. Aki as nagy táborához tartozik, aki szórakozottságban, tériszony ban, rossz emlékezőtehetségben, ideges főfájásban, álmatlanságban, gyomorzavarokban. túlérzékenységben, végtagfájdalmakban, általános, vagy részleges testi gyengeségben, vagy más hasonló számtaian jelenségben szenved, meg kell hozsssa ez én vEgiaszSnyuitó könyvecskémet! Aki ezt figyelmesen átolvassa, megszerzi magának azt a megnyugtató meggyőződést, hogy létezik egy egyszerű módja az egészség és életörömök megszerzésének. Ne várjon, hanem Írjon még ma! Ernst Pasternack Berlin SC. MIchr.eiEtrrif'p atz 13. Abt. 333. EüsÜiíJ Maugham Somerset: A* őrdög sarkantyúja. Maugham Somerset uj regénye: Az ördög sarkantyúja különös történet. Egy angol tözsdés nyugodtan él, betölti a negyvenedik évét, rendes polgár, nős, gyermekei vannak, amikor egyszerre csak eltűnik hazulról és mire újból nyomára akadnak, akkorrára Párisban él és festeget. Valami elűzi hazulról és a kísértésnek nem tud ellentállni. Az ördög sarkantyúja: a művészi vágy. Ez a hatalmas erő űzi, hajtja különös kalandokba, vad életmódba, rejtelmes szerelmekbe, hogy azután a Csendes-óceán egyik szigetén leprában pusztuljon el és majd csak halála után diadalmaskodjék művészetének értéke s alkotásainak jelentősége. Ez az a könyv, amelyre azt szokták mondani, begy nem lehet letenni, ez az a regény, amelyet egy ültőhelyben szokás és kell Is elolvasni. Ez az a könyv, amely egyesit! magában a kalandos regényt és a legmélyebb lélekrajzi regényt: ez az igazán jó és érdekes könyv. Bibó Lajos: Meg kell a szívnek hasadni. Egy csodálatos élet története ez a regény: vakmerőén érdekes elképzeléssel és mégis a valóság tökéletes rajzával. Egy pusztai „bűbájos” legény izgalmas regénye ez, akit elragad a nagyváros, a kóbor élet, a dicsőség, a lázadó szerelem s akit az örök föld ismét visszahúz magához. Erős emberek, komor akarások és viharzó vágyak viaskodnak ebben a kötetben, amely igazán értéke az uj magyar regénynek, mert friss, eleven, életteljes és cselekményben gazdag. Bibó hatalmas tehetsége duzzad az erőtől; régen jelent meg ennél tömörebb kompozicióju és drámaibb feszítőerejű magyar regény. A „Meg kell a szívnek hasadni” 440 oldalas hatalmas kötete a legszebb kiállításban, pompás papiroson az Athenaeum meglepetése a magyar olvasó számára. Ara fűzve 218 lej, kötve 320 lej. Bflaarország A napokban hagyta el a sajtót a Nagyváradi Sport Egylet Turisztikai folyóiratának a „Biharor- szág”-nak első száma Papp Lajos szerkesztésében. A pompás fényképekkel illusztrált, kiállításában is Ízléses lap valóban a turisták és természetbarátok lapja és az erdélyi turisztikának rendkívül komoly eredménye. Első számában egész sor értékes1 cikk köti le a figyelmet. Papp Lajos az ősi „Béla vára“-t ismerteti, amelyet Penes határában Anonymus nyomán még Mén Marót építtetett. Alapos históriai ismeretekkel tárja fel a romok múltját és mutat rá szépségeire. Markos Kálmán a meziádi cseppköbarlangot mutatja be és folytatásokban közli a lap Biharvármegye történelmét, kezdve a kökorszaktól. Dr. Némathy Gyuia az erdélyi turisztika egyik büszkeségéről, az elhunyt Czárán Gyuláról emlékezik meg. Valter Gyula nehány szép verse teszi teljessé az ügyesen összeállított értékes havi folyóiratét.
