Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-19 / 39. szám

xju. trr. w. uzÁit, „Kisebb baj, ha a sajtó téved, mintha ewallgattatják!“ Hegedűs Nándor írásban közölte IunSan igazságügy miniszterrel súlyos kritikáját a sajtótörvény-tervezetről — „Nem a becsület, hanem a bűn és erkölcstelenség védelme sziilefhetik meg az ilyen reakciós javaslatból“ (Kolozsvár, február 17.) Hegedűs Nándor kép­viselő, aki kettős minőségben, mint s parlament új­ságíró tagja és az ujságirőszervezet megbízottja tagja s sajtótörvény-tervezet előkészítő bizottságá­nak, s következő frappáns és aulyoa árvekben gaz­dag memorandumban fordult az igazságiigyminisz- terhoz: Az elkészített törvénytervezetet a sajtószabad­ságra, a sajtó hivatásának teljesítésére károsnak, vessélyesnek, ennélfogva elfogadhatatlannak tartom. A sajtó, a közélet, s kormány és a hatóságok ellenőrzésének és bírálójának misszióját — ha a tervezet törvényerőre emelkednék — többé nem gyakorolhatja. Áll ez különösen a kisebbségi saj­tióra, amelynek egyik munkása vagyok. A kisebbsé­gi társadalom sérelmei, panaszai, szenvedései, főleg a sajtóban keresnek védelmet és orvoslást. A hatósági túlkapások, visszaélések, a hatalom túlbuzgósága, egyes hivatali exponensek türelmet­lensége, részrehajlása, politikai és vagyonszerzési mohósága sokkal gyakrabban és súlyosabban nyilat­koznak meg a kisebbségekhez tartozó pol­gárokkal szemben, akik nem rendelkeznek azzal az erővel és bátorság­gal. ezeknek a szomorú jelenségeknek a visszaveré­sére, mint a román társadalom. Mi lesz, ba a sajtó harci ereje is megbénul f Az ország érdeke azt kívánja, hogy a pana­szok, sérelmek és keserűségek hangot kapjanak, le­vezetődjenek és a nyilvános megtorlás félelme lefé­kezze mindazoknak ártalmas intencióit, akik a ki­sebbségek rovására akarnak meg nem engedett esz­közökkel hírnévhez, karrierhez, vagy vagyonhoz jutni. Az Ön törvénytervezete azonban a sajtót olyan szigorú büntetéssel sújtja, a valódiság bizonyítását annyira megnehe­zíti, a sajtóban megvádolt egyéneket olyan védelemben részesíti, amely nem a közélet tisztulásához, hanem csakis a visszaélések, a korrupció, a hivatalos hatalom tultengésé- nek megnövekedéséhez vezet. Olyan korszakban, amidőn az egyéni szabad­ságot rengeteg törvény korlátozza, amikor a kisebb­ségi jogok, kisebbségi kulturális és iskolaügyek kénytelenek iépten-nyomon elszenvedni a hatósági beavatkozást, amikor a közigazgatásnak beleszólá­si joga van az élet minden megnyilvánulásába, a közgazdasági, kereskedelmi, ipari tevékenység, az exisztenciális küzdelem minden bázisa szabadmoz­gás helyett hatósági rendszabályokkal van megköt­ve, amikor az engedélyezések, autorizációk, hatósági ellenőrzés ahelyett, hogy fokozatosan le­építetnének, újabb és újabb törvényekkel bővíttetnek. Amikor tehát hatósági személyeknek olyan óriási jogkörök van az élet minden ágában, ami a béke­világban elképzelhetetlen volt — a nyilvánosság biráló, ellenőrző és lesújtó szerepének kemény meg­kötése az erkölcsök újabb sülyedését fogja előse­gíteni, a korrupciónak és erőszakoskodás­nak nyit szélesebb lehetőségeket. Ön, miniszter ut hivatkozik arra, hogy Erdélyben hasonló sajtótörvény már életben van. Tény, hogy as 1914. évi magyar sajtótörvény szintén erőteljes intézkedéseket tartalmas bizonyos eajtódeliktumok- ra. Viszont tény as is, hogy annakidején e törvény meghozása ellen az egész magyarországi sajtó til­takozott, pedig ez a törvény lényegesen enyhébb szellemében és szavaiban egyaránt, mint az Ön ter­vezete. Az ön tervezetének szankciói sokkal súlyo­sabbak, mint amelyek a becsület védelméről szóló magyar törvényben foglaltatnak. Az utóbbi tiz évben annyi jó és modern ma­gyar törvényt eltöröltek nálunk, miért éppen ezt a törvényt kell utánozni — megszigorítva és eltor­zítva. Teljesen elfogadhatatlanok az ön tervezetében: a bűncselekmények meghatározása, a valódiság bi­zonyításának képtelen korlátozásai, a rendkívül sú­lyos büntetőrendelkezések, az a tilalom, hogy a valódiságot nem lehet bizonyítani, ba a főmagán- vádlót büntető, vagy fegyelmi utón már előzőleg felmentették, a külföldi lapközleralér.yek reproduká­lásának megszorítása, a bizonyítás megengedésének reakciós eljárása, a lapterjesztés szabályozása, az elévülési határidő megállapítása és még sok-eok in­tézkedés, amelyet ebben az átiratban felsorolni most nem óhajtok. ,Nem a becsület, hanem a bűn és erkölcste­lenség védelme születhetik meg ilyen reak­ciós törvénytervezetből. A kisebbségi sajtó, amely sem a román kor­mány, sem a román közvélemény támogatására a maga működésiében nem számíthat, nem lesz többé népimilliók jogos törekvé­seinek szószólója, nem szállhat többé sikra népeinek törvénybeiktatott szabadságáért, nemzetközileg biztosított jogaiért, nem verheti vissza a kisebbségi sorsban élő töme­gek ellen intézett támadásokat, hanem kénytelen lesz elhallgatni ezeknek a népmillióknak fájdal­mát, kívánságait, kesergéseit és távirati irodák és hivatalosan jóváhagyott kommünikék orgánumává sülyed. Gyakran tapasztaltuk, Bogy tisztességtelen szándéka egyének, megtévedett hivatali exponensek valahányszor a kisebbségek érdekei ellen törnek: rendszerint arra hivatkoznak, hogy ők nemzeti eélt szolgálnak. Milyen boldogan fogják ezek az urak a vádlottak padjára ültetni most a kisebbségi újság­írót, ha zsebeikben egy felmentő fegyelmi Ítélettel, szeplőtlen lovagokként léphetnek a bíróság elé. A sajtó meghurkolása mindig a politikai reafc­MIO ÖN AUZIK DARMÓL DOLOSZJjC Ma este mielőtt lefekszik, ve­gyen be Darmol-t és holnap reggel jó kedvvel és friss erővel ébred. Álmat­lansága, Idegessége, lej- és derék- fájdalmai, valamint gyermekeinek csalán­kiütése ugyanis nagyon sok esetben a szék­rekedés következménye. Ezért van szüksége önnek és gyermekeinek Darmolra, az enyhe és biztos hatású csokoládés hashajtóra- Kifejezetten Darmol-t kérjen, mert csak a Darmol hozza meg önnek és családjának a várva-várt enyhülést. Egy próbacBomag meg fogja önt erről győzni. ció müve volt. Az a sajtótörvény, amely, módot ad arra, hogy a közélet és közerkölcs vétkesei a bün- hődés és a nyilvános leleplezés elől meneküljenek, ellenben börtönnel bünteti a sajtó purífíkáló mun­káját, a cenzúrával és a cabinet nolre-ral Iker­testvér. Ebből a törvénytervezetből nem a demokrácia, ha­nem Metternich korának szelleme árad ki. Tudjuk mi miniszter nr, hogy a romániai sajtó­nak vannak káros kinövései. Hiszen hányszor har­colnak és rágalmaznak meg bennünket, kisebbsége­ket is ártatlanul és kivédhetetlenül. De mennyivel kisebb baj az, ha a sajtó téved, vagy túlzásba esik, mintha elnémulni kénytelen. A Ez a törvénytervezet nem méltó a demokrácia és szabadság kormányához. Ezen a törvényterveze­ten semmiféle foldozás, javítás nem használ, ezt vissza kell vonni. Tardieu kormánya inog a fokozódó drágaság miatt Parisból jelentik: Franciaországban mind na­gyobb elégnletlenséget kelt a kormány politikája, amelynek a drágaság egyre fokozódó emelkedését tulajdonítják. Az Eoho de Paris felveti a kérdést, hogy hajlandó-e a kormány olyan tervet kidolgozni, amely megkönnyítse a termelést, csökkentse az ára­kat, enyhítse a súlyos adókat, vagy levonja-e tehe­tetlenségének következményeit. A helyzetet politi­kai körökben súlyosnak tartják és nem titkolják azt' a lehetőséget, hogy a Tardien-kormánynak a foko­zódó drágaság miatt esetleg le is kell mondania. A moszkvai ateista kongresszus összehívását a világ összes egy­házai kihívásnak tekintik Két püspököt halálra ítéltek és a minszki rabbikat állítólagos ellenforradalmi összeesküvés miatt letartóztatták (Berlin, február 17.) Moszkvai távirati'’jelenték szerint az oroszországi vallásellenes üldözések tető- főknkat érték el. A vallásüldözések torán Minkében letartóztatták az összes zsidó vezető rabbikat. Minsk az oroszországi zsidók központja és a letar­tóztatott rabbikat azzal vádolják, hogy a külföldi szovjetellenes szervezetekkel levelezésben állottak. Moszkvában vasárnap kezdődött az „istentele­nek“ nagykongresszusa, amely a következő öt évre szóié vallásellenes akciók programmját tárgyalja. A kongresszus elhatározta, hogy március 15-én nagy husvéteUenes tüntetése­ket rendeznek a következő jelszóval: Küzdelem az ateista Moszkvá­ért. A kongresszus egyúttal azzal a kéréssel fordult a népbiztosok tanácsához, hogy bocsássa az ateisták rendelkezésére székházul a legnagyobb zsinagógát, a nemrégiben hatóságilag bezárt Choral-templomot. Husvétkor karneválszerü fölvonulásoknt rendeznek a vallásellenes liga szervezetoi, azonkívül az összes szín­házakban vallásellenes revüelőadások leszben. Tverben két püspököt és öt parasztot halálraítéltek, mert állí­tólag ellenforradalmi összeesküvést szítottak. Egy gyanús cáfolat (London, február 17.) A moszkvai Tass távirati iroda munkatársa beszélgetést folytatott Sergius metropolitával, aki elismerte, hogy Oroszországban nincs vallásüldözés. A metropolitn sajnálatosnak tart­ja, hogy a nép körében terjed a vallástalanság s ál­landóan njabb és újabb templomok bezárását kérik. Sergius hangoztatja azt is, hogy a templomokat a hatóságok sohasem felsőbb iniciativára, hanem min­dig a lakosság kifejezett kívánságára záratták be. A szovjetrendszer a roetropolita szerint nem üldözi a papságot s csak a bűnösökkel szemben léptet életbe megtorló intézkedéseket, amit más államok is megtesz­nek. Sergius visszautasítja a pápa és a canterbuvyi érsek vádjait. A lapok rámutatnak arra, hogy az egyházak csak a kötelességüket teljesítik amikor tiltakoznak a szovjet vallásüldözései ellen, mert azt remélik, hogy ezáltal hittestvóreiknek sorsát; enyhíteni fogják. A Times szerint Sergius metropolita nyilatkozatának hitelességéhez szó férhet. A lap han­goztatja, hogy a moszkvai távirati iroda politikai célok szol­gálatában a múltban sem igen riadt vissza hamisításoktól. Angol egyházi vezetőkörökben is az az általános véle­mény, hogy a nyilatkozat nem az ortodox egyház fe­jétől való.

Next

/
Thumbnails
Contents