Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-22 / 42. szám
XIII. «TT. 43. SZÁM. Kellemes borotválkozás és penge megtakarítás csakis a NIVEA-CBENE használata utján érhető el. Dörzsölje be orcát — szappanozás előtt — alaposan Nivea-krémmel, ön csodálkozni fog, hogy azután a kés mily könnyedséggel szalud és minden legcsekélyebb fájdalom nélkül és anélkül,hogy a borotva a bőrt izgatná, történik az eddig oly kellemetlen borotválkozás. Csalás a Nivea-Creme tartalmazza a bőróvó euceritet és ebben rejlik kitűnő hatása. Minták díjtalanul I A Nivea-Creme behatol a bőrbe és nem hagy fényt maga után. Mindenütt kopható. Dobozok Lei 10.—, 16,-, 34.-, 7Z-. Tubusok tiszta ónból lel 30.- Óz 4S, - Emil Ziegler, Braföv-Brassó, Vgsut-ucca 43 Mindössze két ház égett ie Naszódon, de a tavalyi tüzkataszfrófa emléke pánikot idézett elő illetve, bocsásson rendelkezésre megfelelő mennyiségű katonát, akik, szintén vegyenek részt az oltási munkálatokban. Mindezekre az intézkedésekre azonban nem volt szükség, mert éjjeli egy órakor megjött a jelentés, hogy a tüzet sikerült a helyi tűzoltóság és lakosság megfeszített munkájával lokalizálni. A tűzvész a Nussb'ácher Leib-féle deszkarak- tárban keletkezett, eddig ismeretlen okból és gyorsan terjedt a szomszédos épületekre, de az oltási munkálatoknak sikerült megakadályozni, hogy a múlt évihez hasonló katasztrófa történjék. A hatóságok részéről megjelent a tűz színhelyén Buta, besztercei prefektus és a főügyész. A vizsgálat megindult. A tűznél több tűzoltó és néhány lakos könnyebb égési sebeket szenvedett. (Kolozsvár, február 20.) Beszterce-Naszód vármegye virágzó községében, Naszódon, újból tüzka- tasztrőfa pusztított. Az első hirek szerint mintegy húsz épület esett a lángok martalékául és attól tartottak, hogy a multévi hatalmas arányú tűzvész újból megismétlődik. Szerencsére kiderült azonban, hogy a hirek túlzottak voltak, mert mindössze két ház égett le a hozzátartozó melléképületekkel együtt. Dcbrescu Aurél dr. tartományi igazgató az esti, tizenegy óra után keletkezett tűzről azonnal telefonértesítést kapott, amely szintén hatalmas méretűnek jelezte a katasztrófát. A tartományi igazgató tüstént érintkezésbe lépett a kolozsvári tűzoltóság főparancsnokával, Rosescuval és a CFR forgalmi osztályával, hogy azonnal bocsássanak különvonatot a kolozsvári tűzoltóság rendelkezésére. Egyben felhívta a katonaságot is, hogy álljon készenlétben, \ Dobrescu tartományi igazgalá német és francia érdekeltségekkel keres összeköttetést* hogy az építkezést fellendítse (Kolozsvár, február 20.) A kolozsvári tartományi igazgatóság beszervezése még ugyan nincsen befejezve, de. azért már megkezdette működését. Munkatársunk beszélgetést folytatott dr. Dobrescu Aurel tartományi igazgatóval, aki kijelentette, hogy hét reszort már megkezdette működését. Naponta ndntögy 250 aktát iktatnak és idáig az iktatószám elérte az 1926-ot. Megkezdette működését a revíziós bizottság is, amely -a megyei választásokkal kapcsolatosan benyújtott felebbezések közül már többit elintézett. Az erdőhivatal áthelyezése rövidesen megtörténik és az összes inspektorátusok bekapcsolását igyekszik minél hamarabb tető alá hozni, ami nagy nehézségekbe ütközik, mert az inspektorátusok inventáriumai hiányosak. Azt sem lehet még megállapítani pontosan, hogy mennyi vagyona van az államnak Kolozsvárt. — Találtam egy házat — mondotta — amelyet 1927-ben lő millióért vásároltak és még át sincs 'íratva a városra. Arra a kérdésünkre, hogy a tisztviselői állások betöltésére mikor kerül a sor, kijelentette a tartómé - nyi igazgató, hogy nem áll az a hiresztelés, mintha tisztviselőket alkalmazott volna nagy számban. A minisztériumok átszervezésével kapcsolatosan több tisztviselő rendelkezési állományba, úgynevezett B) listára került és a tartományi igazgatósághoz szükséges munkaerőket elsősorban ezekből alkalmazzák s csak azután lehet szó más tisztviselők felvételéről. Egyelőre húsz speciális képesítésű tiszt€ell«p!ian Lepage-nál, Kvár Bcstorszakmában bevezetett, románul, németül perfekt beszélő Ő utalót keres I SZÉKELY & RÉTI BÚTORGYÁR ÍIÉSZV.-TÁRS, TARGU-MUREŞ. g viselőre van szükség, akik a számvevőségnél bevezetik a kettős könyvvitelt és alkalmazhatók az információs irodában. Dobrescu dr. kü lömben pár napig tartó inspekciós körútra indul Erdélyben, Vei can, Starrak, Negruţin, Hodor Jonescu és Derjen főfelügyelő kíséretében, hogy felülvizsgálja a városok és községek ügyeit. Minden egyes reszortban, úgy pénzügyi, mint, gazdasági, rendőrségi, adóhivatali, földniivelésügyi, erdőügyi stb. tekintetben stichpróbákat tartanak, hogy meggyőződjenek, mennyire áll a közigazgatás Erdélyben hivatása magaslatán. Természetesen meglepetésszerüleg érkeznek meg az egyes helyekre, hogy a maga valóságában ismerjék meg a helyzetet. Megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a tartományi igazgatóság a munkanélküliség megoldására. Dobrescu Aurél dr. kijelentette, hogy erre vonatkozólag már bekérte a szükséges adatokat és meggyőződött, hogy Erdélyben nem olyan nagy a munkanélküliség, mint az ország más területein. De mindenesetre ezen is kívánnak segíteni, egyelőre segélyezés, népkonyhák felállítása stb. formájában, araiig a munkaügyi reszort megkapja a költségvetésből a ráeső összeget és céltudatos terv szerint economikuaan teljesítheti hivatását. Megemlékezett kedvenc tervéről is, amelynek megvalósítása valóban régóta aktuális volna, a nagyobbarányu építkezések fellendítéséről. — Kedvenc tervem ez nekem, — mondotta Dobrescu tartományi igazgató — és az ügyben tárgyalásokat már folytattam mis. Tegnap két német- országi érdekeltség képviselőjével tárgyaltam, ma pedig a francia konzul utján érdeklődtem a francia tőke bekapcsolásának lehetőségeiről. Elképzelésem szerint magánosok, városok és a megyék egyesüléséből társaságot alakítanánk, amely a most készülő konstrukciós törvény alapján megkezdené a nagyobbarányu építkezéseket. Eddig ennek a tervnek az volt a súlyos akadálya, hogy a megvalósitásnál mindig az egész országra gondoltak. Az uj helyzet azonban szinte biztosítja a gondolat realizálásának lehetőségét. A gondolat kétségtelenül megérdemli, hogy mine! hamarább megvalósuljon, de a jelek szerint rövid időn belül erről alig lehet szó. Végig az adókivető bizottságokon (Kolozsvár, február 20.) „£s löszén jaj ás fogaknak csikorgatása.” Ennek a sokat emlegetett bibliai kifejezésnek a jegyében indultak meg az ez évi' adókivetések. A rendkívül szigorúra, szinte fogházszagura formált uj adótörvény előrevetette árnyékát, mindenki szorongással és indokolt izgalommal nézett .az elé a nap elé, amikor meg kell majd jelennie az adókivető bizottság előtt, amely azután apelláta nélkül dönt sorsa felett s Írja fejére az adóösszeget, amelyet — mint annyi keserves példa mutatja — vassal s ha ez nem elég, tűzzel is behajtanak. Ilyeneken gondolkozva indultunk el, meglátogatni az adókivető bizottságokat, végignézni munkájukat, meghallgatni a panaszokat, szóval ellenőrizni, hogy valóban olyan fekete-e az ördög, mint mondják? r w'*1 Először a pénzügy igazgatóság épületében .székelő bizottságot tiszteltük meg látogatásunkkal (nem hisszük, hogy kellően megtisztelve érezte volna magát). Eldugott helyen, az épület legtávolabbi sarkában kapjuk meg némi keresés után. Az ajtón baljóslatú felirat fogad: „Vorbiţi numai româneşte.” Meglehetősen, megszokott figyelmeztetés, eléggé elcsépelt az ellene ezerszer felhozott ezernyi indok, azonban mégis meglepődünk, hogy éppen ott toppan elénk, ahoí még anyanyelvűkor, sem szívesen beszélnek az emberek, hát még más nyelven, ott, ahol a kisebbségi polgár igazán száz százalékos polgár, az egyetlen hely, ahol nem tesznek különbséget faj és nemzetiség szerint. A meditációra ingerlő felirat után hamarosan, megállapítjuk, hogy nincs sok értelme a fenyegetésnek, mert benn — éppen magyarul beszélnek. Egyetlen elnyűtt asztalnál egy hivatalnok végzi, egy jegyző segítségével az adókivetés félelmetes aktusát. Csendben, rendben áll néhány fél a szobában. Alig négy-öt ember. Közülük egy közismert kolozsvári orvos van soron. Két házára, «utójára, praxisára számítják ki az adókat, az egyenest és a globálist, kijön vagy 180.000 lej. Egy család szépen megélhetne belőle egy esztendeig. Az orvos szemrebbenés nélkül veszi tudomásul az összeget s távozásakor csak ennyit mond:-— Egy kicsit sokáig tartott. A Hosszú uccai kerületi kapitányság helyiségében székelő bizottságnál iparos embereket, munkásokat találunk. Egy autóbusztulajdonos élénken tiltakozik az ellen, hogy jármüve után megadóztassák, mivel azt bankkölcsönre vette s a kamatokat is alig tudja fizetni, hogy kívánhatják, akkor tehát azt tőle, hogv még adót is fizessen azután az „ingo^ vr- gyon” után, amely valójában még nem is az ő tulajdona. — Valóban kölcsönre vette a gépet? — kérdi ia bizottság vezetője. __ Akármikor be tudom bizonyítani, — felel meggyőzően az autobusztulajdonos. ° Mutat is valami Írást, amire eltekintenek az autóbuszra való adókivetéstől. Akinek „évi 10.800 lej jövedelme van Tovább menve, ® vármegyeházán találkozunk a legérdekesebb emberrel, aki ba nem is unikum, de mindenesetre csodálatraméltó lény. Évi összjövedelme ugyanis 10.800 lej, mint kiderül a közte és a bizottsági elnök közötti pár szóból. — Mennyi a fizetése egy hónapra? — teszik fel a különben hatvan és hetven közötti éveit taposó embernek az obiigát kérdést. — Nyolcszáz lej. — Hát mi a foglalkozása? — Házmester. _ Persze kap természetbeni lakást. _ Igen. lakásért nem fizetek semmit. _ Az mennyit számit egy hónapban? — Száz lejt.- — Tehát egy évben összesen van, 12-szer nyolc3záz, az 9600 meg 1200. összesen 10.800 lej jövedelme — számította össze a pénzügyi tisztviselő, majd őszinte meglepődéssel nezett fel a házmesterre. — Hogy tud ennyiből megélni? __Nagyon nyomorúságosán.. A rokonságom segít valamennyire. __Hát eddig mennyi adót fizetett? __ Bizony eddig én sohasem fizettem adót. Most kaptam először ilyen idézőt — s mutatja a papírdarabot, melyen idehivták. Mivel a törvény létminimumnak, ami után nem kell adót fizetni 750 lejt számit, az öreg már nem esik bele ebbe a „boldog” kategóriába s igy néhány lejnyi adót csak kirónak rá. Most csak nehány tipikusabb esetet soroltunk fel, vaunak azonban sérelmek is szép számmal a/ adókivetésekkel kapcsolatban, amelyek éppen említett szépszámúk miatt nem is érdekeseik már. Ezekről legközelebb. (szb.)
