Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-28 / 47. szám
TUI. ÄFF. 37. SZÁM. Ifir-ggTtfliS luau Végre bíróság elé kerül a gyilkossággal, csalással és sikkasztással vádolt Alexander Béla ügye A román hatóságok megtagadták kiadatását, de a súlyos vádakat tárgyalásra bocsátják (Arad, február 26.) Nagyszabású bűnügyben kérdi meg a tárgyalást ai aradi törvényszék csütörtökön reggel. Annak idején a Keleti Újság cikksorozatban számolt be arról, hogy Alexander Béla aradi gyógyszerészt rablógyilkosság vádja alatt letartóztatták. Az eset historikuma a következő: Alexander BSa 1922—23-ban Magyarországon tartózkodott s itt megismerkedett Polik József tisztviselővel, akivel együtt több üzletet -bonyolított le. Egy alkalommal megbeszélték, hogy dollárokat fognak vásárolni s Alexander ajánlotta Poliknak, hogy utazzanak le Szolnokra, ahol sok Amerikát járt embert lehet találni s olcsón szerezhetnek be dollárokat. Polik 480.000 koronát adott át Alexandernek az üzlet céljaira és együt indultak Szolnokra. Útközben a vonatban Alexander a kofferjéből kivett két tortaszeletet, az egyiket ő maga ette meg, a másikkal megkínálta társát, aki azonban alig fogyasztotta el azt, rosszul lett és amikor Szolnokra beérkeztek, eszméletlenül esett össze. A beteg Poli- kot Alexander egyik Szolnokon levő rokonához vitte, ő maga Pestre utazott és levelet hagyott hátra társa számára, amelyben közli, hogy dollárt nem tudott szerezni és hogy Pesten találkoznak. Polik másnapra kissé jobban lett s elutazott Budapestre, ahol újra elővette a betegség és kórházba szállították. IU hait meg 10 nap múlva irtózatos kínok között. Az orvosok kétségtelenül megállapították az arzénmérgezést. Betegsége alatt kihallgatták s ekkor mondotta el, hogy a rosszullétet attól kezdve érezte, hogy Alexander tortáját elfogyasztotta. Alexandert a hatóságok keresték, de nem találták Budapesten. Kihallgattak azonban egy Hellender Izsó nevű fiatalembert, aki Alexander jó iamerőse volt és aki elmondotta, hogy néhány nappal a szolnoki ut előtt a gyanúsított lakásán az asztalon több tortaszeletet és mintegy harminc méregfiolát látott. Budapesten elfogatási parancsot is adtak ki az ismeretlen helyre távozott Alexander után. Később derült ki, hogy a körözött tnár hosszabb idő óta Romániában tartózkodik és az aradmegyei Borosjenőn egy gyógyszertár alkalmazottja. A magyar hatóságok diplomáciai utón kérték kiadatását, amit, mivel rámán állampolgár a romániai hatóságok megtagadtak s igy indult meg az eljárás az aradi ügyészségen. Annakidején Alexandert letartóztatták, kérték a budapesti hatóságoktól az iratok leküldését. Ezek késtek, három hónap múlva pedig Alexandert szabadlábra helyezték. Az iratok megérkezésekor kiderült, hogy azok között igen súlyos terhelő vallomások vannak. Többek között Polik özvegyének vallomása, azután Farkas Máriának, Polik háziasszonyának nyilatkozata. Az iratok alapján a temesvári ügyészség vádiratot készített Alexmder ellen s ebben előre megfontolt gyilkosság, csalás, sikkasztás címén emel vádat. Alexander az egész vizsgálat során tagadta a gyilkosságot és azzal védekezett, hogy társa vérbajos beteg volt, árzénnel kezelték és ezért találtak a testében arzént. A csütörtök reggel megkezdődő tárgyalást óriási érdeklődés előzi meg. Alexander védőjéül Gherman Dante dr. ügyvédet, az ismert kriminálistát kérte fel. Miért vádolják sokmilliós adóeltitkolással a nagyderzsidai szénbányát ? A munkások még ma is félnek Posagrácz Vilmostól, a bánya elbocsátott adminisztrátorától — König nagyságos ur jó ember — mondják a derzsidai bányászok (Zilah, február 26. Saját tud. A szamosvölgyi vasút hatalmas késéssel fut be a zilahi vasúti állomásra, ahol át kell szállania a vicinálisra a Nagykárolyba, vagy a Szilágyság nagyobb községeibe utazónak. Utaan sürgős és ezért autót veszek igénybe, amely Josóbb, gyorsabb s megbízhatóbb, mint a vasút és a rendszeresített autóbuszjáratok tagadhatatlanul kon- kurrenciát. csinálnak a CFR lassan és pontatlanul döcögő mozdonyainak... Nagyderzsidára, román nevén Bobotára igyekszem, a volt Szilágy sági Kőszénbánya Vállalatot, az întreprinderea Minei de Cărbuni Salajana bányatársulatot meglátogatni, amely vállalat és annak igazgató tulajdonosa, König Henrik koncentrált sajtótámadások középpontjába és pergőtüzébe került. A sajtótámadást egy határszéli városban megjelenő román lap indította meg, azzal vádolva a bá- nyatársulatot és tulajdonosát, hogy évekre visszamenőleg meghamisította az üzleti könyveit, adóeltitkolást követett el és sok-sok millióval megkárosította az államkincstárt. A román lap cikkét reprodukálta egy brassói napilap is, amely hamis név viselésével is megvádolta König Henrik bányaigazgatót, aki a brassói lap cikke szerint tulajdonképen Heinrich Kain, mindössze három polgári iskolát végzett és Czirner budapesti órásnál volt inas. Mint a cég utazója kereste fel a különböző bányavállalatokat, majd ravasz fondorlattal Újvári Józsefet, a derzsidai szénbánya volt gazdáját kitúrta a vállalatból és reátette a kezét a nagyderzsidai szénbányára. A további vád König igazgató és a bányavállalat ellen az, hogy öt éven keresztül meghamisították az adóvallomást, a pénzügyigazgatóság már megállapitota, hogy az 1928. évről 12 és negyedmillió adóalap eltitkolásával megkárosították, a szilágymegyei pénzügyigazgatóság lefoglalta a bánya összes könyveit és 40 millió lej pénzbírsággal sújtotta a vállalatot. A finálé: König Henrik igazgató a következmények elől külföldre szökött, Andreicuti zilahi pénzügyigazgatót pedig elhelyezték Szatmárra... Divatos lett a közgazdasági élet komoly tényezőit adóeltitkolással vádolni, feljelentésekkel molesztálni, hetekig, hónapokig tartó vizsgálatokkal nyugtalanítani, téves, önkényes, a jóindulatot és az igazságot teljesen mellőző vizsgálati eljárás után milliós pénzbírságokkal sújtani. A pénzügyminiszter állandóan hangoztatja, hogy az állami költségvetés egyensúlya csak a közterhek általános felemelésével biztosítható, szigorú törvényt hoz az adózás alól magukat kivonókra, az úgynevezett „adószökevényekre“, az adózók viszont roskadoznak a közterhek súlya alatt, cégek, jól megalapozott vállalatok jelentenek fizetésképtelenséget, mennek csődbe, hogy az államkincstárnak kiizzadják az adót... A marosvásárhelyi cukorgyár, a nagyváradi Löblé-féle szeszgyár, az aradi malmok ellen mesterségesen inszcenált adóeltitkolási vád olyan lavina megindulásával fenyegeti különösen a kisebbségi kereskedelmi iparvállalatokat, amelynek gazdasági következményei kiszámíthatatlanok, de minden esetben katasztrofális kihatásuak lehetnek. Most a Szilágysági Kőszénbánya Vállalatra kermit a sor. Hogy miért, kinek vagy kiknek a feljelentésére, ennek megállapítása utam és látogatásom célja. ... Az auto gyorsan száguld a kitűnő szilágysági országúton Nagyderzsida felé A osipős levegőjű télutói délelőtt egymás után maradnak el a tiszta falvak. Szilágyballa, a tragikus tűzvészről emlékezetes Ökö- ritó, a piros cserepes fedelű Sarmaság házai. Másfél órai ut és megérkezem Bobotára, a bányatelep községébe. lÍBUTORT jó minőségben, modern kivitelben, jutányos árban Székely & Réti Bútorgyár Rt.-nälTSrgu-Muressn vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Viiág- markos zongorák nagy választékban ... Vállukon csákányt vivő, kezükben acetelinlám- pát tartó, tiszta öltözetű munkásokkal találkozom. — Noroc buni — süvegeinek meg a román, munkások. — Jó szerencsitI — köszöntének dacos tekintetű szilágysági magyar arcoik. Bányavidéken ez a köszönés helyettesíti a bună ziua-t és a magyar jó napot. Beszédbeelegyedtem a munkásokkal: megkérdem, hogyan élnek, mennyi a munkaidő, mi a napi tór, milyen a szociális,helyzetük? Románok, magyarok egyöntetűen válaszolnak: — A bányában éjjel-nappali munka van. Felváltva három csoportban dolgozunk. Az egyik csoport reggel hét órától délután három óráig, a második délután három1 órától éjjel 11 óráig, amikor a harmadik csoport veszi át a bányászcsákányt és fejti a barna kőszenet reggel hét óráig. — Nyolc órát dolgozunk naponta, három vájár és három csillés alkot egy csoportot, a kitermelést szakmánybán és órabérben végezzük, a napi keresetünk nyolc órai munkaidő mellett 120—140 lej. — Milyen ember a gazdájuk? — kérdezem. — Melyik — érdeklődnek a munkások. König igazgató urat, vagy Pongrácz adminisztrátor urat tetszik-e gondolni? — Mind a kettőt. — König nagyságos ur jó ember. Minden panaszt meghallgat és segít rajtunk. Nem panaszkodhatunk reá. — És Pongrácz adminisztrátor ur? — Nincs már a telepen! — hangzik kórusban m válasz és felderülnek az arcok. — Rossz ember volt? Bántotta magukat? — Bántani akart, de az igazgató ur megvédett. Az az érzésem, hogy a munkások a volt felebbvaló iránti tiszteletből és talán fél elemiből vonakodnak a bővebb felvilágosítástól. Nem mernek ellene panaszkodni, mert Pongrács Vilmos a bányatelepről való távozása alkalmával azzal fenyegette meg a vállalatot, hogy csődbe kergeti, zár alá helyezteti is 6 lesz a zárgondnok. Ez a félelem, a bányaüzem esetleges leállítása, a mindennapi kenyérért és a családért, a gyermekekért (bányavidéken bő a gyermekáldás) aggódás némaságra kényszeríti az ajkakat, amelyek pedig sok érdekes kulisszatitkot árulhatnának el... A munkásokkal nem kísérletezem tovább, hanem információt kérek a bányavállalat tisztviselőitől, Krausz bányavezetőtől, Komornik művezetőtől, Sós én Altmamn tisztviselőktől, akik egybehangzóan adják elő, hogy miért került a derzsidai szénbánya és tulajdonos igazgatója, König Henrik a sajtótámadások központjába és milyen intenciók vezették Pongrác Vilmost, a bányatársulat elbocsátott adminisztrátorát, amikor fTŐóeltitkolással vádolta meg König igazgatót. Tervszerűen végrehajtott zsarolási manőver tipikus példája a nagyderzsidai szénbánya esete és ma a legkönnyebben azon a címen indulhat meg hatósági vizsgálat személyek és intézmények ellen, hogy eltitkolta tényleges jövedelmét és megkárosította az államkincstárt. A feljelentés mozgató rugóinak ismertetését és Pongrácz Vilmos szerepét a derzsidai bányavállalatnál következő cikkünkben közöljük. Nagy Lajos. Hirdetmény Miután a belügyminisztérium engedélye a húzás folyó évi február hó 26-án tervezett megejtésére vonatkozólag jelen pillanatig még nem érkezett meg, kérjük a t közönség szives türelmét, amig a búzások pontos idejét hírlapok és falragaszok utján közölni fogjuk, összes eddig eladott sorsjegyek minden búzásra érvényesek. A Szanatórium Sorsjátékbizottság.
