Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-22 / 42. szám
IC ■ ni*—in mi mum I Ktegwxacts XIII. ÄFF. 42. SZÁM. Az Erdélyi Bankszindikátus újabb akcidt indított a kisebbségi pénzintézetek vissz- leszámitolási hiteiének felemelése érdekében Gyárfás Elemér dr. újabb emlékiratban fordult Burüeanu bankkos mányzóboz;, bogy a magyar bankok több olcsó pénzt kapjanak Tü&raonl ? Fij . fejő? Gynladt 4. bedugult u errit Mohi* a lélegző««? Amint a nátha előjeleit érzi cseppentsen egy kevés Mistol-t az orrába. Mindjárt könnyebb lesz a lélegzése és javulást fog érezni. A Mistol óvja gyógyítja a gyuladt nyálkahártyákat és ezáltal megakadályozza a fertőzés továbbterjedését. A Mistol a tudomány legújabb vívmánya, nem gyógyszeres kenőcs nem pilula. Kellemes alkalmazhatósága miatt még a gyermekek is örömmel tűrik. A Mistol az influenza, asthma, torokfájás és köhögés eseteiben is jó eredménnyel használhatód Mindenik ereded üveg egy különleges cseppentő- Tel van ellátva. Minden gyógyszertárban kaphatói) M. Mistől (Kolozsvár, február 20. Saját tud.) Az Erdélyi Bankszindikátus és annak agilis elnöke, dr. Gyárfás Elemér szenátor, évek óta intenzív akciót folytat- nak, hogy a Banca Naţionala a Bankszindikátus kebelébe tartozó magyar pénzintézetek részére a visszleszámitolási hiteleket a tagintézetek tőekere- jével aranyosan allapitsa meg. Ez az akció hosszú ideig csak kevés sikerrel járt, mig végre a Banca Naţionala igazgatósága is felismerte azt, hogy a Bankssindikátus kebelébe tartozó pénzintézeteket tényleg indokolatlan mellőzés érte a reeszkempt- hitelek megállapitásánál. Dimitrie Burileanu, a Banca Naţionala kormányzójának ős Jón Lapedatu volt pénzügyminiszternek a támogatásával dr. Gyárfás Elemér és 3 Bankszindikátus végül is elérte, hogy az 1928 év végén a Banca Naţionala részéről a magyar pénzintézeteknek nyújtott hitel az 1927 évi 26 millió 617.679 lejről 107 millió 897.144 lejre emelkedett, az 1929 ev végén pedig a visszleszámitolási hitelek összege elérte a 260 millió 357.367 lejt. Bár kétségtelen, hogy a Banca Naţionala ftz utóbbi időben jóindulatot tanúsított a magyar pénzintézetek visszleszámitolási hitelének megállapitásánál, mégis meg kell állapítanunk, hogy az engedélyezett hitelek még ma sincsenek méltányos arányban a kisebbségi bankok saját tőkeerejével és legutóbbi években elért fejlődésükkel, amit az alábbi statisztikai kimutatás is igazol: Mezőgazdasági dank és Takarékpénztár R. T. CLUJ—Kolozsvár, Plata Unirii eJ Hók integetek: Det—Des, Bedenn—Bethlen Jibou— Zsibó, Zälau Zilah Saját tekék C ß mil I \ ó Lei. 58 Foglalkozik a bank üzlet minden ágazatával. Átutalásokai bal- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely mm :dif kötet magyar, német, román, francia és angol könyv között válogathatnak a »AMTE kölcsönkönyvtár olvasói, a Keleti IJjsâgş' előfizetői ezen hatalmas kölcsönköny vtári anya« goi igénybe vehetik és a havi 60 leíes előfizetési dij helyett csupán 40 leié kell fizetniük egy hónapra, amiért oU vashatják a világirodalom leghíresebb Íróinak müveit, a külföldi, vagy erdélyi könyvpiac legújabb szenzációit, a klasz- ssikus irodalom legkiválóbb remekeit A könyvek naponta cserélhetők. Nagy» Románia minden részére naponta pos= tán továbbitjuk a kölcsönkönyveket 50 százalékkal redukált postai tarifa mellett. — Prospektus ingyen. „DANTE“ kölcsBnkönyvtár Cluj, Str. Jorga (Jókai-u.) 5. sz. Saját tőkék Betétek Kihelyezések A Banca Naţionala hitelei 1926 398.527.660.— 2.771.430 263.— 3.663.567.772.— 26.817.679.— 1927 547.833.740.3.430.820.633.4.357.839.001.107.897.144.A statisztikából megállapítható, hogy az Erdélyi Bankszindikátus kebelébe tartozó pénzintézetek Románia gazdasági életében elfoglalt súlyúknál és jelentőségüknél fogva a Banca Naţionala részéről fokozottabb támogatást érdemelnének. Bár a Banca Naţionala jelenlegi vezetői és Madgeam pénzügyminiszter ismételten kijelentették, hogy a pénzintézetek kezelésében és visszleszámitolási hitelének megállapitásánál politikai szempontból külömbjéget nem tesznek, a Nemzeti Bank egyes erdélyi fiókjainak vezetői még ma sem 1928 848.lii.0OB.— 4.340.670.276.— 5.616.606.789.— 260.357.387.értotték át ezt a magasabb és szélesebb látkörfi felfogást és külömböző indokolással igyekeznek a magyar bankokat a reális visszleszámitolási hitelektől megfosztani. Ilyen körülmények között az Erdélyi Bankszindikátus kénytelen volt újabb előterjesztést topni Burileanu bankkormányzónak és feltárni előtte azokat az okokat, amelyekre a Banca Naţionala fiókjainak vezetői .a magyar bankok hitelkóreseiuek elutasításánál hivatkozni szoktak. A Banksziudiká- tus előterjesztése a következőkben ismerteti ezeket 'az okokat: Dragii, de kamatot maximál a Banca Naţionala 1. Az első és fő ok az a téves és tulszigoru értelmezése a Banca Naţionala 1929 május 24-iki 38.663. számú körlevelének, melyben a Banca Naţionala kamatlábának 6%-ról 9 és fél %-ra való felomelése dacára fenntartották az 1927 december 22-iki 91.480. számú körlevélben megállapított maximális kamatokat. Nyilvánvaló, hogy amikor egyfelől a Banca Naţionala felemeli a saját leszámítolási kamatlábát 6%-ról 9 és fél %-ra, akkor másfelől nem lehet teljes egészében érvényben tartani a 6%-os leszámítolási kamatláb alapulvételével megállapított maximális kamatokat. De ha elismernek is a körlevélben felhozott indokokat, a bankoknak csak akkor állana rendelkezésükre megfelelő kamatkülönbözet, ha a Banca Naţionala 9 és fél %-os hitelei a Bankszindikátus intézeteinek is korlátlanul rendelkezésükre állanának, ami, sajnos, nem az eset, mert az intézeteinek engedélyezett hitelek a saját tőkéknek felét sem érik el és teljesen elenyészők az általuk kezelt vagyonhoz képest. Ilyen körülmények között, a hivatkozott körlevél rendelkezéseinek szigorú érvénybentartása azt jelenti, hogy a Banca Naţionala visszleszámitolásá- nak előnyeiből kizáratnak éppen azok a bankok is, melyeknek a BaSca Naţionala — az összeköttetés rövid fennállása vagy más okokból — csak kisebb hiteleket engedélyezett. A kisebb bankok sérelme 2. Az 1927 december 22-iki 91.480. számú körlevélben eszközölt kamatmaximálásnak azonban van teljesen igazságtalan és helytelen rendelkezése is és ez az, hogy 12%-ban maximálja a nagyobb intézetek által kisebb bankoknak nyújtott visszleszámitolási hitelek kamatlábát. Ha valamelyik intézet jogosult 18% leszámítolási kamatot szedni a magánfelektől, akkor semmivel sem indokolható az a rendelkezés, hogy kisebb intézetekkel szemben a kamatláb nem haladhatja meg a 12%-ot. Ez a rendelkezés egyenesen a kisebb intézetek ellen irányul, melyek ilyen körülmények között valósággal kizáratnak nemcsak a Banc» Naţionala, hanem a nagyobb intézetek visszleszámitolási hiteleiből is. E rendelkezésnek az volt a következménye, hogy a nagyobb intézetek kénytelenek voltak megszakítani összeköttetéseiket a kisebb bankokkal és ezek alimentálása helyett igyekeztek fiókokat állítani azokon a vidéki gócpontokon, hol eddig önálló intézetek működtek. Nem kívánjuk bővebben kifejteni éppen a Devizák j Va Utcapiac 1930 február 20. Zürich Páris Bukanst Budapest Bási Prága Londjj Kai awii nyitás zárlat Utó Zürich ._i_ 3243 'ti 1036 5 137 65145 251930 3255 Newyork 51850 51850 16805 57220 71025 337775 48590 16810 L zi dón 251975 251975 81750 278075 3452 164175 — 81870 Páris 202750 2028 659 2233 2778 132125 12428 663 Milano 271350 271350 881 2993 371725 176745 9285 883 Praga 1535 1535 49825 1694 210225 — 16112 499 Budapest 9061 90 ! 2940 — 124! 1 590225 780 2946 Beigrau 912*/» 912*/» 299 100725 125037 594675--— Bukarest 308 303 — 340 422 200725 818 — Becs 729750 7298 2371 805375 — 47550 3451 2573 Berlin 12370 12372 4013 136575 16950 80605 20308 4023 Száz lej ápfo yam v. Zürich v:.i 338 Parisban — Budapesten 340
