Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-24 / 44. szám
14 hatjuk ki, ha bizonyos nemzetközi értelmekben nyugalmat, rendet és harmóniát teremtünk. Elsősorban szellemi téren kell jelentkeznie ennek az összhangnak. Ha például román és magyar tudósok bizonyos, nemzetük elevenjébe vágó kérdések megtárgyalása végett, mondjuk Genfben évenkint kétszer, leülnek a zöldasztal mellé egymással tanácskozni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy adandó alkalommal nemzeti álláspontjukból is szívesen tesznek majd koncessziót az Igazság érdekében. — A fáklya arra való, hogy világosságot árasszon, a fény átrezgi a közszellemet és — nézzük csak meg, miként engedelmeskedik a politika a civilizáció legszebb princípiumának, a békeáhitatnak. — Jó-e, vagy rossz-e a mai ember. — azt hiszem nem jobb és nem rosszabb, mint amilyen más korszakokban volt, de abban a világ minden dolgozó lénye egyetért, hogy a háború szellemének nem szabad többé kitörniük az iszo- nyatok Pandora-szelCneéjéből. — renat alkalmat kell adni a találkozásra azoknak, akik a népek szellemi életébe befolynak. A történelemkönyv, sajnos, még a háborúra nevelt bennünket, az embereket tehát szépen vissza kell vezetni a boldogságra. Ennek az útja a Népszövetség égisze alatt kezdeményezett koo- perálás, ami több, mint a kollaborálás. A magyar tulipános láda a világbéke szolgálatában Kedves példával hozakodik elő. Svájcban mindenfelé szeretik a magyar népművészet eredeti termékeit, mondjuk egy Tiszaparti népdalt, egy magyaros hangulatú tulipános ládát, egy csikóbőrös, kulacsot, vagy a világhíres székely kapufaragást. Szerinte a népművészetnek ki kell nőnie a nemzeti és provinciális keretekből és rendszeres tudománnyá izmosodnia. Már folyamatban is van a népművészet tudományának kialakulása, amely egységbe akarja foglalni a nemzeti téren véghezvitt folklorista kutatásokat. Az o elnöklete alatt alakította meg Prágában a Comision Internationale dós Arts populaires-t, amely 1934-ben kongresszusra hivja össze a népművészet különböző országbeli hozzáértőit. — Miért ne támogathatnának például a tudomány pénzforrásaiból jellegzetes erdélyi hime- zésü kendőket, vagy egyéb eredeti népi termékeket. Ugyanis közös szervezetbe tömörültek a világ múzeumai is, Office Internationale des Musée címen, hogy a tudományos magánkutatások eredményeiről is friss felvilágosításokkal szolgálhassanak a világ minden táján dolgozó tudósoknak és múzeumoknak. * • — Sajnos: a sok nemes terv mellett kevés a keresztülvitelhez szükséges hatalom. Hisz a Népszövetség Intellektuális Együttműködési Bizottsága ma még nem ur, hanem csak — szolga, aki legjobb esetben is ötleteket dobi) at fel, a valóra váltásuk azonban ma még sajnos, nem a William Clissoldok, hanem a politikusok kénye- kedvén múlik. Miután de Reynold voltaképpen iró, az uj svájci irodalom egységének leglelkesebb harcosa, a Voile latine mozgalomnak, mely a Lac Léma- non vitorlázó latin szellemeknek kibomlása volt, igazi értelmi szerzője — e riportom második részét irodalmi igehirdetései számára tartottam fenn. — Mit kell olvasnia az embernek, mit kell írnia az írónak és konzekvenciaképpen mit lehet levonnia az irodalomtörténésznek az örök kérdés megoldása érdekében: miként munkálkodhatunk áldásosztóan, sokáig, produktiv boldogság közepette? A professzor igy válaszolt: —- Mert az a kérdés, vájjon csak az irodalom felületén akarunk végigstklani, vagy a dolgok mélyéig akarunk hatolni? — A nemzetiségi kisebbségek korszakát egy hatalmas fejlődési alapigazság hatja át: az egyetemesség utáni sóvárgás. Ez egy szükségszerűség, ami szintén a háború utáni rothadás bőséges televónyéből sudárzott. föl. Az irodalmi élet megérzi ezt az univerzalitást és alkalmazkodik hozzá. Az irók megakarják BBÜWtflt.' WHfllM.TiMlllMi l«im XIII. ÉVF. 44. SZÁM. —".V «YTTBIIW MMI IHII P ismertetni egymást fordításokon keresztül. Kelet úgynevezett misztériuma ma már emitt van. alig egy kőhajitásnyira tőlünk. Francia írók egyre gyakrabban rukkolnak ki olyan témákkal, amelyek külföldön fogantak meg. Mert elsősorban az írókra vár a nagy újjáépítés m árija. De az emberiségnek megvan az a tulajdonsága, hogy hajlamos az utánzásra, amik metafizikai elvek szerint kalauzolják. Parisban hatalmas mozgalom folyik azzal a célzattal, hogy a politikát kössék össze a filozófiával. Római császárok Páneurópája Thomas Maunra gönc'^1 ok: a politikán épül fel az élet. Igenis, Wells statisztikusai és bölcsei, talán a legrégibb korok ösbölcsei fogják újból kormányozni a világot a filozófia praktikus vezérelvei szerint. — Páneurópa? Nem újdonság: konstrukcióját fölleljük a római császárok tüneményes birodalmában is, hisz a római császárság volt a világ legnagyobb nemzetközi szervezete. — A bomlási folyamatok és tömörülési áramlatok, mik a történelmi századok folyamán végigszántják Európa arcát, visszatérő törvényszerűséggel ismétlődnek meg. A Középkor a maga szervezetlenségével, amire egyedül a kereszténység lehelte rá a maga bélyegét, nagyon is a Mára hasonlít. A mai tömegcivilizáció is megkísérli mégegyszer az emberi egyéniség elnyomását. Ami a triviális munkától elfojtott, kielégülést nem találó robot-ember görcsös erőlködéssel fordul azok felé, akiknek üstökösszerüleg sikerült, kiröppenniök az emberiség felé... Nézze meg a könyvkirakatokat, több mint a felét Emil Ludwig hírhedt életrajzi müvei tartják megszállva. Igen, én azt hiszem, a hagyományok, meg a technika összecsapásából egy harmadik valaki kerül ki győztesen: az emberi lélek. — Repüljünk csak mégegyszer át a korszakokon — a schlagworíok szárnyain. Molliére és Pascal fénykorában, a XVII-ik században az ember a töprengéseiből akarta njjáérezni magát. A XVIII, században a babonás életértelmezések után a szellem diadalát hirdette az irodalom, vagyis azt, hogy csak a szellem világossága az, ami fényt tud borítani a titkok titkára. Az elmúlt század a szociális kérdések megoldását tűzte zászlajára, a mi mai irodalmunk pedig az emberi lélek örökható mivoltának győzelmét zengi. Szívesen forgatják az útleírásokat, Blaseo Ibanez és Jack JjQpdon müveit, ami mindig kiábrándulásra vall a valósággal szemben. Soha többé nem akarunk legyilkoltatni — itt van Remarque példátlan könyvsikerének nyitja. William Clissold is kedvet csinált kissé a termelés erőinek tanulmányozása iránt. De az angol filozófus iró érdekes önvallomásai nemcsak a „második férfikor“ érett termékenységére terelték rá a figyelmet, ma egy sajogó korszak gyermekei, mindannyian vissza akarjuk idézni az elfecsérelt ifjúkor örömét és tanulságait. Wilhelm Speyer „Gimnázis- ták“ cimü könyve is ennek a másod-ifjúkori érdeklődésnek talajában verhetett gyökeret. — És majdan — kérdem ezután — boldoggá teszi-e az irodalom az embert f — Szerintem — válaszolja határozottan a professzor. — miután az irodalom nem a Végtelenséget átható abszolút Igazság tiszta evangéliuma — a keretében létrejövő alkotások nem fogják tudni boldoggá tenni az emberiséget. Itt van Bergson külvilág-elmélete, a ma már 62 esztendős Mauiras elavult esztétikai Írásai, vagy Barrés Maurice, hogy elfujta őket az első szélvihar. Nagyon sok a talentum a jelenlegi francia irodalomban. Különben a mai irók közül különösebb hatást Joseph Conrad, Keyserling és Thomas Mannák tulajdonítok. — Azt mondják a professzor úrról, hogy a háború idején igen nagy ellensége volt a magyarságnak. Riporteri elvem az, hogy ajánlatosabb nem pengetni.a múltbeli húrokat, de ma... 1930- ban megkérdezhetem —- bucsuzás közben — hogy mint vélekedik, a sok sebből vérző magyar népről ? ; - -c: "t— Sajnos, nem ismerem még eléggé a magyarokat,. — mondja Ganzague de Reynold. — Voltam már Budapeten. a magyar fővárosban, mikor a Szt.-István Akadémián gróf Apponyi elnökleté alatt irodalmi problémákról beszéltem, de az egész sejour-om mindössze 48 óráig tartott. Szeretném mai feldaraboltságában is látni azt a nemzetet, amely annyi időn keresztül volt vára az európai civilizációnak, bástyája a kereszténységnek a Keletről áramló barbarizmussal szemben. Eláll a sziklapartok szilaj szélvihara... kiszállunk a Voile latine fürge vitorlájából... Azt hiszem Reynold, a svájci hegyi kuny* hók irodalmának kegyeletes papja, a Lac Léman magányos, latin vitorlása egészen kétségtelenül megfogja még találni a módját annak, hogy a „tulipános láda“ titkát, a magyar nép lelkét is megismerje... Seidner Imre MM (PU!) TÜZELÉST az elért megtakarításéit készítek garantáltan füstmentes élégéssel mindenféle ipari üzem és központi fűtés részére. Markó V. old. gépészmérnök Cluj, Str. N. Jorga Erdélyi SZÉáSÉÉp Irta: Egy székely asszony. Ára 40 let. Bélyegben küldhető. LEPAGE, Cin j izzadáa, bőrkeményedés, égő érzések, kípálás, Ma est® vegyen egy íétneleg láb- fürdőt, melyben el&aoleg néhány deka Szent Rókys-lábsót felold. Az igy keletkezett oxigénes, tejszerü viz egy csapásra elmulasztja a láb összes bántalmait. A Szent Rókus lábsósíürdőtől lábai valósággal újjászületnek annyira, hogy járkálhat egész nap, táncolhat egész éjjel, szaladgálhat egész délutándolgai után a legcsekélyebb fáradságérzet nélkül." Egy nagy csomag Szent Rókus-lábsó ára 50 lel. Kapható mindenütt. Ha valahol nem volna, beszerezhető, Rozsnyai gyógyszertár Arad, Piaţa Avram láncú . Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyerntefaszanatóriiin] Budapest, I. Zuallţgsl RereieSe-uf 13. Telefon 640-SS, 641 33. Klimatikus gyógyhely 3U0 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust.
