Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-22 / 42. szám

$ Bajok a csíkmegyei szépség- k'rálycő körül Egyik utóbbi számunkban néhány trréfás megjegy­zést fűztünk Miss Gsik megválasztásának körülmé­nyeihez és a szerkesztőségnek az a tagja, aki a mai szomorú világban egy kis humort igyekezet kifacsarni ebből a lélekviditó témából, nem gondol­ta, hogy a párszavas hímek olyan komoly vissz­hangja támad Csikszéken. Az első komor vészfelhő egy levelezőlap alakjában kopogtatott be a szer­kesztőségbe. Günther Ilonka urleány volt a levél­író, aki Óvást emelt az ellen, hogy őt, mint a szép csiki zsidólányok reprezentánsát tüntették volna ki. „A nevem zsidó hangzású ugyan — irta — azonban én német származású és katholikus vagyok.“ Máik azt kezdtük hinni, hogy ezzel a csíki Miss-választás bennünket érdeklő része a lovagiasság szabályai sze­rint befejeződött. Sajnos, tévedtünk. Kezünkbe ke­rült a Csiki Lapok legutóbbi száma, amely miután egy félhasábon kersztül elmélkedik arról, hogy meg van a véleménye a Miss-választásokről, mint társa­dalmi kórtünetiről, vezércikk-stílusban adresszálja felénk óvását, hogy: „a mi sérelmeink és életünk nehézségei nagyobbak és komolyabbak, semhogy azok a Miss-választás nívóján emlegettessenek.“ De nemcsak bennünket részesít megróvási kaland­ban Csíkszeredái lapkollegánk, hanem ottani tudó­sitónknak is nekiront, akit teljesen ártatlanul azzal vádol, hogy őt illeti a felelősség tréfás cikkecs­kénkért. Ugyanekkor pedig tudósítónk is beszámol arról, hogy a közlemény megjelenése óta ugyancsak görbe szemmel néznek rá Csíkszeredán és még a hatóságok ellenszenvét is kihívta, a mi vétkünk miatt. íme: vihar egy pohár vízben. Hogy őszinték legyünk, irigykedve nézünk a csíkiakra, akiknek a körében olyan nagy esemény volt ez a hat tagból álló szépségverseny, hogy már-már a társadalmi bé­ke felborulásától kell tartani a szerkesztőségi hu­morista tréfája miatt. Ezennel visszavonunk tehát mindent, bocsánatot kérünk mindenkitől, akit illet és alattvalói hódolatunkat küldjük Csikmegye szép- ségkir álynőj ének. (*) Vendégszereplés. A jövő hét csütörtökén érdekes vendége lesz a kolozsvári Román Operának. Mohora Magda, volt operaénekeisnő, dr. Mosolygó, dévai kórházigazgató felesége lép fel előbb a Bo­héméletben és azután az Aidában. A jeles énekesnő visszatérése a színpadra, már kiváló képességeinél fogva is figyelmet érdemel. — Egy amerikai magyar repülő át akarja repülni az óceánt. Newyorkból jelentik: A detroiti magya­rok nagy gyűjtést rendeztek arra a repülőgépre, amelyen a most jelentkezett Magjrar Sándor nevű amerikai pilóta át akarja repülni az Atlanti-óceánt, hogy megnyerje a Rothermere lord által kitűzött 10.000 fontos nagydijat. A repülőgépet Justice For Hungarynak keresztelik el. Magyar Sándor kijelen­tette, hogy biztos vállalkozása sikerül. — Az American Express Magyarországon is meg akar telepedni. Budapestről jelentik: A napok­ban érkezett Budapestre az American Express nevű niagy amerikai utazási vállalat középeurópai meg­bízottja, aki közölte a kormánnyal, hogy hajlandó a vállalat Magyarországon is megtelepedni, ha ugyanolyan jogokat kap, mint az Ibus. A megbízott visszautazott Londonba, az európai fó'nmegbizott- hoz és a jövő héten tér vissza Budapestre a tárgya­lások folytatására. jJMiSS Till. ÉVF. 42. SZÁM. IroiuiiomusMi "rW IMÜ Teld Tílatyi meg van erdélyi fogadtatásával, csak az adókat sokallta (Kolozsvár, február 20.) A Keleti Újság szer­kesztőségének ritka vendége volt ma délután. A most Erdélyben vendégszereplő Feld-szinház igaz­gatója, Feld Mátyás tett udvariassági látogatást nálunk, abból az alkalomból, hogy szombaton Ko­lozsváron is fellép a pár nap óta Erdély több váro­sában zsúfolt házak mellett játszó színtársulata. Jókedvű, szeretetreméltó ember, Budapest nyári hó­napjainak szórakoztatója, aki minden nagyképűség nélkül mondja el, hogy különösebb művészeti igé­nyeket nem akar kielégíteni, egyszerűen csak az a szándéka, hogy néhány órán át megnevettesse hall­gatóit. A derék Feld Matyi megvan elégedve az erdé­lyi közönség fogadtatásával. Csak az adók ellen pa­naszkodik és amikor e ponthoz érkezik, már ő is szinte erdélyi polgárrá válik, legalább is czea az érintkezési felületen közös a szókincse velünk. De a bánatos sóhajt nyomban derült mosoly követi, aminek nemcsak az a magyarázata, hogy a város­ligeti szinházdirektornak alaptermészete a jókedv, hanem az is, hogy az erdélyi közönségbe vetett re­ményei nem csalták meg. Még azt is elárulja disz­kréten, mit keresett eddig. — De kell is a pénz, — fojt el ismét egy halk sóhajt. Tessék meggondolni, hogy heten vagyunk testvérek és tizenkilenc tagból áll a családunk. Egész mostanig abból éltünk, amit a „Nem tudok én zsidó nélkül élni“ hozott a konyhára a nyáron. Aztán ő kérdez: — Mondja, szerkesztő ur, szeretik Kolozsváron az őszinteséget? Mert én sem a darabjaimban, sem mint konferanszié nem hizelgek a közönségnek, fő­leg a zsidóknak. Egy pesti katolikus napilap kriti­kusa azt is irta az egyik darabommal kapcsolatban, hogy teljesen egyetért velem abban, hogy a zsidó­kat Óbudára kellene számkivetni. Persze, amit az új­ságíró gyakorlatilag is szeretne megvalósítva látni, arról is csak tréfálkoztam. Titokban megsúgom, hogy nem vagyok antiszemita. És ezt el is hisszük a derék Feld Matyinak, aki hihetetlen teljesítményt produkált Erdélyben: a mai gazdasági nyomorúság közepette még a kőből is vizet préselt ki, kivette a nehezen mozgatható pénzt a zsebek fenekéről. És mindezt csak azért tudta megtenni, mert az emberek mániákusán ambi­cionálják, hogy újra megtanuljanak nevetni, ügy látszik Feld Matyi ezen a t&en í$ó tanítómester. 1 <r-y Kosáry Emmi és Király Ernő 100.000 korona fellépési díjért perlik amerikai igazgatójukat (Náwyojk, február 20.) Amerikában sem min­den fenékig tejfel. .Különösen a turnézó magyar szí­nészeknek nem. Az Amerikába rânduit hírességek „tomboló“ erkölcsi és anyagi sikereiről szóló hireket mindig bizonyos fenntartással kell fogadni, mert sosem lehet tudni, hogy mennyi a siker és mennyi a tombolás bennük. Nemrég Kosáry Emmy és Király Ernő érkeztek Amerikába, hogy végigtumézzák az országot. Ki­tűnő ajánlatot kaptak. Egy Endrey Jenő nevű és magát színigazgatónak valló ur szerződtette őket, füt-fát Ígérve. És most úgy Kosáry, mint Király, valamint a társulat többi tagja pörlik Endreyt. Endrey Ernő, a Kosáry—Király-turné mened- zserje többek között arról nevezetes, hogy ő szer­vezte meg a sok botrányt látott „Chicagói Magyar Népszinháza“-at, legutóbb pedig azzal a nyilatko­zattal lepte meg Amerikát, hogy ő, aki egy régi, hi­res szinésznemzedék sarja és a budapesti Nemzeti Színház volt rendezője, nemsokára egy Magyar Mű­vészi Szinháaat fog bemutatni Amerikának, aanely Erzsébetváros (Színmű 3 hív. Irta: Zsolt Béla Bemu­tatta a kolozsvári Magyar Színház) P Alapjában véve Kardos Lajosnak, a „Nemzeti drogéria“ tulajdonosának 35 évig nem volt semmi ba­ja, ez alatt az idő alatt, úgy, ahogy, de prosperált a szerény erzsébetvárosi üzem, a családfő a leromlás nehéz napjaiban is kenjieret tudott adni a családjá­nak, esténként odaült a zongorához hallgatni felnőtt leánya andalgóit, szabad óráiban szép csöndesen ki­fejthette nézeteit a világ állásáról, közben aleinökös- köüött a droguista szövetkezetben stb. stb., szóval mintaképe volt a becsületes, tankönyvszerinti érte­lemben vett polgárnak. Erényeinek delelőjén azonban egy kis baleset történt vele. Valami saharin-csempé- szésbe keveredett, titkos rendőr jött utána, elszállí­tották a rendőrségre, ahol csak három nap múlva de­rült ki áz ártatlansága. Visszajött, még írást is ho­zott feddhetetlenségéről s abban a hiszemben ringatta magát, hogy folytatni fogja életét, ahol abbahagyta. Minő tévedés! Ez alatt a három nap alatt egy világ dőlt össze és a sors Kardos Lajost lerúgta-a pieűesz- tálról, amelyen 35 évig biztosan állott. Amig őt a rendőrségen' faggatták, eladták a I kedvenc zongorát, Kardos otthonának légszebb ékes- I a legkiválóbb magyar művészekből áll s legalább is egyenrangú Reinhardt és a Moszkvai Művész Szín­ház társulatával. A lapokban cikkek jelentek meg és minden * legjobb utón haladt, hogy Endrey Chicagói Magyar Népszínháza örökre diszkreditálja a magyar szin- müvészfitet, amikor néhány itt élő magyar intellek- tueí heves tiltakozása véget veteti a dolognak. Ez az Endrey szerződtette Kosáry Emmyt és Király Ernőt. A turné megindult, volt nagy „Broadway“- siker, aztán Philadelphia, Clevland, Detroit és kap­csolt részei következtek volna, de közben úgy Ko­sáry, mint Király annyira megunták Endrey igaz­gatását, hogy kijelentették, Endreyvel nem játsza­nak. Erre hosszas tárgyalások következtek. Végre Endrey visszavonult és egy Fréy.Lajos nevű ur vette át a turné vezetését. A turnéíftóvább folyt és Frey közben elfelejtett fizetni. Kosáry és Király most egyenként 1500 dollár erejéig, mig a társulat többi tagjai 100—200 dollá­rokért perlik Endreyt és Freyt. * 1----------­pi-jw tó C-iiiStU ségét, a családtagok összeszürték a levet a konkur­enssel, a szeplőtlen leányzó automatikusan engedte át magát a fesleft életnek. A szm megváltozott, úgy annyira, hogy a visszatérő Kardosnak már-már ag- noszkálnia kellett szobáját, hogy hajdani életének requizitumait felismerhesse. Az első pillanatra, ugy­1 átszik, hogy csak Kardos Lajos magánilluziói sem­misültek meg, de ennek a tragikomikus életképnek mélyebb értelme van: a polgári társadalom, a család roppan szét e darabban, mert a szerző szerint na­gyon gyönge lábon állhat az a társadalmi intézmény, amelynek alig három napra van szüksége, hogy szerte- omoljon. A polgári családok, talán nemcsak Buda­pesten, hanem egész Középeurópában alá vannak aknázva, s elég egy gyönge szel, hogy lefújja őket a felszínről. így válik e darab a polgári cégek fájdal­mas búcsúztatójává épen annak az írónak ajkán, aki­nek sokoldalú és tiszteletreméltó irodalmi munkássága mindig a polgárság problémái felé fordult (most is) és aki céltudatosan emelte fel és glorifikálta a pol­gári Keröizmust. Zsolt Béla darabjának pessziroisztikus az alászi- nerese és az utolsó jelenet végszavai, amelyek egy bizonyos megoldást és kompromisszumot sejtetnek, inkább a közönség felé fordulva, szinpadszerüségi okokból íródtak. Az „Erzsébetváros“ magas irodai- I misága elvitathatatlan. Dialógusai peregnek, plasz- I tikusak, az egész mii felépítése avatott kézre vall. A

Next

/
Thumbnails
Contents