Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-19 / 39. szám

Adm* r‘ \ Claf-Kdctsvár, 1930, febra iz 19 £$ZCrdâ Kér* 1 ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (.Főtér) 4. Telelőn : 5-08, 6-94 és 3-64. XIII. évfolyam 39-ik szám ’ ELŐFIZETÉS MAGYAH.ORSZA.GOS 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengői negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Karlista puccsterveiért élesen támadják Averescu tábornokot A ludbőrzés napjai Azok a napok, amelyeknek bekövetkeztét csendes rettegéssel várta a polgár, elérkeztek. Az egész ország területén kezdetét vették az adókivetések. Most készülnek el a vetésje- lentések, amelyek után egész éven keresztül tart az aratás. A polgár otthagyja napi munkáját, nehéz lélekkel elindul ama épületek felé, ahol már vár­ják őt a bírái. Ne higyjük azonban, hogy sok ideje van számára bírái előtt a kontradiktórius eljárás formaságaival, mely védelmezi a maga igazát. Fájdalom, ezek a bizottságok legtöbb helyen még ma is egy vésztörvényszék mohó­ságával, statáriális gyorsasággal ítélkeznek, kü­lönös nyomozó eljárások, tanúkihallgatások nél­kül, csak úgy „blikkre“, mert sok a munka és mindenki „bűnös", aki adófizető. Elsősorban ugyanis ott kezdődik minden polgárnak szoron­gató közérzése, hogy benne nem azt az egyént látják, aki egy köve. malterdarabja, építő­anyaga az egész ország épületének, hanem holmi csinytevőt, akinek a vizsgálóbíró szi­gorú és kérlelhetetlen tekintetével kell belelát­nia veséjébe, mert bizonyára rossz fát tett a tűzre. Attól tartunk, hogy néhány nap múlva szá­mos helyről megerősítést fogunk találni a pol­gárság évelejei rossz előérzetének jogosultsá­gára. Egy nappal ezelőtt a kolozsvári adókivető­bizottságok ellen hangzott súlyos panaszokról adtunk számot. Most azután Nagyváradról jön a hir, hogy ott egyetlen ügyvéd sem fog állani a bizottság elé, mert a nagyváradi adókivető­bizottság oly önkényeskedő, ötletszerű, kivéte­les állapotra emlékeztető zordonsággal jár el, hogy ezzel a viselkedéssel szemben csak a pasz- sziv ellenállás kimondása mutatkozott egyetlen lehetőség gyanánt. Hát nem akarják észrevenni még ma sem a félelmetes adókivetők, hogy eb­ben a rettenetes gazdasági nehézségekkel fel­dúlt országban, a csődtömegeknek, bankbuká­soknak. üzletbezárásoknak, munkanélküliség­nek, üzemleépitéseknek, általános paüperizmus- nak immár klasszikus földjén nem szabad az adókivetéseknek azt a túlméretezett eszközeit, spanyolcsizmáit és hüvelykszoritóit alkalmazni, amit az elmúlt esztendőben? És hogy még ke­vésbé szabad az előző esztendők adókivetésé­hez képest fokozottabb mértékben ráfeküdni az adózó Közönségre, mint az elmúlt évben? Nem először ifjúk le és élünk is a gyanúperrel, hogy nem is utoljára: a teljes negatívumig vezet el az az adóztatási eljárás, amely az adózási tárgy behajtása cimén az adóalany kiirtásához jut­tatja az országot és a vízzel együtt kiönti a gye­reket is. Az államnak szüksége van az adóra — ez eoyszer nem vitás. A dolgok tragikumában rej­lik. hogy minél szegényebb egy ország, annál szegényebb az állam is. annál nagyobb szeme­ket vet az adózó polgárok pénzére. De tessék ennek dacára is figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek az adózó közönség ol­daláról felmerülnek. Tessék már egyszer, leg­alább egyetlen egyszer egy kis igazságérzéssel, belátással, emberszeretettel, méltányossággal, tapintattal, pártatlansággal szembenézni az adó­fizetővel. nem mint ellenség az ellenséggel, de mint felebarát a felebaráttal. Rz „Ambrosi“ $zöliöo!tványíe!ep — KedgyeS'Meitisj — Túl.: Dr. Ambrosi Alfréd. Szállít elsőrangú és garantált fajtiszta minőségű szőlőoltványokat és amerik alany vesszőket. Kérje uj árjegyzékünket (Bukarest, február 17.) Averescu tábornok éles kijelentéseinek és a rejtélyes magatartásárak még mordig visszhangja van a bukaresti sajtóban. A Cuvántulban Nae Jonescu „A közélet keresztutcá­nál” címmel kezd cikksorozatot az ügyről. Első cikket az avcrescanus ülésen elhangzott- egyik kije­lentéshez fiizi, amely szerint a néppárt ezentúl nem fog sem lefelé, sem fölfelé nézni. A lefelé való te­kintet a népre, a választók tömegére irányul, a föl­felé való pedig a régenstanáesra. És igv a kijelen­tés szerint Averescu pártja azon a különös módon akar hatalomhoz jutni, hogy azt ne kapja az al­kotmányos tényezők egyikétől sem. A cikk szerint a választói testület véleménye a sza- badválasztások esetén is éppeuugv többséget adna a liberálisoknak, mint most a nemzeti parasztpárt- nnk. Nae Jonescu ezután a régenstanáes összetéte­lét vizsgálja és nagyon erős kitételeket használ. \ éieménye szerint a régenstanáesban Saraleanu akarva, nem akarva, a nemzeti parasztpárt repre­zentánsának számit, Jl'Vlés végehsherceg a dinasz­tia képviselője s közöttük Crrstea régcuspatriarcha adja ideg az egyensúlyt. Cikkének befejezése az, hogy a régenstanáes nem rendelkezik a hadsereg parancsnokságával, amely a hadügyminiszter, tehát a kormány kezében van. A karlista Áverésen Az Adoverul legutóbbi számában terjedelmes kommentárral kiséri Averescu magatartását. Egy nyilatkozatot közöl, amelyet egy Averescu tábor­nokhoz közel álló politikai személyiség tett. A nyi­latkozatban az illető a következőket mondja: — A tábornok álláspontja az, hogy az alkotmá­nyos kérdést -revízió alá kell venni és ebben az ér­telemben a párt március 9-iki kongresszusán elő­terjesztést is tesz. Averescunak az az álláspontja, hogy a régenstanáes nem töltheti be jelenleg azt a bírói szerepet, amelyet az alkotmány idevonatkozó szakaszai meghatároznak. Egyesek ezt a magatartást filokarlista moz­galomnak nevezik. Mindenki azt hiszi, amit éppen akar. Nem az are- rescanusok hibája, hogy ilyen helyzet állott elő és hogy a közvélemény most mindent a Károly-üggyel hoz kapcsolatba. Ha úgy is állana a dolog — mon­dotta az illető — mi olyan eszközöket veszünk igénybe, amilyent éppen akarunk. Nem az Averescu tábornok hibája, hogy most a va banque politiká­jához érkezett el. A tábornok jól tudja, hogy a jel­szó: „Most, vagy soha”. Mi pedig tudjuk azt, hogy vagy sikerülni fog az akció, vagy pedig megszű­nünk, mint párt. Az Adererul megjegyzi, hogy Averescu maga­tartása nagyon különös, hiszen decemberben, amikor egyes körök biztosították, hogy kormányra jut, kész­ségesen elismerte a régenstanáes hatalmát és most, amikor látja, hogy nincs szó kormány rakerültsérál, akkor ilyen kártyákat akar kijátszani. „Terrorista államcsínyr* A Dreptatea, a kormány hivatalos lapja „Min­dent egy kártyára“ cimii vezércikkében kommentálja az Averescuék -magatartását. A néppárt a rend és a törvényesség pártjának nevezte magát — mondja a cikk — s most, amikor a párt belátta, hogy a töme­gekre nem támaszkodhatik, forradalmi kijelentéseket tesznek. Így a törvényesség és a rend pirtja forradalrjr terrorista államcsínyes utakra téved. Az ilyen akciók eredménye előre ismeretesen kilátás­talan. Politikai körökben különben az a hir járja, hogy az Averescu-párt és Lupu pártja közelebbről fuzionál­ni fog, amennyiben a pártvezérek között magas ál­lampolitikai kérdésekben nincsenek különösebb ellen­tétek. asm Vagy Beíhresctfiból, vagy Haţiegasiubo! miniszter lesz a kormányátalakítás rendjén s ugyancsak kettőjük között dől el a tar» tományi kormányzóság személykérdése (Kolozsvár, február 17.) Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Maniu miniszterelnök egy félnapot Kolozsváron töltött, hogy beteg nővérét megláto­gassa. Ez a látogatás azonban politikai színezetet is nyert, amikor Maniu miniszterelnök Eaţieganu Emil kamarai elnökkel és Dobrescn Aurél tarto­mányi igazgatóval együtt utazott le Bukarestbe. Annak idején sokat Írtak a lapok arról, hogy a tar­tományi igazgatók kinevezése miatt Maniu minisz­terelnök és Haţieganu Emil között bizonyos feszült­ség állott be. Hogy ez nemcsak politikai mende­monda volt, az abból is kitűnt, hogy Haţieganu Emil a százas bizottság legutóbbi ülésén nem vett részt. Viszont abból a körülményből^ hogy Maniu minisz­terelnök Haţieganuval és Dobrescuval később együtt utazott Bukarestbe, meg lehetett jósolni, hogy a tar. tományi igazgató kinevezése körrül támadt politi­kai feszültséget a miniszterelnöknek sikerült elosz­latnia. , A múltkori találkozásnak, amint az a bukaresti lapokból is megállapitható, fontos következmenyei mutatkoznak. U. i. azt Írják a bukaresti lapok, hogy i a közigazgatási választások után a kormány átala­I kul, egyesek szerint Maniu miniszterelnök be fogja nyújtani lemondását, de ez a lemondás csalk formai lesz, mert a régenstanáes újból Maniut bízza meg kormányalakitással, ami kitűnő alkalom lesz arra, bogy a miniszterelnök végrehajtsa a régóta terve­zett kormányátalakitást. Most aztán arról értesü­lünk, hogy a kormányátalakítás kapcsán Dobrescu tar­tományi igazgatót a földmivelésügyi tárca vezetésével bízzák meg és helyébe Haţiegan Emilt nevezik ki. Viszont vannak olyan verziók is, hogy Maniu Gyuta Haţiegan Emilt Iunian igazságügyminisster helyébe nevezné ki b abban az esetben Dob­rescn továbbra is tartományi igazgató ma­radna. Mindenesetre a Icgnagvoybb fen tartással, mini politikai kuriózumot, közöljük ereiket a híreket, me­lyek még megerősítésre szorulnak. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents