Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-21 / 41. szám
4 MOBoewEPaalfe xm. ßVF, fi. wax. mm A Standard OH egyik laboratóriuma felrobbant, két ember meghalt, hatvankettőn bedig a halállal vívódnak (London, február 19.) Newyorkból jelentik: A New-Jersey állambeli Elisábetből érkezett jelentések szerint a Standard Oil Co. lindeni üzemének alkohol- gyártó osztályában hatalmas robbanás történt, melynek következtében tűz támadt. Az első jelentéseik szerint két ember meghalt és számosán megsebesültek. A tűz a laboratóriumban keletkezett, ahol még eddig ki nem deritefct okból megrepedt az egyik naftán-gázat tartalmazó eső és a kigyulladt gáz egy pillanat alatt lángbaboritotta az egyik alkoholtartályt. Szinte egyidejűleg sorra robbantak a többi alkoholtartályok is, úgyhogy ment- etntlenül az egész üzemet lángbaboritotta a láng- .enger. Az üzem helyén számos ember tartózkodott. A Standard Oil Company lindeni telepén történt robbanás hatvankét kórházba szállított sebesültje közül ma az éj folyamán tizennégyen a halállal vívódtak. Az összes sebesültek rendkívül súlyos égési sebeket kaptak. A sebesültek fele máris elvesztette szemevi- Mgát és szörnyű kínokban vergődik égési sebeiben. Az orvosok véleménye szerint az áldozatok közül kevesen maradnak életben, mert a legtöbb sebesült harmadfokú égési sebeket szenvedett. Szemtanuk szerint a robbanások egymást követték s a sebesült munkások füstbe és lángokba borítva őrültekként, jajgatva szaladtak ki a gyárudvarra, hogy meneküljenek a tüzhalál elől. A hatósági vizsgálat még nem derítette ki az explozió és a nyomában támadt tűz okát. Azt hiszik, a laboratóriumban naftán-gáz-csőrepedés volt. Kutjepov tábornoknak öt millió lej betétje volt egy zUrüchi banknál (Paris, február 19.) A vizsgálóbíró kérdést intézett egy zürichi bankhoz, melyben Kutjepov tábornoknak százötvenezer frankos betétje volt, aziránt, hogy a bankbetét fennáll-e még. A bank válaszában elismerte a betétkövetelés fennállását. Ez a körülmény ellene szól annak a feltevésnek, hogy a tábornok önként távozott volna ismeretlen helyre. Legújabb jelentések szerint igen valószínű, hogy Kutjepov tábornokot élve szállították Moszkvába, ahol bíróság elé állítják. „Látom Kutjepovot -. Beszélgetés a jövőbelátó Anatoli de la Martival (F&ris, február hó.) Ahol megáll a bölcsek bölcsessége és a ravaszok ravaszsága, az ember akaratlan hajlik a csodálatos felé. Hol van Kutjepov tábornok? A rendőrségen lemondó gesztusok és a nemtudás zavarát leplező titokzatos fejbólogatások fogadják a riportert. Az emigránsok fantasztikus találgatásokban töltik az éjszakákat. Nagy dijakat tűznek ki, amikre nem akad pályázó, bár Parisban ma minden második orosz Sherlock Holmesnek érzi magát és Kutjepovot kutatja. A lapok mindennap uj tanú- vallomásokat közölnek, amelyek mindegyike „figyelemreméltó", mind „uj mederbe tereli a nyomozást" és másnapra mind elévül s elfelejtődik megint. En pedig egy kis hotel kapuján csöngetek be, a Madeleine mögött. Akit keresik itt, a sovány, borotvált, ideges Anatoli de la Marti, Párisnak csakoly közismert alakja már, mint Bécsnek. Mióta megjövendölte, hogy Léon Daudet mely napon fog hazaérhetni száműzetéséből s mióta egy közismert párisi bankárt jóelöre figyelmessé tett a dátumszerűen bejósolt newyorki börzekrachra, vakon hisznek benne s tömegesen zarándokolnak hozzá rövidremért párisi tartózkodásai alatt. A Kutjepov-esetröl nem akart beszélni azonban sehogysem, — Magam is orosz vagyok — mondogatta — és a politikától teljesen tartózkodom. Ez pedig, ugyebár, nagyon is politikai tragédia. En nem akarok senkit se vádolni, oroszokkal kevéssé érintkezem, az emigránsoktól távolállok. Bocsássa meg: erről nem nyilatkozom... Magyaráztam, hogy nem politikai vélemény- adásra akarom rábírni. Kutjepov, szenvedő ember, kivel rémes kegyetlenség s igazságtalanság történt. Egy ember elvész Páris közepén. Senki sem tudja hová lett s mi történt vele. — Ismerte-e ön Kutjepovot? — kérdeztem hirtelen. — Nem, nem ismertem, — felelte lassan a jövőbelátó médium — de sokat tudok róla és nagyon látom. Kitűnő ember, energikus ember, de orosz: túlságosan közvetlen, túlságosan naiv, hamar megbízik i Batorszakmában bevezetett, románul, németül perfekt beszélő nf aiét it eres 1 j i SZÉKELY & RÉTI BÚTORGYÁR I í § RÉSZV.-TÁRS., TARGU-MÜRES g j másokban, annyira lelkes, , hogy hamar elhiszi másokról Is, hogy az ideáljaiért lelkesülnek, ó, nagyon jól látom... — és lassan lehunyta a szemét, a fejét összekulcsolt karjára támasztotta s úgy beszélt tovább: — Elindul hazulról. Látom jól. Nyugodtan megy. Nem kisérik, nem kényszerítik, Körülnéz. Bérkocsit keres. Idegen bérkocsit, mert oly helyre megy, ami titok. Már több ízben volt ezen a helyen, mióta Berlinből visszaérkezett (a hely Berlinnel függ össze) s ő ott híreket kap, mik fontosak tervezett akcióira. E helyen egy fiatalember lakik. De mások is járnak oda, Egy házaspár is. A tragédiában összesen öten szerepelnek a tábornokon kívül: két nő és három férfi. De hol van ez a hely? Párisban, igen, Istenem, milyen utca... ? 63. házszám (vagy 642.) és 7... igen 7. is. Itt rámennek erőszakkal. Ez volt a csapda. Itt tartják erőszakkal. De csak néhány óra hosszat. (Mikor a rendőrség tudomást szerzett az esetről, Kutjepov már rég nem volt ezen a helyen és nem volt már Párisban sem. Sőt, már újra tovább vitték azóta.) Egy nagy és egy kis szoba van ott; ö a nagyobban van. Fekszik. Nem tud mozdulni (talán meg van kötözve''). De él. Most már a harmadik helyen van, mióta elvitték Páriából. — De él? — kérdeztem. — Még él... Igen. De az élete igen nagy veszélyben van. Minden percben meghalhat. — Meg fogják-e menteni? — kérdeztem szorongva. — Nem hiszem — volt a bizonytalan válasz. — De meg fogják lelni a rejtély nyitját. A Nutjepov- ügy teljesen ki fog derülni. Még február hóban. Árulás fog nyomra vezetni és pénz. Hanem az eddigi nyomok egytől-egyi^ hamisak. (Tudvalevő, hogy az orosz komité százezer aranyfrank dijat tűzött ki annak számára, ki Kutjepov tábornok nyomára vezet.) — Az orosz kormány bűnössége ki fog-e derülni? — kérdeztem. — Nem felelek — mondja indulatosan de la Marti. — Nem beszélek politikáról. Nem nyilatkozom a szovjetről. Es kinyitja a szemét. Felemelkedik, cigarettára gyújt, minden misztikum eltűnik arcából, nyugodtan, csevegve beszél tovább. — A Kutjepov-ügynek nagy fontossága van. Nagyobb. mint most gondolják. Ez korántsem egy ember tragédiája, mint ön mondta •előbb. Kutjepov áldozat, kinek mártiriuma megváltja a világot. Az ellene elkövetett merénylet a vég kezdete: egy történeti folyamat megindulásának időpontját jelzi. Benedek Károly. megjelent az Erdélyi Irodalmi Szemle legújabb száma Most jelent meg dr. György Lajos szerkeaBW- ben az^Erdélyi Irodalmi Számié legújabb asima 15 íves terjedelemben. A kitűnő tudományos is kritikai folyóirat ez alkalommal is méltó reprezentánsa az erdélyi magyar tudományos készültségnek és munkásságnak. Kétségtelen, hogy az erdélyi tudományos élat az utolsó tiz esztendőben még mindig nem kapta meg a viszonyok miatt az őt megillető helyet kultúránk keretei között és művelői valósággal heroikus munkát végeznek, hogy színvonalát ne csak fent ártsák, hanem fejleszthessék is. A magyarság érdeklődése sajnos még nem annyira intenzív, az anyagi erők pedig hiányoznak hozzá, hogy megfelelő kolport&get biztosíthasson magának az a csendes, de annál értékesebb munkásság, amelyet tudósaink végeznek. Ez a kérdés még mindig egyik megoldatlan problémánk, pedig meg kell ^találni a módját, hogy az erdélyi magyar tudományos élet is megfelelő szóhoz jusson. Ebből a szempontból is hézagpótló munkát végez egyetlen tudományos, folyóiratunk. Meg van a remény, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesülettel való bensőbb kapcsolata utján, mint annak közlönye, a magyarság szélesebb rétegéhez is közelebb férkőzik. Az uj számba tanulmányokat írtak dr. Gyárfás Elemér „A püspökválasztási jog, a gyulafehérvári- fogarasi görög egyházmegyében“ címen, dr. Balogh Arthur: a kisebbségi jogok kérdése a román jogi irodalomban, dr. Varga Béla: A fausti és karamazzovi leiekről, Steuer József: a székelykérdósről, dr. Biró Vencel: „Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus“ címen, dr. Kántor Lajos: Odobescu magyar vonatkozású ismeretlen levelezéséről, Szabó T. Attila: Az Erdélyi Muzeumegylet XVI—XIX. századi kéziratos énekeskönyvéről, dr. Juhász Kálmán: A Gellért-le- gendáról, Bányai János pedig „Acicularia s Neritinia a Homoródmenti szarmata-képződményekben“ címen. A Szemle-rovatban (Ír. Kristóf György Erdély Széchenyijéről, gróf Miké Imréről, Blédy Géza pedig a „Magyamyelv és irodalom a kolozsvári egyetemen“ eiimen. A kisebb közlemények rovatában Kelemen. Lajos Szentmártoni Bodó János halálának idejéről ir, dr. Kristóf Szigligety Szökött katoná-jának román fordítását ismerteti, dr. György Lajos a Weinsbergi- asszonyok mondájának, régi magyar változatait és Petrarka két anekdotáját, Biitay Árpád dr. pedig az angol és görögnyelvek nagy szótárait mutatja be, Tömpék József „A XIII. iker légió munkavezetői apuluimban“ címen irt rendkívül figyelemreméltó tanulmányt. A kitűnő folyóiratot pompás könyv- és kritikai szemle egészíti ki, végül pedig közli dr. Fe- renczv Miklós, az Erdélyi magyar irodalom bibliográfiáját 1923. évről, pótlásokkal az 1919, 1928. évekről. Az egészen rövid tájékoztatóból is láthatjuk, hogy a folyóirat nemcsak a szaktudomány kérdéseit tárgyalja, hanem felölel mindent, ami az erdélyi kultúra szellemi részének szempontjából különösebb figyelemre tarthat igényt. Feladatát elsősorban a magyar tudományos szellem fenntartásában, az erdélyi életünkkel kapcsolatos szellemi tudományok művelésében, múltúnk szellemtörténeti szempontból jelentős adatainak feltárásában látja, de figyelemmel kiséri a magyar és külföldi tudományosság eredményeit, a román és erdélyi német tudományos irodalom magyar vonatkozásait. Azoknak a feladatoknak organi- zálására ás megoldására törekszik, amely a magyar tudományosság speciális erdélyi feladatai. A kitü ncfen szerkesztett és pompás kiállítású folyóirat megérdemli. hogy a magyarság a legteljesebb mértékben pártfoeolia Dr. Páter tanár Sklerose fedj a meghosszabbítja az életet (2—3 használat Hyó'ytlFlz érelmeszesedésen be®6 gek riiajdnem mindegyikénél sikerrel alkalmazzák. Középkorúaknál a korai öregedést akadályozza naeg. Aggastyánoknál — nemre való tekintet nélkül — magast vérnyomás, szívszorulás, asztma, lejszádüíés, tagok eSernyettá e, ?e£nyo -ás, egyes víreder.yek tu erős ki* dagadása, éríeszüliség és az előre haladott kor minden más kórtünetei esetében igen jó szolfeásítot Páter dr. Sklerose teája ív efjyeszé'v helyeken drogériákban, gyógyszertárakban azonnal kaphatók. Ahol nem ia* álható, ott a gyógyszerész — kifejezett kívánságra — rövid idő alatt, eredeti csomagolásban szerzi be ezt a teát. A feltaláló képe ó.s törvényesen védett aláírása minden egyes eredeti csomagon'látható. írásbeli rendelanényeis levelezőlapon a „Csi!lag“-hoz cimzett lerakati gyógyszertár (Brassó—Braşbv Hosszu-u 5.) címén is intézhetők. Nagybani lerakat: „STANDARD“ Drogéria Bucureşti I.
