Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-21 / 41. szám

* CItj-KoIczs.vir, 1930. február 21 Pé&lcfc Előfizetés belföldön : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12 cicalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség éa kiadóhivatal : Piaţa Unirii 'Főtéri 4, Telefon: 6-08, 6-94 és 3-64. XIIL évfolyam 41-ik szám ELŐFIZETÉS MAGTAKORSZAQOM 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengőt negyedévre 16 pengőt Egyes szám ára 20 fillér«-vé,«*-* vA ' • i*** lunian lemondott, de Maniu nem fogadta el a lemondást Az ügyvéd-miniszterek ellen indított akciót a több­ségi képviselők egy csoportja A kormánypárt és a liberáüspárt békét kötöttek a hatalom megoszlásának alapján uni És paciai Nem tudunk egyszerűen napirendre térni afölött i kulturbotrány fölött, amit egy aláren­delt pénzügyi tisztviselő inszcenált Marosvásár­helyen és ami érthető felzúdulást keltett a nagy székely városban. Ma ugyan már korrigálták a dolgot, a színtársulat lejátszotta azt a darabját, amelyet kedden akartak eljátszani s ha más nem is történik, a saját személyének jelentőségét és hatáskörét túlzott mértékben értékelő hivatalnok bizonyára megkapta azt a hivatalfőnöki orrot, amelyre valóban rászolgált. Nem volna értelme annak, hogy most retorziós eljárás folytatását követeljük dörgedelmes filippikában, ámbár nyu­gati államokban az a szokás, hogy közbotrányt elkövetett tisztviselőt nem hagyják futni egy egyszerű dorgatóriummal, hanem már példaadás okából is szigorúan megrendszabályozzák. Ilyen ambícióink azonban nekünk nincsenek. Gyakor­latból tudjuk, hogy a kisebbségek panaszára elővett tisztviselők vagy dicséretet kapnak, vagy pedig felfelé buknak a konszolidáció na­gyobb dicsőségére. Egy-két szavunk azonban mégis volna a kormány elnökéhez ebből az alkalomból. Szeret­nék ugyanis megkérdezni Maniu miniszterelnö­köt, van-e tudomása azokról a megismétlődő erő­szakoskodásokról és a polgárok rendszeres ter­rorizálásáról. amelyeknek leginkább a székely vármegyék a színhelyei. Van-e tudomása arról, hogy nemcsak a regáti tanítók tekintik „kultur- zónának“ a Székelyföldet, ahol bukaresti kiokta­tás szerint nemzeti feladatot teljesítenek azzal, hogy tolmács utján érintkeznek az iskolaköteles gyerekekkel, hanem a tisztviselők is azzal a gon­dolattal foglalják el székelyföldi állásaikat, hogy ott mindenható potentátok lesznek, Ítélkezhetnek elevenek és holtak fölött, akiket gyarmati munkára, pacifikációra küldtek ki a renitens székelyek közé. Hallottunk arról, hogy a Székelyföldet au­tonóm területté alakítják át, a legkülönbözőbb koncepciójú terveket juttatták el ambiciózus po­litikusok a kormányhoz, arról azonban egy szó sem esett eddig, hogy a Maniu-kormány meg akarná szüntetni a felülről diktált terror ural­mát a Székelyföldön. Megmaradt a kulturzóna, megmaradt a Székelyföldre oktrojált regátizmus, a székely városokba beült nehány román ur spor­tot üz abból, hogy megfélemlíti a város egész kö­zönségét s ami újat kaptunk Maniuéktól, az nem volt más, mint a városok nyakára ültetett és a lakósságtól teljesen idegen gondolkozásu és men­talitású kortesekből álló interimár bizottságok kényuralma. A Maniu-kormány sem tudott sza­badulni attól a hibásan értelmezett bukaresti elképzeléstől, hogy a Székelyföldet pártpolitikai szempontból kell megdolgozni, amig idő van rá, tehát amier a nemzeti-parasztpárt kormánya he­lyén van. Fel kell világosítanunk arról a kor­mányt, ha nem tudná, hogy ez a törekvés célta­lan, reménytelen s ahelyett, hogy a kormánnyal szemben szimpátiákat ébresztene, csak az ellen­érzés felkeltésére alkalmas. Tessék tudomásul venni Bukarestben, hogy a Székelyföldön szé­kely-magyarok laknak, akik nem hajlandók kor­tescélok eszközeivé felcsapni és minden romani- zálási törekvés hiú kísérlet, ami botrányokat fel­idézhet, de a megértés politikáját egy jottányival sem viszi előbbre. Gyászmagyarokat szerezhet magának a kormány, de hiveket, akikre épít­hetne, sohasem fog szerezni. Vájjon nem tudná ezt a nemzeti parasztpárt miniszterelnöke, akit. úgy hisszük, nem kell megtanítanunk arra, mi az a kisebbségi politika? (Bukarest, február 19.) A bukaresti lapokban hirek jelentek meg, amelyek szerint Junian igazság­ügyminiszter beadta lemondását, amit sokan már régóta vártak. A lemondás hírét igyekeztek cáfolni, de bizonyos, hogy Juniau minisztor személye körül kavarodás van a kormánypártban. A Lupta szerdai számában megjelent közlemény szerint Junian mi­niszter lemondása tényleg megtörtént, azonban Mi- halache közbevetette magát, heţj Junian mégis megmaradhasson az igazságügyminiszterium élén, Mihalache már tárgyalt is ebben az ügyben a mi­niszterelnökkel. Junian miniszter lemondása egyik forrás sze­rint belső ellentétnek a következménye, ami az er­délyi nemzetipártiak és a regáti parasztpártiak kö­zött a kormánypártban van. Vaida miniszter vissza­térésével aktuális ennek az ellentétnek a rendezése. Erdélyi képviselők és szenátorok köreiben felmerült az a kívánság, hogy Haţiegan Emil dr. legyen igaz­A kamara mai ülésén Leon (lupista) az újság­írói szabadjegyekről interpellált é3 kérte a megfe­lelő dosszárok rendelkezésre bocsátását. Interpellá­ciói szerint ugyanis a szabadjegyek szétosztásánál visszaélése* történtek. ■Szerinte olyanok kaptak jegyeket, akiknek erre semminemű jogcímük sem volt. Hivatkozott egy bo­rotvapengegyáros állítólagos szabadjegyére. Gafencu kijelentette válaszában, hogy Leon- nak tévesek az információi, legközelebb nyilvános­ságra hozzák a névsort, amely minden vádra a leg­jobb cáfolat lesz. Ezután a munkásvédelmi törvényjavaslat volt napirenden. Milescu (szociálista) a külföldi munkások tul­ságügyminiszter és Pop Oicio István is tagja legyen a kormánynak. Lapzártakor érkezett jelentés szerint Junian tényleg beadta lemondását, de Ma- niu miniszterelnök a lemondásit nem fo­gadta eL Mégsem beszélhetünk azonban a Junian-ügy aktái­nak lezárásáról, mert az ügynek érdekes fejlemé­nyei várhatók. Arról beszélnek ugyanis politikai körökben, hogy a többségi képviselők egy csoportja indítványt készül benyújtani a parlamenthez, amely szerint miniszterviselt politikusok a kormány bu­kása után öt évig ügyvédi piakszist nem folytathatnak. Ha az indítványt valóban benyújtják és azt el­fogadják, Junian kénytelen lesz lemondani, mert nagyjövedelmü ügyvédi irodáját nem hajlandó a miniszterségnek feláldozni. tengését kifogásolta, holott egyre nő a belföldi munkanélküliek száma. Eaducanu szerint a javaslat éppen az anomá­liák kiküszöbölését célozza s kéri annak elfogadá­sát. A kamara megszavazta a javaslatot. A románok Is a magyarokra szavaztak egy aradmegyei köz­ségi tanács választáson (Arad, febr. 19.) Csermő, aradmegyei községben szerdán tartották meg a községi tanácsválasztást. Csermőben a magyarság önálló listával indult és noha a község lakosságának csak egyharmadrésze magyar, mégis hatvanszázalékos eredményt sikerült elérnie s igy a község 14 községi tanácsosa közül 8 hely jut a Magyar Párt jelöltjeinek. Ez az ered­mény azt bizonyítja, hogy a román lakosság közül is számosán szavaztak a Magyar Párt listájára. Létreföil a kormánypárt és a liberálisok pakluma a kormány utódlásról Az Adevernl feltűnő belpolitikai szenzációval szolgál mai számában. Pozitívumként Írja, hogy a Maniu-kormány és a liberálisok között folyó tárgyalások kedvező befejezéshez jutottak. Eszerint a két párt megegyezett arravonatkozólag, hogy a hatalomban egymást fogják felváltani. A legfonto­sabb alkotmányjogi kérdésekben sikerült egy nevezőre hozni álláspontjukat s minden olyan kérdés­sel szemben, amely a mai rend megváltoztatását célozza, egyforma eréllyaí veszik fel a harcot. A nemzeti parasztpárt kormánya után, a megegyezés szerint, a liberálisok fognak következni. Megszavazta a kamara a munkásvédelmi törvényt Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents