Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-26 / 45. szám
X1U. t VF. 45. SZÁM. ut « Mit mondott a temesvári német konzul Bakker asszonynak? Egy okos és elfogulatlan asszony megfigyelései és őszinte kritikája a kisebbségek helyzetéről — „A magyarok predesztinált áldozatai a központi hatalom minden közegének“ (Kolozsvár, 1930. február havában. A mult év őszén Erdély nagyrészét bejárta Bakker van Bosse asszony, a hollandiai Népliga mozgalom kitűnő vezetője, kinek neve az európai nemzetközi életben is általánosan, ismert. Bakker asszony több napot töltött a bánsági svábok, az erdélyi szászok s legutoljára a magyarok körében a Székelyfölden és Kolozsvárt. Tapasztalatairól eddig esuk hazautaztában a Neue Züricher Zeitung bécsi tudósítójának adott rövid interjújában számolt be, melyet annak idején ismertettünk. Éppen ezért általános érdeklődésre számíthat az az immár részletesnek nevezhető beszámoló, mely a Népliga Unió lapjában, a Brüsz- szelben megjelenő Les Minoritás Nationales cimii folyóiratban Bakker van Bosse asszony tollából most látott napvilágot. A németekről A kisebbségek helyzetét Bakker asszony Romániában módfelett bonyolultnak találja. A kisebbségek követelései többé-kevésbé az ország belpolitikájának integráns részévé váltak. A legutóbbi választások — úgymond — bizonyos politikai befolyást biztosítottak a kisebbségeknek. Ugyanakkor azonban kihangsúlyozták azokat a taktikai és nézetbeli különbségeket, melyek az egyes kisebbségek között fennállanak. Igen érdekes az, amit Bakker asszony a németekről mond: „A szászok csaknem ezer esztendeje élnek kisebbségi sorsban. A magyarok idejében nagy kulturális és pénzügyi autonómiának örvendhettek. Számukra, kik úgy nemzeti, mint vallási szempontból alkotnak kisebbséget, a „román iga” elviselhetetlenül súlyos, főként gazdasági szempontból, s az agrárreform létérdekük legérzékenyebb pontjain érintette őket: iskoláikban, egyházaikban, vallás intézményeikben. ’ ’ A svábokról azt mondja Bakker asszony, hogy a magyar időkben elfogadták a magyar nyelvet, s a magyar kultúrát, mint az egyesek boldogulásának eszközét. A központi hatalmak összeomlása után azonban hirtelen megindult bennük a nemzeti öntudatosság folyamata. Ez szembeállította őket a magyarokkal. A temesvári német konzul — dr. Gabriel sváb ügyvéd — például kijelentette Bakker asz- azony előtt: ,,Itt Temesvárt nagyobb a konfliktusunk a magyarokkal, mint a románokkal.” Egy fiatal leány pedig azt mondotta: „A magyarok alatt jobb volt a dolgunk, de az rosszabb volt a németségünk számára.” A két kisebbség harcában a románok a németeket támogatják. Bakker asszonynak a svábokra vonatkozó kijelentései megérdemlik, hogy egy pillanatra megálljunk mellettük. A harcról ugyanis, mely a német konzul megjegyzése szerint magyarok és svábok között folyna a Bánságban, ott keveset tudnak. Legföljebb annyit, hogy van Temesvárt egy nem túlságosan nagy nagy-némot csoport, mely eléggé elfogult mindennel szemben, ami magyar. Ezt meg is mutatja. Lehet, hogy ez az elfogultság fennáll a románokkal szemben is, e tekintetben azonban óvatosabbak magatartásukban. Az egész pedig meglehetősen emlékeztet a halott oroszlánról szóló tanulságos mesére. A magyarokról A magyarokról mindenek előtt megállapítja Bakker asszony, hogy helyzetük sokkal rosszabb a németekénél, mert ez utóbbiakról a hatalom urai inkább hajlandók feltételezni a lojalitást. Viszont az kétségtelen, hogy a közigazgatás minden ága a régi monarchiában sokkal előbbre volt. E téren a románoknak mtég sokat kell tanulniok. Ezt maguk is szívesen elismerik: „Mit akar? Hiszen a Keleten vagyunk” — mondotta Bakker asszonynak egy román miniszter, mikor a hivatalnokok korrupciójáról beszélt előtte. Ily közállapotok mellett — mondja tovább Bakker asszony — nyilvánvaló, hogy a kisebbségeknek sokkal többet kell szenvedniök, mint a többségi népnek, ők mintegy predesztinált áldozatai a központi hatalom minden közegének. Ez elsősorban az agrárreform dolgában áll helyt. Ez a törvény, melyet mint a bolsevizmus elleni elkerülhetetlen védelmet állítanak be, sokszor a nemzeti bosszuállás jellegét viseli magán. És pedig nemcsak a nagybirtokosokkal szemben, hanem különösen kisgazdák esetében, amint azt a magyar és német telepesekkel való elbánás mutatja. Vitathatatlannak látszik, hogy az agrárreform igen sok igazságtalanságra adott alkalmat... Az iskolákról Az agrárreform után fontosságban az iskolák kérdése következik. A szigorúan keresztülvitt központosítás nyilvánvalóan éles ellentétben áll a kisebbségi szerződés 11. pontjával, mely egyházi és iskolai ügyekben helyi önkormányzatot biztosit a székelyeknek és szászoknak. A bakkalaureatus sok panaszra adott okot. Az iskolák anyagi helyzete gyenge, elsősorban azért, mert a fenntartó egyházak birtokait elvették. Ezt a helyzetet számos magyar és német községben még súlyosbítja az a körülmény, hogy a kisebbségi lakosságot kényszerítik román állami iskolák és egyházak építésére. A közigazgatásban és igazságszolgáltatásban a kisebbségi nyelvek használatára semmiféle törvényes könnyebbség nincsen érvényben. A továbbiakban Bakker asszony elismeri azt a változást, melyet egyes kérdésekben a Maniu-kor- mány megvalósított: a kisebbségi színház adójának enyhítését, a volt magyar tisztviselők nyugdíjazását, a névelcmzési gyakorlat enyhitését, (erre vonatkozólag hivatalos helyen azt mondták neki, hogy a (Kolozsvár, február 24.) Tegnap jött meg a városhoz a belügyminisztérium távirati értesítése, amelyben kinevezi Kolozsvár város interimár bizottságát. Az interimár bizottság tagjai Mihali Tivadar elnöklete mellett Tuffli Richard, Flaviu Laurentiu, Kovács Gyula, Devecseri Emil és Ujvárosy Miklós dr. Hivatalból tanácstagok: Vásárhelyi János képviselő, ref. püspökhelyettes, Sanxtus János, a Marianum gondnoka, Károlyi Sándor cukrász, Vasaiu görög keleti esperes, Bazil Moldovan görög katholikus esperes. Martinovich a mezőgazdasági kamara képviselője, Negru- tiu F. Joan iparkamarai elnök, Racovita egyetemi rektor, Romulucan középiskolai tanár és Tamasan tanító. Sajnos, meglehetősen elkésett ez a kinevezés, mert már nem tudja megelőzni azt, hogy a városházából szemérmetlenül és vakmerőén kortestanvát csinált az egyik tanácsos. Propaganda-gyűlések Kolozsváron A Magyar Párt és a szociáldemokrata párt a héten három népgyiilést fog tartani a következő napokon : február 26-án, szerdán este 7 órakor a Patautcai Moldovan-féle vendéglőben, 28-án pénteken fél 7 órakor a Renner bőrgyár háta mögött fekvő Bulgária vendéglőben, ugyancsak pénteken a Kriza-utca 12. szám alatti mészáros otthonban. A kisebbségek a dési városházán. (Dés, február 24.) Vasárnap délelőtt a dési Magyar Párt nagygyűlést tartott, hogy a községi választásokkal kapcsolatos teendőkről és a tanácstagok megválasztásáról döntsenek. A népes gyűlést Kübacher Ferenc elnök nyitotta meg, aki beszédében figyelmeztette a magyarságot, hogy a legfontosabb a pártban az egyetértés és a véleményeknek úgy kell kialakul- niok, hogy a gyűlés döntése egyhangú legyen. Utána Bene Ferenc aíelnök ismertette az nj közigazgatási törvényt, összehasonlítva a régi magyar közigazgatási törvénnyel. Désen harminckét bizottsági tag és hat állandó tanácsos kerül be a városházára. Beszámolt ezután a paktum tárgyalásokról, amelyeknek alapján a városi tanácsnak tiz magyar, hat zsidó, három szó- ciálista és egy református pap lapja lesz Mindlét pri3 AMÍG ÖN AUZIK DARMOL DOLGOZIK Ma este mielőtt lefekszik, vegyen be Darmol-t és holnap reggel jó kedvvel és friss erővel ébred. Álmatlansága, idegessége, lej- és derékfájdalmai, valamint gyermekeinek csalánkiütése ugyanis nagyon sok esetben a székrekedés következménye. Ezért van szüksége Önnek és gyermekeinek Darmolra, az enyhe és biztos hatású csokoládés hashajtóra. Kifejezetten Darmol-t kérjen, mert csak a Darmol hozza meg Önnek és családjának a várva-várt enyhülést Egy próbacsomag meg fogja Önt erről győzni. kisebbségeknek meg van a szabad iskolaválasztási joguk, a románoknak ellenben nincsen meg!) s végül a 25 milliós államsegély. Ennek arányosságát illetően azonban megjegyzi, hogy a román állam a nehány tízezer főnyi balkáni román kisebbségek iskoláira ugyanakkor 36 millió lejt áldoz évente. Rendkívül érdekes beszámolóját Bakker asszony azzal a megállapítással végzi, hogy annak az európai uniónak, melyről annyit beszélnek mostanában, első és elengedhetetlen feltétele a kisebbségi kérdés megoldása. Ezeknek a kulturális kérdéseknek, illetve jogoknak tisztázása előtt aligha lehet szó bárminő gazdasági együttműködésről. Mindaddig, mig állami hatalmak fenyegetik azt, ami legszentebb az embernek: a vallás- és nemzeti meggyőződés szabadságát, elkerülhetetlenek a súrlódások, melyek viszont az emberiség legnagyobb értékeit, a népek közötti jó viszonyt és a világbékét fenyegetik. Bakker asszony megállapításaihoz nincs mit hozzátennünk. Amit ennek az okos és elfogulatlan asszonynak élesen figyelő szemei megláttak, azt előbb vagy utóbb acz egész világ látni fogja. Az igazságnak ugyanis az a természete, hogy végül mégis mindig kiderül. dr. b. i. már azonban román lesz. A nagygyűlés ezután egyhangúlag dr. Almai Ferencet, dr. Biró Ferencet, dr. Kübacher Árpádot, báró Pölnitz Károlyt, Váradi Károly kereskedőt, dr. Nagy Endrét, dr. Bene Ferencet, Boldog Lajos tanárt, Fülöp Sándor lakatost és Gombás Sándor cipészt jelölte a városi bizottságba. Balog Lajos és Urbán Géza felszólalása után dr. Biró József ügyvéd figyelmeztette azokat, akik még nem tagjai formálisan is a Magyar Pártnak, hogy saját népük érdekében kötelesség a belépés, mert csak így lehet a magyarság sorsát biztosítani. Bemády, mint — szocialista jelölt (Marosvásárhely, február 24.) A marosvásár- belyi szociáldemokraták vasárnap délelőttre közgyűlést hívtak össze ai Központi Szállodába és ezen mintegy 140-en jelentek meg, köztük többen a polgáriak közül is kíváncsiságból. A gyűlést a helyi szociáldemokrata szervezet elnöke, Bárdi Istvár nyomdász nyitotta meg, majd Bruder Ferenc ko lozsvári pártvezér tartott beszédet, amelyben főleg a liberálisokat támadta, majd a kormányt is, amelynek bűnéül rótta fel a lupényi eseményeket. A következő szónok Lucian dr. szociáldemokrata képviselő volt, aki elismerte, hogy a kisebbségek nem kapták meg jogos követeléseik teljesitését. Barabás György iparos a nehány marosvásárhelyi iparos kezdeményezéséből megalakitni szándékozott iparosblokk és a szociáldemokraták együttimüködé sót ajánlotta és azt, hogy ennek a demokrata és polgári listának listavezetőjéül Bernády Györgyöt kérjék fel. Bernády Györgyöt hétfőn délelőtt küldöttség is kereste fel, ő azonban nem adott még végleges választ. Kisebbségi lista Déván (Déva, február 24.) Déván az egyesült averes- canus, liberális és nemzeti parasztpárti blokk hét- lön adta be a törvényszékhez a jelölő listát, amelynek listavezetője Periam Péter, volt polgármester, a mostani ideiglenes bizottság elnöke. A Magyar Párt, a németek, a szociáldemokraták és a zsid > polgárság között tárgyalások folynak és a megegyezés már keddre várható. A kommunista színezetű polgárság külön listán indul és igy Déván három lista fog küzdeni. Kinevezték Kolozsvár város interimár bizottságát
