Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-22 / 42. szám
Till. tVT. 42. 'MIM. 1 Vég1© sí. csiBZOs f a|dalm síknak Ha meg akarjuk szüntetni, vagy enyhiteni akarjuk az ízületek, vagy izmok csuzos fájdalmait, minél előbb SLOAN'S LINIMENT-et kell használnunk. Könnyen felkenve azonnal felszívódik, minden gyulladást, ficamodást, merevséget és fájdalmat megszüntet. Ezer meg ezer ember visszanyerte így egészségét. Reuma, keresztesontfájás, köszvény. hátfájás, valamint bármilyen ilyen fajta fájdalom megszűnik. SLOAN’S LINIMENT által. Sloan’s Liniment Heészüntet minden fájdalmat Próbálják a „Nótás a bukaresti Magyar Társulat játékszobájában. . . (Bukarest, február 20.) Magyarnyelvű, nyoni tatott röpcédulát nyomnak a kezembe, a Nótás kapitány műkedvelői előadását hirdetik, gondos és korrekt szövegezéssel, aminek láttáira azonnal valami komolyabb vállalkozást sejt az ember annak ellenére, hogy a nagyközönség cimére szóló általános meghívó nem hivatkozik az ismert egyesületek egyikének égiszére sem. — Ki rendezi ezt? — kérdezem a jólöltözött, keménykalapos férfitól, aki a röpcédulát n'agy-ko- molyan átnyújtja nekem. — Én, — feleli, hasonló komolysággal. — Ott van a nevem a szinlapon. — Ön az a hires Ladányi? Megered belőle a panasz, a dicsekvés, a tájékoztatás. — Ismernek engem, kérem, egész Bukarestben, mint a rossz pénzt. Szidnak is eleget: irigylik tőlem, hogy minden hónapban meg tudok rendezni egy operettet vagy népszínművet és eljönnek hozzám az emberek a belvárosból éppúgy, mint legtávolabbi perifériákról, a Tei-ből, vagy a Belu-ból, ahol a szabad mezőre épített vityillókban laknak a magyarok... Legutóbb a Mágnás Miskát adtuk elő, azelőtt a János vitézt és a Gül-Babát játszottuk, mégazelőtt sorba a népszínműveket, amelyek a vidéki műkedvelők kedveno darabjai: Piros bugyelláris, Cigány, Falu rossza... — És kikből verbuválja a társulatát? — Magyar fiuk, magyar lányok, magyar asszonyok az én műkedvelőim. Kereskedelmi alkalmazottak, iparosok. Sok baj van velük, de ha egyszer eljön, uram és végignéz egy előadást, meg fogja látni, hogy mennyi ügyes gyerek van közöttük. Megbeszélem az ambiciózus műkedvelő színházi rendezővel, aki civilben jólkereső kirakatrendező, hogy ellátogatok a Nótás kapitány valamelyik próbájára a MagyaT Társulathoz. Lehetetlen meghatottság nélkül végignézni a Nótás kapitány próbáját. Már a környezet, a Magyar Társulat játékterme is kegyeletes hangulatra inspirál. A falakról Kossuth és Széchenyi képei tekintenek alá ugyanolyan régies keretekből, amelyek az egyesület első vezetőinek csoportképeit is díszítik... Csupa nyilt tekintetű régi jó magyar ember. Akiknek szinte az arcáról leolvasható a magyar beszéd, amely kétségkívül csorbítatlan tisztasággal csendült az ajkukon valamikor, a hatvanas, hetvenes esztendőkben... Lám az unokák, akik ma a Nótás kapitányt próbálják a művész-álmokat álmodó kirakatrendező vezetése alatt, már itt is, ott is elcsúsznak a nyelvnek a román felé lejtő sikamlóján. Ladányi mester sokat mérgelődik velük, de fáradhatatlan az útbaigazításban, feddésben, előjátszásban. Hallatlan rutinja van, okvetlenül beválna holmi harmadrangú vidéki színigazgatónak. Táncoskomikusmak meg pláne megfelelő. Piacai Mihály tisztiszolgát bő humorral eleveníti meg. Kisujjában vannak az összes operett- trükkök és veritékezve, lelkesen, rendíthetetlen hittel sűríti őket valamennyi operettbe, amelyiknek rendeléséhez hozzálát. — És honnan szerzi a szövegkönyvet? Honnan a partitúrát? — kérdezzük. flz „Ambrosi“ Szölíooltványteiep — Meägyes»Med!as — Tu!.: Dr. Ambrosi Alfréd. Szállít elsőrangú és garantált fajtiszta minőségű szőiőoHványokat és a merik, alany vesszőket. Kérje uj árjegyzékünket — Veszem uram, veszem, — feleli önérzetesen. — A Nótás kapitány négyezer lejembe’ van. De az a legkisebbik része a rendezési kiadásoknak. Hol van a zenekar, hol van a terembér, hol vannak a propaganda költségek? Tízezer röpcédulát nyomattam és most nyomják a magyar huszárokkal illusztrált plakátjaimat, s az ezer meghívómat, amelyeknek szétküldéséről is én személyesen kell, hogy gondoskodjam. De emellett házról-házra járom a magyarlakta városrészeket és — csak én tudom a módját — addig kapacitálom a legszegényebb családokat is, hogy a végén jószivvel ideadják pénzecskéjüket a magyar színházi estéért ... És esküszöm, jobb helyre hozzák, mintha a korcsmában helyeznék el. Nézem a pióbát. A „primadonna” lép a színtérre. — Az Istenért, — tépi a haját a rendező, —1 maga most grófnő! Érti?... Sohase látott még grófnőt ? Már a bonviván sok rábibázással, elevenséggel, ösztönnel dolgozik a címszerepben; Kádár Bözsi, u paraszt eselédleány pedig igen talpraesett, bátor és jóizü alakitóra talált . . . Megtapsolom egy énekszámát és már éppen menni akarok, mikor a szomszéd szobában éktelen toporzékolás zaja támad. Mintha valami duhaj, garázda csapat ki akarná döngetni a ház oldalát. A hallgató közönség abbahagyj*. a rendezői szigor által állandóan hangfogózott diskurzust, a szereplők ijedten megállanak, a székház gondnoka, a szigorú Péter Árpád pedig felháborodva rohan a borzalmas dörömbözés irányába, hogy mentse az egyesület féltve őrzött vagyonát. — Semmi, semmi — nyugtatja még a réndfző, — most kezdik próbálni odaát a huszár-iofmríót . . . Mert tetszik tudni, — fordul hozzám a magyarázattal — ez üzleti fogás. Vigyáznom kell, hogy ne fizessek rá erre is, mint a Mágnás Miskára . . . Csináltam egy huszártoborzó-betétet, hogy még több embert foglalkoztassak, akik aztán ismerőseikkel, rokonaikkal az én műkedvelő társulatom újabb ba- rátjait s előadásaim újabb jegyvásárlóit toborozzák össze. Be kell látni: ez az üzleti fogás kulturakeió is egyúttal. Ennek a nyugtalan vérű kirakatrendezőnek, aki a műkedvelő színjátszás örömeinek, kis dicsőségeinek, szerény produkcióinak erős szálaival köti a magyar nyelv kultuszához a szétszóródott bukaresti magyarság bizonyos rétegeinek, ifjúságát, családjait, nagyközönségét, — ennek a fáradhatatlan szinház.rajongónak a Mujkó cigányok és Pacal Mihályok alakítása mellett komoly szerepe van itt. a b.) A rossz bánásmód miatt megszöktek a fehéregyházi állami háztartási iskola növendékei az intézetből (Segesvár, február-20.) A féhéregyházi volt gróf Haller-féle kastélyt az imperiumváltozás után a kincstár állami háztartási iskolává alakította át, amelyben sok növendék igyekezett elsajátítani a jó és modern háziasszony tudományát. A leányok azonban ugylát- szik nem nagyon voltak megelégedve a helyzettel, állandóan panaszkodtak tanárnőikre, a rossz bánásmód miatt. Érdekükben azonban semmi intézkedés nem történt s végül is ugv döntöttek, hogy maguk oldják meg a problémát. Titkos tanácskozásokon kisütötték, hogy a helyzetük elviselhetetlen az intézetben s ezért egyszerűen otthagyják az intézetet. Az elhatározást tett követte. Tegnap reggel öt órakor 12 leánxjnhvendék észrevétlenül kilopózott az intézetből és megszökött Gyalog tették meg az utat a segesvári prefekturáig, ahol a prefektus elé járulva kijelentették, hogy többet nem hajlandók visszamenni az intézetbe, mert képtelenek <tovább elviselni az ottani rossz bánásmódot. A prefektus mindenképen igyekeztt megnyugtatni az elkeseredett leányokat és megígérte, hogy megteszi a szükséges lépéseket érdekükben. A leányok végül is belnyugodtak a prefektusi Ígéretbe cs hajlandóknak mutatkoztak visszamenni a főzőkanál mellé. A prefektus autón vitette vissza őket az intézetbe és egyben vizsgálatot kért az intézet tanárnői ellen. A Navratil-csaiád visszavonta örökség! keresetét A hatvani Betkesné meglátogatta Prágában Navratü Hedviget 6? felismerte benne húgát (Hatvan február 20.) Éveken át foglalkoztatta a bíróságot és a nyilvánosságot Gaby Deslys örökségének ügye. Az egyre fokozódó bonyodalmak után meglepő fordulatot jelentett, mikor a lapok megírták, hogy a régi halottnak hitt Navratil Hedvig él és ő maga cáfolja meg a legendát, mintha azonos lett volna Gaby Deslys-vel. A hatvani Navratil- csaiád ezt a-hirt a legnagyobb kétkedéssel fogadta és Berkesné, aki a család megbízásából az örökösödési hadjáratot vezette, kijelentette, hogy ez csak Madame Cairenek egy újabb trükkje, cselszövése lehet. Elhatározta Berkesné, hogy ő maga utazik el Parisba és meggyőződik róla, azonos-e az ott, jelentkezett Navratü Hedvig az ő húgával? Berkesné vonatra is ült, de mire Parisba érkezett, Navratü Hedviget már nem találta ott, mert Prágába utazott egy kabaré meghívására, ahol ia Gaby Deslys-ügyből irt kis revüben lépett fel. Berkesné erre tovább utazott Prágába, ahonnan ma érkezett vissza Hatvanba. Berkesné prágai útjáról ezeket mondotta: — Mikor Prágában a Navratil Hedvig lakására bevezettek, az első pillanatban a legkevésbé sem voltam meggyőződve arról, hogy a húgommal állok szemközt. Éppen úgy, ahogy a lapokban közölt fény. képeken, csak kevés hasonlóságot találtam közte és az én Hedvig húgom között, ami azzal magyarázható, hogy hosszú évek óta nem láttam és akkor egészen másképp öltözködött, fésülködött. Mihelyt azonban beszélni kezdett hozzám, mindjárt az első szavai után megállapítottam, hogy ez ö: a hágom. Most, hogy erről kétségtelenül meggyőződtem, természetesen visszavonom az örökségi keresetet. Mi jóhiszemű tévedésünkben annak estünk áldozatául, hogy Gaby Deslys életének utolsó öt évében a Navratil Hedvig nevet használta. Ennek köszönhetjük most, hogy a perre ráment egy házunk, egy kis szőlőnk, ezenfelül hatvani és párisi ügyvédünk saját pénzűkből is ráfizettek az ügyre. Én azért nem panaszkodom, mert az, hogy a húgom életben van, kárpótol a veszteségért, Egyébként most a húgom indit pert Gaby Deslys örökösei ellen, amiért a táncosnő éveken át jogtalanul használta az ő nevét. A Gaby Deslys-ügyben tehát csak az örökség legendája foszlott szét, a pereskedésnek még mindig nincs vége. A Navratil-csaiád valószínűleg úgy okoskodik, hogy őket Gaby Deslys, a Navratil I-Jedvig név használatával sodorta bele az örökségi perba és nswt legalább a p»reskedásrc elköltött pénzüket szeretnék visszakapni az örökösöktől. .
