Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-27 / 46. szám
3 XIII. ÉVF. 46. SZÁM. —«rtf-tinf' r« I ■ IMfuTtl - J! n trawiril «SB Leltár után erika 400 pár külföldi gyártmányú L UXU& -Gipö t 395- 6Ő0 teiiy árusítjuk, cspőáruház Ciuj-Sfolvzsvár, Piáta Unirii (Fétér) 13 sz&m. ? de for interurban 578 Macdonald megcáfolja a leszerelési konferencia elhalasztásáról szóló híreket Éppen most kerülitek napirendre a leglényegesebb problémák Anglia kompromisszumos javaslatot készül a Sranciák ezé terjeszteni (London, február 25.) Az európai sajtóban nagy feltűnést keltett a Daily Express szenzációs cikke, amely a flottaleszerelési konferencia teljes kudarcáról számol be. A lap beavatott helyről azt az értesülést szerezte, hogy a hatalmak már a közel napokban el fogják határozni a konferenciának 1935-ig történő elnapolását. A dkkiró számit arra, hogy a kudarcot egykét napig hivatalosan cáfolni fogják, de aztán mégis Kénytelenek lesznek nyilvánosságra hozni a konferenciát elhalasztó határozatot. A lap szerint a delegációk körében máris megindult a harc abban az irányban, hogy a felelősség kérdését sikerrel tolják át egy-egy másik hatalomra s igy országuk a felelősség alól mentesüljön. A lap azt hangoztatja, hogy i konferencia kudarcáért elsősorban Anglia felelős. mert a konferenciát az angol kormány hívta össze, holott ennek nem lett volna szabad megtörténnie ilyen hiányos és elsietett előkészítés mellett. Mint előre lehetett látni, az angol és amerikai delegációk körében cáfolják azt a hirt, hogy a tengerészeti konferencia csődöt mondott volna, vagy csőd előtt állana. Macdonald és Stimson a hírekkel kapcsolatban újságírók előtt rámutattak arra, hogy milyen sajnálatos, hogy a konferenciáról épen most kezdenek ilyen értesüléseket kcl- portálni, amikor a legkényesebb problémák kerülnek napirendre. A Daily Cronicle szerint, a konferencia köreiben bíznak abban, hegy a franda delegáció ujramegjelenése után folytathatják a tanácskozásokat. Ez a remény annál is inkább jogosultnak látszik, mert amint a lap beavatott helyről értesült, Anglia kompromisszumos javaslatot készül a franciák elé terjeszteni. Eszerint annak ellenében, hogy Frandaország korlátozni fogja flottafejlesztési programmjät, Anqlia a szárazföldi leszerelés kérdésében haj- ianclő lesz magáévá tenni a kiképzett tartalékok kérdésében a francia álláspontot. Az o&ztEaák kormány elhatározta a gall- spacfal csodadoktor intézetének bezárását Ausztria gazdasági érdelse? meg fögják akadályodat a terv végrehajtását — Zeileis, aka az elmúlt évben 145 ezer embert csábított lalu’áfea, Bajorországba akar költözködni (Becs, február 25.) Már sokat írtak a lapok Valentin Zeileis gallspaehi csőd a orvos gyógyítási módszereiről és <a Keleti Újság két Ízben számolt be eredeti tudósításai nyomán az esetről, amely akkora port vert fel a világsajtóban. A legújabb hir, bogy Ausztria vezető és komoly orvostanárai az intézet sürgős betiltását kérték a kormánytól. Most azután azt Írják a bécsi lapok, hogy a kormány a gallspaehi intézetet be akarja záratni. Ugyanakkor azonban ezt a hirt hihetetlennek tartják. Zeileis mögött, aki a nobeldijas Wagner— Jauregg nyilatkozata szerint tojásexporttal foglalkozott és háború után élelmiszer sibolás miatt lett elitélve, közönséges kuruzsló, akit nem lehet komolyan venni, egy sereg politikus, közgazdász, sőt maga Ausztria nemzeti érdeke áll. A gallspaehi kuruzsló módszerei az elmúlt esztendőben 145 ezer idegent csábítottak e lás falucskába és ez a tétel Ausztria nemzetgazdaságtani szempontjából is komoly megfontolás alá esik. Zeileis külömben biztos a maga dolgában és azt mondja, hegy semmi baj sem történik, intézetével átköltözik Bajorországba, ahol bizonyára jobban meg fogják becsülni. Viszont Ausztria hiszékeny tömegei népgyüléseken foglalkoznak az üggyel és arról biztosítják a csodadoktort, hogy fegyveresen fognak ellcr.állaui abban az esetben, ha a kormány megkísérli az intézetnek becs ukását. A dévai iparkamara ellen újabb pereket zúdítottak tisztviselői A kamara elnöke a semmítosssék döntését sem akceptálta — Napi ötszáz lej büntetést kell tüzelnie a törvénytelenül elbocsátott Igazgatónak (Déva, február 25.) A dévai iparkamarával az utolsó esztendőkben rendkívül sok baj volt. Ki volt szolgáltatva a politika hullámzásainak. A liberális éra alatt például azért bocsátották el ia tisztviselőket, mert n?m voltak liberálisok. A tisztviselők, elsősorban Herbai Eugen igazgató pert indított a törvénytelen elbocsátás miatt és a port a semmitő- széknél meg is nyerte. A kamarának fizetnie kellett. Háromszázezer lejt nehezen ki is izzadtak, de- a hiányzó összeget nem tudták kifizetni, mert a kamarának nincsen pénze. Erre Herbai újból bepö- rölte a kamarát és a temesvári tábla kötelezte az uj vezetőséget, hogy büntetésképpen 1929 julius elsejétől napi 500 lejt fizessen Herbainak, mindaddig, mig a tisztviselő teljes járandóságát meg nem kapja. A kamara tehát most fizethet, mert a még elmaradt, mintegy háromszázhatvanezer lej kifizetésére még remény sincsen, mivel az összeg nincs föl- vévé a költségvetésbe. Herbai igazgató természetesen meg fogja a pénzét kapni az Ítélet alapján, de az ügyet a közönség, iparosok és kereskedők sinylik meg, akiknek a keserves adójából folyik ez a felesleges költekezés. A kamara pénztárnoka StanesCU, szintén pert indított a kamara ellen, mert kereskedelmi iskolai igazgatói állásából, amelyet a liberális éra alatt kapott, felmentették s helyébe Konccá betegscgélyző pénztári igazgatót ültették. A perek tehát ahelyett, hogy megszűnnének, szaporodnak a dévai iparkamaránál. ügy Herbai, mint a pénztárnok állásban vannak ma is, ami ■ szokatlan szint kölcsönöz az ügyüknek. Nem mindennapi eset ugyanis, hogy aktiv tisztviselők indítsanak pert egy iparkamara ellen. IIII .l'll Pl MBP miniszteri rendelet a tanárok és tanítók újabb románnvjeluü vizsgájáról (Kolozsvár, február 25.) Megírta a Keleti Újság, hogy a közoktatásügyi kormány a kisebbségi tanárok és tanítók számára, akik még nem tették le a román nyelvű vizsgát, vagy nem sikerült letenniük, újabb vizsgát rendel el a magánoktatási törvény vonatkozó intézkedései alapján. A minisztérium el is küldötte a vizsgákra vonatkozó 26212— 930. számú rendeletét az iskolafenntartó egy házak vezetőségének. A rendelet az alábbi intézkedéseket tartalmazza : Az összes kisebbségi és felekezti, nyilvánossági joggal vagy anélkül biró magániskolák tanítói, ne- I velői és tanárai, férfiak és nők, felekezeti otthonok, óvódák, elemi iskolák, gimnáziumok, líceumok, kereskedelmi iskolák, tanítóképzők, ipar- és inas-iskolák, községi iskolák stb., akik még nem jelentkeztek az előző szessziókban megtartott román nyelvű vizsgálatokra, vagy ez a vizsgájuk nem sikerült, erre a vizsgálatra az utolsó alkalomképpen 1930-ban jelentkezhetnek. A vizsgálatok 1930-ban két szesszióban tartatnak meg. Az első április 23-tól 26-ig, a második augusztus 20- tól 23-ig lesz a következők szerint: A tanítók és nevelők részére az illető direkto- rátusok székhelyei, a kolozsvári direktorátus kivételével, két vizsgáztató bizottság fog működni: az egyik Kolozsváron, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Szamos, Naszód, Koiozs, Torda, Maros és Alsófebér, a második Nagyszebenben, Szeben, Hunyad, Kiskü- küllő, Nagyküküllő, Fogaras, Brassó, Udvarhely, Háromszék és Csikmegyék számára. Középiskolai tanárok részére a kolozsvári és temesvári igazgatóságok körletéből két vizsgáztató centrum lesz: Kolozsvár Ó3 Nagyszeben. Kolozsváron jelentkeznek a Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Szamo3, Naszód, Koiozs, Ma- I ros és Alsófehérmegyeiek. Nagyszebenben jelentkeznek a Temestorontál, Karasszeverin, Kisküküllő, Nagyküküllő, Szeben, Fogaras, Brassó, Háromszék, Udvarhely és Csikme- gye tanárai. A vizsgálatok román nyelven tartatnak a következő programm szerint: Tanitók és nevelők részére: Komán nyelv, Románia történelme, Románia földrajza s r lkotmánytan, az állami elemi iskolák negyedik osztályának tanmenete szerint. Román- nyelvij fogalmazás, diktátum után a negyedik elemi oszt. tananyagának megfelelően, s öt percea beszélgetés a negyedik elemi osztály olvasókönyvének anyaga alapján. Középiskolai tanárok részére: Románnyelvü szabad fogalmazvány, amelyből kitűnjön az illető Írásbeli kifejezőkészsége. A SIX. század és a jelen kor román irodalma, a líceumi tanmenet alapján. Öt perces társalgás, amelyből megállapítható legyen, hogy az illető beszéli-e a román nyelvet. A történelem, földrajz és jog tanárai vizşgât tesznek Románia történelmiéből, földrajzából és az alkotmánytanból a gimnázium harmadik osztályának tanmenete szerint. Az elemi iskolai oktatás számára egy eleipi iskolai inspektor az illető minisztériumi igazgatóság részéről, mint elnök és két, — a minisztérium részéről kinevezett inspektor. — A középfokú oktatás számára, mint elnök egy-egy vezérinspektor és két- két, a minisztérium részéről kinevezett középiskolai tanár. Az elbírálás az 1—10 jegyekkel történik olyan értékelésben, ahogyan azt az iskolai szabályzatok előírják. A 6,00 médiát elnyerő jelöltek vizsgája sikerült. A jelentkező tanárok fejenként háromszáz lej vizsgadijat, tanitók kétszáz lejt fizetnek. A külön vizsgáztató centrumok vizsgái csak akkor tartatnak meg, ha legalább húsz jelölt jelentkezik, ellenkező esetben két, vagy három centrum jelöltjei egy helyen fognak vizsgázni. Â3 QFOsx korsssány likvidálja külföldi keareskedelsaaí képviseletei! (London, február 25.) Az orosz kereskedelmi képviselet vezetősége utasítást kapott arra, hogy a szervezet függő ügyeit igyekezzenek sürgősen likvidálni s térjenek vissza Moszkvába. Az intézkedésből úgy .látják, hogy a szovjetkormány tényleg el van határozva külföldi kereskedelmi képviseleteinek likvidálására és a jövőben a külkereskedelem lebonyolítására kizárólag a moszkvai kereskedelmi népbiztosságot kivánja feljogosítani.
