Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-21 / 41. szám
10 XIII. ÉVF, 41. SZÁM. Románia külkereskedelme számokban Erdélyben is nyilvánosságra hozzák a válióóvatolásokat A rosszhiszemű adósok visszaéléseit a váltóővatolások nyilvános közlésével tervezik megszüntetni Bakaresti tadósf|ónk jelenti: Az igazságügymi- niszterium törvénytervezeten dolgozik, amelynek ér-1 telmében a váltáóvásokat a csatolt területeken, te-* hát Erdélyben, a Bánságban és Bukovinában is nyilvánosságra fogják hozni. A váltóóvatolásokat Erdélyben és Bukovinában — tudvalevőleg — a királyi közjegyzők eszközük, az óvatolt váltók kimutatását azonban nyilvánosságra nem hozhatják. Tekintettel arra, hogy ezzel a diszkrét rendszerrel az utóbbi időben számos rosszhiszemű adóz visszaélt, az igasságügyminiszterium elhatározta, hogy törvényjavaslatot dolgoz ki, amelynek értelmében a közjegyzők kötelesek lesznek a váltóóvásokat hirlapilag közzétenni. A vonatkozó törvényjavaslatot közelebbről terjesztik a parlament elé. « Remington Portable irdgép tartósságban és teljesítőképességében felülmúlhatatlan. Kérjen kötelezettség nélküli ajánlatot a temesvári Remington Írógépek központi leraka- tának tisztviselője utján: Fehér Lajos CUg^Strad^Surda36. 3Ön KflRIRTHY uj, kiadásban, uj drága áron. A régi, fogytán levő kiadásokból most, egget en egfszer nagyon olcsón vásárolhat. óh nyájas olvasó-------102 lei Kötéltánc — — — — — 92 lei így láttátok Ti —-----90 lei Krisztus, vag.y Barrabás 82 lei Tanár ur kérem - — — 62 lei Jelbeszéd — — — — — 72 lei Gyilkosok - — —-------72 lei így irtok Ti — — — — 172 lei Lepketánc - — —-----— 29 lei A teljes sorozatot szállítjuk: 373 lei előrefizetve, vagy utánvéttel, a hátralékos 300 leit havi 150 ieies részletekben fizetheti. Lepagenái, Cluj-Holozsuár A német-román kereskedelmi kapcsolatok erősbödése az 1929. évben — Kiviteli hivatal szervezését határozta el a legfőbb gazdasági tanács (Kolozsvár, február 19. Saját tud.) A Berlinben állandósított német-román kereskedelmi kamara 1930. évi 3. Számú jelentése összeállitást közöl az 1929. gazdasági év külkereskedelméről, egyben párhuzamot vonva az 1928. év megfelelő hónapjainak a forgalmával. A tanulságos összeállítás természetesen kiter- jeszkedik a német-román gazdasági kapcsolatok statisztikájára is. Az 1929. év január—^október hónapjainak össz- kivitele 5335.4 (4870.8) ezer tonna volt; ebből gabonafélék 842.9 (871.9) ezer tonnát* kőolajtermékek 2343.— (1751.5) „ „ fa 1549.1 (1410.7) „ tesznek ki. (Zárójelben az 1928. év megfelelő eredményei.) Örvendetes emelkedés mutatkozik e három dg közül kettőnél: a petróleumnál és a fatermékeknél, mig gabonában exportunk legyöngült, ami talán elsősorban a német kukóricabehozatal óriási csökkenésére vezethető vissza. Csökkenés mutatkozik az élőállatkivitelben Í3; a junius, július és augusztus hónapok viszonylagos emelkedésével szemben az összkivi- tel 220 ezer élőállatról 182 ezerre, tehát több mint 17 százalékkal csökkent az 1928. évvel szemben! A Németországgal való gazdasági kapcsolatok mérlege a következő: Az 1929. év január-—november hónapjaiban Németország búzából 72162 (43132) métermázsát, rozsból 113270 (81.910) mázsát, árpából 4 millió 702 ezer 761 (3,000.538) mázsát, kukoricából 280,759 (1928- ban 1 millió 184 ezer 393) mázsát vitt be Romániából. (Zárójelben mindenkor az 1928. év megfelelő ősz- szegei.) Mint látható, kukoricában igen nagymérvű a csökkenés, amely majdnem katasztrofális színezetet ölt, ha számításba vesszük, hogy az 1927. évben még több mint hárommillió métermázsát (3,329.747) vásárolt Németország legfőbb kapás növényünkből. A kőolajtermékek viszont óriási lendületet mutatnak; a nyersolajat kivéve, minden petróleumtermékben (nehézbonzán, könnyübenzin, világitóolaj, gázolaj, ásványi olajok) hatalmasat fejlődött a Németország felé irányuló kivitel, amely több mint a kétszeresére, 1 millió 465 ezer mázsára emelkedett az 1928. év 723 ezer mázsájával izémben. Leghatalmasabb emelkedést a könnyübenzin kivitele mutatja, amely 154 ezer mázsáról 768 ezer mázsára emelkedett. Fában a Németországgal való üzlet csökkenőben van, aminek főoka az orosz fa versenye. Ezt áz uj versenytársat visszaszorítani aligha sikerül, mert az Devizák Valutapiac 1930 február 19. Zürich Paris Bukarest Budapsst ßäüä Prága Lonin 0:3131 ií nyitás zárlat Utó Zürich _ 3248 110375 13697 65155 3255 Newyork 51840 51845 16805 57220 71025 3378 16810 London 251925 251975 81750 278025 345125 16413 f 1875 Pária 202850 202825 659 2238 2777 132135 653 Milano 2712 2713 881 299250 3715 17670 683 Prága 153450 1535 49825 1694 210262 — 499 Budapest 9061 90ol 2940 124105 59020 2945 Belgrau 912»/, 912»/, 299 100750 125025 5946 — Bukarest 307»/» 308 340 42162 2CÖ775 Becs 7298 729750 2371 6055 47560 2573 Berlin 123675 12369 4018 13650 16942 80690 4023 Száz lej árfolyama: Zürichben 308 Páriában — Budaaestán 340 oroszok » turkesztán-szibériai vasútvonalat hallatlan erőfeszítések árán megépítették. Az alig 1400 kilómé- teres vonal, amely lebirkatatlnnnak látszó homök- pusztákon át vezet, az olcsó szibériai fának teremtett forgalmi vonalat; kevésbé érdekli Romániát, hogy egyben a türkesztáni gyapottermő vidék gabonainsé- gét is leküzdeni segít, amennyiben Szibéria gazdag gabonatermő vidékeit szeli át. A fa kivitele 2 millió 406 ezer mázsáról 1 millió 290 ezer mázsára csökkent. Behozatalunk Németországból általában növekvőnek mondható, bár fonál- és textiláruban (ideértve a kész konfekciót is selyemből, müselyembol, gyapjúból és gyapotból), valamint kész gépekben itt is csökkenés mutatkozik. Esett a szőrmebehozatal is, ami az általános leszegényedésből* könnyen megérthető. A számok itt a következők: Gépelt importja (mozdonyokkal és elektrotechnikai cikkekkel együtt) 183 ezer mázsa az 1928. év 185 ezer mázsájával szemben. Vasárukban (ideértve a csöveket, profilvasat, vasúti felépitményanyagot is) 615 ezer mázsa. Itt szép az emelkedés (1928-ban csak 419 eze,r mázsa.) Fonálban és kész .konfekcióban 21 ezer 860 mázsáról 18 ezer 105 mázsára csökkent a behozatal, ami elsősorban a hazai textiliparunk erős fellendülésének a bizonyítéka. Bár szőrmékben 875 mázsáról 836 mázsára esett a román import, mégis elhatározta a kormány, hogy a májusban Leipzigban tartandó Ipa (Internationale Pelz-Ausstellung) szőrmekiálUtáson, valamint az azzal kapcsolatos vadászkiállitdson képviselteti magét. # A külkereskedelem szorosabban vett problémáinak az elintézésére a legfőbb gazdasági tanács kiviteli hivatalt létesített, amelyet az ipar- és kereskedelmi minisztérium alá rendelt. Élén igazgató fog «Uiţi, aki a kiviteli hivatal tanácsának az ülésein hivatalból résztvesz. A tanács a „kivitel nemzeti intézetének tanácsa“ hangzatos címet viseli és öttagú végrehajtó szervet küld ki, amelynek elnöke a tanács elnöke; két tagja a tanács két tagja; a másik két tagot a földmívclcsiigyi, illetőleg a kereskedelmi minisztérium egy-egy delegáltja adja. A kiviteli intézet feladatait a következőkben körvonalazták: 1. A román termékek kivitelének módozatait fogja tanulmányozni, 2. eszközöket állapit meg a verseny megküzdésére azokkal az államokkal szemben, amelyeknek hasonló kiviteli cikkei vannak, mint Romániának, 3. megragadja a kezdeményezést a kivitelben; a kivitel bővítését és megjavítását célzó rendeleteket ad ki; kiviteli szervezetek létrehozásában résztvesz, 4. megvizsgálja azokat a segédeszközöket, amelyeket az állam a kivitel segítségére rendelkezésre ba- csáthat, 5. a kiviteli cikkek standardizáldsára vonatkozó munkában is résztvesz (nézetünk szerint első és legfontosabb feladatául ezt kellene tekintenie! Szerk.) 6. kellő propagandát fejt ki árucikkeink kivitele érdekében a külföldön, Végül 7. állandóan figyelemmel kíséri azokat a törvény- javaslatokat és rendeleteket, amelyeknek a kivitellel vonatkozásuk Van. A kiviteli hivatal a minisztérium engedélyével az országban kerületi hivatalokat, kirendeltségeket állíthat fel, sőt magántudósítókat nevezhet ki a külföldön iS. -!* •* A Keleti Újság havonta egyszer, de a szükséghej
