Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-28 / 47. szám
CE&ZÁGOS MAGYARPÁRIL LAP fiisrkeaziuség és Kiadóhivatal: Piata Unirii ..Főtér), 4. Telefon : 6-08, 6-94 és 3-64, XIII. évfolyam 47-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAOO» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 üilér. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ; 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 cMalas szám ára 3 lej. A drákói erdélyi adókivetések „bizalmas rendeletén" alapultak Hegedűs Hándor fulmináns beszéde az adóbotrányokróf DenuncfálásoH Hjs Egy szilágymegyei szénbanya ellen adóeltitkolásért feljelentést tettek és már folyik is az eljárás a feljelentés adatainak kivizsgálását illetőleg. Nem titok, hogy egy elbocsátott alkalmazott zsarolási manővere indította meg a der- zsidai szénbánya ellen azt a lavinát, amely még akkor is súlyos konzekvenciákkal fenyegeti a bányavállalatot, ha — amiben nem kételkedünk, — a vizsgálat vége teljes rehabilitáció lesz. Amig azonban a megvádolt vállalat eljut a rehabilitációhoz... Amig beigazolódik a vádak alaptalansága, amig a bányatulajdonos Bukarestben kénytelen sziesztázni, hogy kivárja az illetékes minisztériumi faktorok audiencia-alkalmát. amig tárgyalásról-tárgyalásra hurcolódik az ügy és vele együtt a pellengére állított vállalkozók. amig a védőügyvédek megteszik aa útjukat a különböző fórumoknál, — addig, ha nem is úszik ei az alaptőke, de alapjában rázkódik meg a még olyan rentábilisnak látszó és korrektül dolgozó üzem is. És szomőtu jelensége a kornak, hogy a denunciálások. a bosszúból történő vádaskodások soha annyira divatban nem voltak, mint mostanában. Csak a marosvásárhelyi cukorgyár példájára utalunk, amely az ellene indított hajsza rendjén ojt tart már. hogy becsukja a boltot, szélnek ereszti a munkásokat és ezzel nemcsak egy tisztviselő és munkáshadsereg válik kenyérteíenné, hanem veheti a kezébe a koldusbotot a cukorrépa termeléssel foglalkozó földmivesek, hatalmas tábora is. Az érv mindezekkel szemben kézenfekvő: ne kerülhessen olyan helyzetbe a gyár, vagy bányavállalat, hogy akárki is adóeltitkolásért feljelenthesse. Ezt a megállapítást mi is valljuk. ismerjük be azonban, hogy a denuncián- sok virágzó iparágát nem a jól felfogott állami érdek, a purifikáció vágya, hanem a bosz- szun kívül a kilátásba helyezett vérdij és a nem egyszer kétes forrásokból táplálkozó bujtoga- tás teremtette meg Tudunk eseteket, hogy egy gyári vállalathoz kifejezetten abból a célból állott munkába egy megfelelően kioktatott ázsán provokátor, hogy minden üzleti titkot kikutasson s azt aztán akár a tulajdonos megzsarolá- sával. akár a bírságpénzben való részesedés reményében értékesítse. E sorok írójának szerény véleménye szerint egyáltalában nem volna dicsőség, ha Románia nevéhez a ..denunciánsok országa“ epithetont illesztenék. A vállalatok számadásait minden évben megvizsgálják az adókivetőbizottságok. itt van a módja és alkalma annak, hogy az állam megvédje a saját érdekeit. Az államnak nem volna szabad denunciánsok elferdített adataira vádkolosszusokat építeni. A de- nundánsokat. szerény megítélésünk szerint, nem édesgetni és felbiztatni kell. hanem az objektivitás befolyásolhatatlan mérlegére kell tenni adataikat és a bebizonyított rosszindulat és hamis vád esetén úgy bánni el velük, mint ehhez az aljas és utolsó embertípushoz méltó. Mert hiszen egy bosszúból táplálkozó hamis vád, nemcsak a vállalkozót teszi tönkre, hanem többszáz munkás családot is nyomorba taszíthat. Drákói büntető szankcióra gondolunk, amely a megcáfolt vádak esetén könyörtelenül sújtson le a denunciánsra. Egy állam nem építheti a maga bevételi előirányzatát ilyen söpredék-egzisztenciákra. akiket addig is. amig a megvádoltak megfelelő törvényes" védelmet találnak. a közfelháborodás viharának kell eltaka- ritnia a becsületes emberek társadalmából y (Bukarest, február 26.) A kamara szerdai ülésén napirend előtt Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő interpellált az erdélyi adókivetések visz- szaélései ügyében. — Körülbelül három hete tartanak az adókivetések — mondotta Hegedűs Nándor — és ezok során már is olyan túlzásokat tapasztalunk, amelyek jogosan keltették fel az érdekelt foglalkozási ágak kritikáját. Különösen Erdélyben hangzanak fel a panaszok, hogy a kincstár minden vonalon emeli aa adókat. Az uj törvény, amely megszüntette a-z adókív ető bizottságok régi összetételét és kizárólag a kincstár képviselőjét bízta meg az adó megállapításával, a gyakorlatban szomorú gyümölcsöket termett. Különösen Erdély kereskedő • és iparcsoss- tálya szenved a túlzói; adóztatás mellett, azonban tulbuzgaiom ipasztalható az in- teiiektuáiis foglalkozásnak adókivetésénél is. — Az ország közgazdasági helyzete a stabilizáció óta mitse javult. A kereskedelem és az ipar pang, a csődök és a kényszeregyezségek egymást követik. Nem enyhült a hitel, fogyasztási és termelési válság sem. Ilyen szomorú viszonyok között a túlzott adóztatás a közgazdasági egzisztenciák újabb pusztulását fogja maga után vonni. — A pénzügyminiszter ur örömmel jelentette, hogy az adóeltitkoiási törvény hatása alatt körűibe-' lül 200.000-rel több adóbevallás érkezett be a pénz ügyigazgatóságokhoz, mint eddig Mindenki azt remélte. hogy a költségvetésben előirányzott többlet- bevételt ezeknek az újonnan jelentkezetteknek meg adóztatásából fogják fedezni Érthető tehát a csalódás és az elkeseredés, amely az ország közönségét az adóprés kemény nyomása miatt eltölti A pénzügyminisztérium platomkus rendeletet ad ki az adók civilizált és méltányos kivetése érdekében ugyanakkor azonban bizalmas utasítást adnak szóbelileg a ve* zérfelügyelők utján, hogy melyik pénzügyi kerületnek milyen összegű adómegállapitást kell beszolgáltatnia A tények azt igazolják, hogy nem a miniszteri körrendeletek, hanem a bizalmas utasitások a komoly jellegűek. Kérdezem tehát a pénzügyminisztei urat, hajlandó-e az adókivetések könyörtelenségének véget vetni és közegeit arra utasítani, hogy minden tulbuzgalomtól tartózkodjanak, az adót csak abban az esetben emeljék, ba a fél jövedelmeinek emelkedése kétségtelen, azonban ott, ahol az igazság megköveteli, azt adót okvetlenül szállítsák le. > Az interpellációt a kisebbségi képviselők megtapsolták, A polgárt!jak katonasorban Napirendén a hadsereg újjászervezéséről tzölő törvény szerepel, amelyhez Mezincescu orvos, többségi képviselő az előzetes kiképzés azon rendelkezésében, hogy a la—21 éves Ifjak a hadügyminisztérium rendelkezésére álljanak, a polgári Jogok és szabadságok megszükitésének látja. Kéri a minisztert, hogy a törvény irja pontosan körül, miben fog állani az előzetes kiképzés. A szolgálati időre vonatkozólag az a megjegyzése, hogy azokat, akik fogékonyabban, gyorsabban elsajátították a katonai kiképzést és jó magaviseletét tanúsítottak engedjék s törvényes szolgálati időnél hamarabb haza A sorozásoknál a kerorvosok bevonását javasolja Ciboszky hadügyminiszter válaszol. A körorvosok Devonásái nem tartja kivihetőnek, a szolgálati idők szabálytalan megállapítása pedig visszaélésekre adhatna alkalmat. A román delegátusok Bakker asszony jelentése miatt kiakarnak vonulni a nép- szövetségi ligák uniójából (Bukarest, február 26.) A bukaresti lapok szerdai száma a Rador hivatalos távirati iroda hosszú jelentést közöl a népszövetségi ligák világszövetségének brüsszeli üléséről, amelyen a kisebbségi kérdést vették tárgyalás alá. A bizottság első ülésén Bakker van Bosse asszony felolvasta jelentését az utódállamokban tett látogatásáról. A jelentést a német és angol delegátusok megtapsolták, az olasz delegátus azonban — a Rador szerint — visszautasította volna az ahoz való hozzászólást Stoica rounáa delegátus tévedéseknek minősítette a jelentésben felsoroltakat Állítólag azt mondta volna Bosse asszonynak, hogy a jelentést ■rosszhiszeműséggel állította össze és tévútra vezettette magát kisebbségi információiban Tiltakozott azokkal a beállít ásókkal szemben amelyeket a jelentés Romániával és a többi utódállammal szemben tett. Arra hivatkozott, hogy a román egyesületek szívesen fogadták Bakker asszonyt á= alkalmat adtak neki a vaió helyzet megismerésére. A jelentés rendkívül sértő kiahol a korrupció uralkodik és mindenki onnan szerzi tételeket tartalmaz. Romániát agy állítja be, mint a pénzt, ahol találja Stoica tudomására hozta a bizottságnak hogy az ügyet jelenteni fogja a román népszövetségi ligának, és ez dönteni fog afelől, hogy ezek után Románia egyáltalában részit vesz-e a nép- szövetségi ligák világszövetségében, amely lapjában és jelentéseiben Romániát állandóan persziflálja. Stoica beszéde után Bokker asszony újból szét kért s kijelentette, hogy lehetnek a jelentésben apróbb hibák, az egészet azonban általánosságban fenntartja. A Rador a távirathoz azt a saját megjegyzéséi fiija, hogy Bakker van Bosse asszony informátorai Wilier Józsei és Jakabffy Elemér magyar képviselők és Branásch Rudolf szász képviselő voltak Magának a táviratnak 3 tartalmából azonban megállapítható, hogy Bakker van Bosse asszonyt a román testületek és egyesületek is ellátták információkká,!. Mai számunk 32 oldal
