Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-24 / 44. szám

14 hatjuk ki, ha bizonyos nemzetközi értelmekben nyugalmat, rendet és harmóniát teremtünk. Első­sorban szellemi téren kell jelentkeznie ennek az összhangnak. Ha például román és magyar tudósok bizonyos, nemzetük elevenjébe vágó kér­dések megtárgyalása végett, mondjuk Genfben évenkint kétszer, leülnek a zöldasztal mellé egymással tanácskozni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy adandó alkalommal nemzeti álláspont­jukból is szívesen tesznek majd kon­cessziót az Igazság érdekében. — A fáklya arra való, hogy világosságot árasszon, a fény átrezgi a közszellemet és — nézzük csak meg, miként engedelmeskedik a po­litika a civilizáció legszebb princípiumának, a békeáhitatnak. — Jó-e, vagy rossz-e a mai ember. — azt hiszem nem jobb és nem rosszabb, mint ami­lyen más korszakokban volt, de abban a világ minden dolgozó lénye egyetért, hogy a háború szellemének nem szabad többé kitörniük az iszo- nyatok Pandora-szelCneéjéből. — renat alkalmat kell adni a találkozásra azoknak, akik a népek szellemi életébe befoly­nak. A történelemkönyv, sajnos, még a háborúra nevelt bennünket, az embereket tehát szépen vissza kell vezetni a boldogságra. Ennek az útja a Népszövetség égisze alatt kezdeményezett koo- perálás, ami több, mint a kollaborálás. A magyar tulipános láda a világ­béke szolgálatában Kedves példával hozakodik elő. Svájcban mindenfelé szeretik a magyar népművészet ere­deti termékeit, mondjuk egy Tiszaparti népdalt, egy magyaros hangulatú tulipános ládát, egy csikóbőrös, kulacsot, vagy a világhíres székely kapufaragást. Szerinte a népművészetnek ki kell nőnie a nemzeti és provinciális keretekből és rendszeres tudománnyá izmosodnia. Már folya­matban is van a népművészet tudományának ki­alakulása, amely egységbe akarja foglalni a nem­zeti téren véghezvitt folklorista kutatásokat. Az o elnöklete alatt alakította meg Prágában a Co­mision Internationale dós Arts populaires-t, amely 1934-ben kongresszusra hivja össze a nép­művészet különböző országbeli hozzáértőit. — Miért ne támogathatnának például a tu­domány pénzforrásaiból jellegzetes erdélyi hime- zésü kendőket, vagy egyéb eredeti népi termé­keket. Ugyanis közös szervezetbe tömörültek a vi­lág múzeumai is, Office Internationale des Mu­sée címen, hogy a tudományos magánkutatások eredményeiről is friss felvilágosításokkal szol­gálhassanak a világ minden táján dolgozó tudó­soknak és múzeumoknak. * • — Sajnos: a sok nemes terv mellett kevés a keresztülvitelhez szükséges hatalom. Hisz a Népszövetség Intellektuális Együttműködési Bi­zottsága ma még nem ur, hanem csak — szolga, aki legjobb esetben is ötleteket dobi) at fel, a va­lóra váltásuk azonban ma még sajnos, nem a William Clissoldok, hanem a politikusok kénye- kedvén múlik. Miután de Reynold voltaképpen iró, az uj svájci irodalom egységének leglelkesebb harcosa, a Voile latine mozgalomnak, mely a Lac Léma- non vitorlázó latin szellemeknek kibomlása volt, igazi értelmi szerzője — e riportom második ré­szét irodalmi igehirdetései számára tartottam fenn. — Mit kell olvasnia az embernek, mit kell írnia az írónak és konzekvenciaképpen mit lehet levonnia az irodalomtörténésznek az örök kérdés megoldása érdekében: miként munkálkodhatunk áldásosztóan, sokáig, produktiv boldogság köze­pette? A professzor igy válaszolt: —- Mert az a kérdés, vájjon csak az iroda­lom felületén akarunk végigstklani, vagy a dol­gok mélyéig akarunk hatolni? — A nemzetiségi kisebbségek korszakát egy hatalmas fejlődési alapigazság hatja át: az egyetemesség utáni sóvárgás. Ez egy szükségszerűség, ami szintén a háború utáni rothadás bőséges televónyéből sudárzott. föl. Az irodalmi élet megérzi ezt az univerzali­tást és alkalmazkodik hozzá. Az irók megakarják BBÜWtflt.' WHfllM.TiMlllMi l«im XIII. ÉVF. 44. SZÁM. —".V «YTTBIIW MMI IHII P ismertetni egymást fordításokon keresztül. Ke­let úgynevezett misztériuma ma már emitt van. alig egy kőhajitásnyira tőlünk. Francia írók egyre gyakrabban rukkolnak ki olyan témákkal, amelyek külföldön fogantak meg. Mert elsősorban az írókra vár a nagy újjáépítés m árija. De az emberiségnek megvan az a tulajdonsága, hogy hajlamos az utánzásra, amik metafizikai el­vek szerint kalauzolják. Parisban hatalmas mozgalom folyik az­zal a célzattal, hogy a politikát kössék össze a filozófiával. Római császárok Páneurópája Thomas Maunra gönc'^1 ok: a politikán épül fel az élet. Igenis, Wells statisztikusai és bölcsei, talán a legrégibb korok ösbölcsei fogják újból kormányozni a világot a filozófia praktikus vezérelvei szerint. — Páneurópa? Nem újdonság: konstruk­cióját fölleljük a római császárok tüneményes birodalmában is, hisz a római császárság volt a világ legna­gyobb nemzetközi szervezete. — A bomlási folyamatok és tömörülési áramlatok, mik a történelmi századok folyamán végigszántják Európa arcát, visszatérő törvény­szerűséggel ismétlődnek meg. A Középkor a ma­ga szervezetlenségével, amire egyedül a keresz­ténység lehelte rá a maga bélyegét, nagyon is a Mára hasonlít. A mai tömegcivilizáció is megkí­sérli mégegyszer az emberi egyéniség elnyomását. Ami a triviális munkától elfojtott, kielégülést nem találó robot-ember görcsös erőlködéssel for­dul azok felé, akiknek üstökösszerüleg sikerült, kiröppenniök az emberiség felé... Nézze meg a könyvkirakatokat, több mint a felét Emil Lud­wig hírhedt életrajzi müvei tartják megszállva. Igen, én azt hiszem, a hagyományok, meg a tech­nika összecsapásából egy harmadik valaki kerül ki győztesen: az emberi lélek. — Repüljünk csak mégegyszer át a korsza­kokon — a schlagworíok szárnyain. Molliére és Pascal fénykorában, a XVII-ik században az em­ber a töprengéseiből akarta njjáérezni magát. A XVIII, században a babonás életértelmezések után a szellem diadalát hirdette az irodalom, vagyis azt, hogy csak a szellem világossága az, ami fényt tud borítani a titkok titkára. Az el­múlt század a szociális kérdések megoldását tűzte zászlajára, a mi mai irodalmunk pedig az emberi lélek örökható mivoltának győzelmét zengi. Szí­vesen forgatják az útleírásokat, Blaseo Ibanez és Jack JjQpdon müveit, ami mindig kiábrándulás­ra vall a valósággal szemben. Soha többé nem akarunk legyilkoltatni — itt van Remarque pél­dátlan könyvsikerének nyitja. William Clissold is kedvet csinált kissé a termelés erőinek tanul­mányozása iránt. De az angol filozófus iró érde­kes önvallomásai nemcsak a „második férfikor“ érett termékenységére terelték rá a figyelmet, ma egy sajogó korszak gyermekei, mindannyian vissza akarjuk idézni az elfecsérelt ifjúkor örö­mét és tanulságait. Wilhelm Speyer „Gimnázis- ták“ cimü könyve is ennek a másod-ifjúkori ér­deklődésnek talajában verhetett gyökeret. — És majdan — kérdem ezután — boldoggá teszi-e az irodalom az embert f — Szerintem — válaszolja határozottan a professzor. — miután az irodalom nem a Végte­lenséget átható abszolút Igazság tiszta evangé­liuma — a keretében létrejövő alkotások nem fogják tudni boldoggá tenni az emberiséget. Itt van Bergson külvilág-elmélete, a ma már 62 esz­tendős Mauiras elavult esztétikai Írásai, vagy Barrés Maurice, hogy elfujta őket az első szél­vihar. Nagyon sok a talentum a jelenlegi fran­cia irodalomban. Különben a mai irók közül kü­lönösebb hatást Joseph Conrad, Keyserling és Thomas Mannák tulajdonítok. — Azt mondják a professzor úrról, hogy a háború idején igen nagy ellensége volt a magyar­ságnak. Riporteri elvem az, hogy ajánlatosabb nem pengetni.a múltbeli húrokat, de ma... 1930- ban megkérdezhetem —- bucsuzás közben — hogy mint vélekedik, a sok sebből vérző magyar nép­ről ? ; - -c: "t— Sajnos, nem ismerem még eléggé a ma­gyarokat,. — mondja Ganzague de Reynold. — Voltam már Budapeten. a magyar fővárosban, mikor a Szt.-István Akadémián gróf Apponyi elnökleté alatt irodalmi problémákról beszéltem, de az egész sejour-om mindössze 48 óráig tartott. Szeretném mai feldaraboltságában is látni azt a nemzetet, amely annyi időn keresztül volt vára az európai civilizációnak, bástyája a keresztény­ségnek a Keletről áramló barbarizmussal szem­ben. Eláll a sziklapartok szilaj szélvihara... ki­szállunk a Voile latine fürge vitorlájából... Azt hiszem Reynold, a svájci hegyi kuny* hók irodalmának kegyeletes papja, a Lac Léman magányos, latin vitorlása egészen kétségtelenül megfogja még találni a módját annak, hogy a „tulipános láda“ titkát, a magyar nép lelkét is megismerje... Seidner Imre MM (PU!) TÜZELÉST az elért megtakarításéit készítek garantáltan füstmentes élégéssel mindenféle ipari üzem és központi fűtés részére. Markó V. old. gépészmérnök Cluj, Str. N. Jorga Erdélyi SZÉáSÉÉp Irta: Egy székely asszony. Ára 40 let. Bélyegben küldhető. LEPAGE, Cin j izzadáa, bőrkeményedés, égő érzések, kípálás, Ma est® vegyen egy íétneleg láb- fürdőt, melyben el&aoleg néhány deka Szent Rókys-lábsót felold. Az igy keletkezett oxigénes, tejszerü viz egy csapásra elmulasztja a láb összes bántalmait. A Szent Rókus lábsósíürdőtől lábai valósággal újjászületnek annyira, hogy járkálhat egész nap, táncolhat egész éjjel, szaladgálhat egész délu­tándolgai után a legcsekélyebb fáradságérzet nélkül." Egy nagy csomag Szent Rókus-lábsó ára 50 lel. Kapható mindenütt. Ha valahol nem volna, beszerezhető, Rozsnyai gyógyszertár Arad, Piaţa Avram láncú . Dr. RÉVÉSZ MARGIT gyerntefaszanatóriiin] Budapest, I. Zuallţgsl RereieSe-uf 13. Telefon 640-SS, 641 33. Klimatikus gyógyhely 3U0 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyer­mekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén kész­séggel küldünk tájékoztató prospektust.

Next

/
Thumbnails
Contents