Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-17 / 38. szám
18 sâg doge-inek, tanácsosainak vére csörgedez. Csellel fogsz te magadon segíteni, mert eszed épp úgy tudja céljaidat szolgálni, mint szépséged. Francesco-nak és Johanna-nak csak leányai voltak. Ki lesz az örökös, ha ez igy megy tovább? — Bianca majd gondoskodik erről. És ha a természet nem akart segíteni, ha hiába volt minden kuruzslás, talál más megoldást. Kellő előkészületek után, megjelenik egy szép napon, egy kis fiú... Mindenre gondolt, minden részletre és tökéletesen sikerült a csel. hogy hány embernek kellett azért örökre elnémulnia? Mit bánta ő? Olcsó volt akkor az emberélet, fő a nagy cél elérése, a gyermek, a trónörökös! Francesco boldog volt. talán túlságosan is boldog és észre se vette, hogy viharfelhők gyűlnek az Alpok felől. Császári sógora haragjának viharfelhői már-má.r be akarták sötétíteni a ragyogó kék eget és Bianca jobbnak látta a gyermekkel, dón Antonio-val együtt Bolognába költözni. Bolognában kapta a hirt, hogy Johannának is született fia... Van tehát törvényes örökös — hiába... De nem hagyta fel a küzdelmet, visszajött Firenze-be és a nagyherceg, mikor viszontlátta, még szerelmesebb volt. mint valaha. És 1576-ban Johanna meghal — most már tényleg nyitva van az ut a nagyhercegi trónhoz. Nyitva, — de néhány szépséghibát kellene mielőbb rendezni. Azokat az iratokat kellene eltüntetni, melyek a velencei bíróságnál feküsz- nek és melyekben pontosan fel van jegyezve, hogy hogy törte fel Bianca apja páncélszekrényét. Ilyen csekélységen csak nem fognak fennakadni? A nagyherceg levelet ir a velencei Se- natusnak, melyben közli, hogy Bianca Capel!o-t feleségül vette (alig két hónappal Johanna halála után titokban megesküdtek) és egyúttal a köztársaság hűséges fiának vallja magát. Mire meg is jön rögtön Velencze válasza. Dicsérő jelzők egész halmazával ruházza fel Bianca-t és a ..Köztársaság Leánya" címet adja neki. Sokat ért a toskániai nagyherceg szövetsége! 1 Az iratokat elégették és nemsokára díszes küldöttséget menesztettek Firenzébe, hogy Bianca-t ünnepélyes formák közt a Köztársaság Leányává avassák. A firenzei kathedrális magasan Ívelő márvány-oszlopai alatt a doge-k arany süvegét tették a Bianca fejére. Mit kérhetett volna Bianca az élettől? Hogy teljesen tökéletes legyen boldogsága: a Johanna vézna, beteges kis fia is meghal, most már aztán biztosítva van a trón don Antonio számára. Csak egy' ember van, aki ellenséges érzülettel nézi: Francesco testvére, Ferdinánd, a cardinális. Hisz ő lenne a trón várományosa, ha rá tudná bizonyítani azt, amit ő maga sejt, a becsempészett gyermek szöktetésének igaz történetét. Csakhogy nehezen megy a bizonyítás a nagyhercegi pár ellen és igy a gúny fegyverét használja Ferdinánd, a gúnyt, mely ha nem is öl, mindig megsebesít. Bianca védekezni próbál, de még mielőtt valamit kieszelhetett volna, szembe találja magát egy mindenható ellenséggel, a halállal . Testvérének Írott egyik levelében említi, hogy a nagyherceg lázas és, hogy ő maga is lázasan fekszik az ágyban, úgy' hogy ápolni sem tudja a férjét. Rövid pár nap alatt el is vitte a láz mindkettőjüket és természetes, hogy azáltal, hogy oly hirtelen és egyszerre haltak meg, mérgezés gyanúja merült fel. Ferdinánd azonban rögtön hozzálátott, hogy magát a gyanú alól tisztázza és tényleg az orvosok jelentései, de leginkább a Bianca fentemlitett levele igazolni látszanak a cardinális ártatlanságát e tekintetben. De ha életében kedvezett is Bianca-nak a szerencse, haló porain állt bosszút a sors. Ferdinánd azonnal magához ragadta a hatalmat, semmisnek jelentette ki a Francesco és Bianca végrendeleteit, melyek dón Antonio-t és Pelle- grina-t nevezték meg örököseik gyanánt. És ha már az élő Bianca-val szemben kudarcot vallott. a halott Bianca-t nem engedte be a család tagjai közé. Francesco-t eltemették a Medici-ek sírboltjába, de San Lorenzo-ba nem engedte be Bianca-t. .Valahol a templomon kivü! ásták el XIII. ÉYF. S8. SZÁM. és sírjára gunyverseket íratott. Olyan volt a Bianca élete, mint egy forró júliusi nap: korán hajnalodott, a perzselő napsugarak maguk körül mindent felégettek és hirtelen szakadt le az éj. És ahogy nézem, nézem a képet, úgy rémlik, mintha azt mondaná, hogy még se volt jó igy mintha szemei szomorú nézése valamit bánna, valamit nélkülözne, mintha visszajáró lelket sejtetne a maga bánatos komolyságával. Miért nincs Kolozsvárt klubélet? A Nemzeti Kaszinó közgyűlése e lkainkból Erre a minapiban fölvetett kérdésre szabadjon talán azzal felelni, hogy városunkban nem is igen vannak úgynevezett klubok. Régen Kolozsvárt két ilvenszerü kör volt, u, in. a Mágnás Kaszinó és a Polgári Társalkodó. Előbbinek az volt a föladata, hogy a vidéken lakó erdélyi arisztokráciának gyülőhelye legyen, ami különösen a farsang idején és a lóversenyek alkalmával érte el a tetőpontját. Utóbbi az összes polgári társadalmat egyesítette, miről az is tanúskodik,,hogy 1867-ben a Társalkodó elnöke volt Szász Gerő ref. lelkész, a jeles költő, jrénztárnoka id. Magyary Mihály városi hivatalnok, Kele Izrael lakatosmester töltötte be a gazdai, Pap Áron banktisztviselő a jegyzői és Lugosi István 48-as honvéd a köuyvtámoki tisztet. De nem érdektelen megjegyezni, hogy már abban az időben foglalkoztak egy uj Demokrata Kör alapításának a gondolatával. Erre alkalmat szolgáltatott a Társalkodó öreg törzskarának a pipatóriu- ma, mellyel szemben a fiatalabb nemzedék kényesebb ízlése ujilásra vágyott. Majd a közhivatalok szaporodása, az egyetem és más tanintézetek megnyitása maga után vonta, hogy a Kiváltságos Kereskedő Társulat, Iparosegylet, Katonatiszti Kaszinó, Egyetemi Kör stb. létrejöttével egymásután tömörültek a különböző társadalmi osztályok, minek folytán a megmaradt bíróság, tanári kar, a honcráciorok, magántisztviselők és birtokos osztály az úgynevezett Kört alapította, mely előbb G-iroik János erdőigazgató, aztán dr. Haller Károly egyetemi tanár elnöklete alatt élénk társas életnek vált középpontjává. A Köri bálok és estélyek hajdanában a kolozsvári farsang legnépszerűbb zártkörű mulatságai közé tartoztak. A Kör hamvaiból kelt életre a jelenlegi Nemzeti Kaszinó, mely annyi sok más társadalmi szervezettel együtt a háborús helyzet hátrányait sinyli, azt pedig, amit a néhai Fekete Gábor táblai elnök népszerű vezetése mellett maga elé tűzött t. i. a fővárosi értelemben vett klubéletet mai napig teljesen nem valósíthatta meg. Ugyanis olyan városban, ahol régebben a politikai pártok vezetői ősidőktől saját pártköreikben tömörültek, hogy eszméiket a köziigyek terén vagy a társadalomban érvényesítsék, egy semleges Olvasókör területén sokáig idegeneknek érezték magukat. Ennélfogva keresni kellett a lehetőségeket, hogy vájjon mi által lehetne hatást gyakorolni az értelmiségnek egy zártkörű társas keretben való összetartására. Eddigelő Kolozsváron jóformán csak az újságíróknak és a katonatiszteknek sikerült ezen eszmét gyakorlatilag megvalósitani. Azonban a Nemzeti Kaszinó legutóbbi közgyűlésén az elnöki megnyitónak újra elhangzott az a kijelentése, mely arra célzott, hogy a székház-alapot kell gyarapítani, mert ez a törekvés az, mely h tagok szolidaritását már előre előlegezi azon összetartozás számára, amely őket egyénenként a tulajdonjogilag is közös otthon kapcsaival fűzi majd össze. Lehetetlen, hogy a jelenvoltak közhangulatán észrevétlenül siklott volna át ez a reménykedés jegyében történt finom, de jelentős célzás, amely a Nemzeti Kaszinó jövendőbeli saját otthonának, saját házának megszerzésében látja azon célkitűzést, amely a klubéletnek is lendületet adni hivatott. Ezt a vezérgondolatot érdemes ébren tartani. Azonban addig is ezen intézmény missziót teljesít a tekintetben, hogy mint a kultnra és művészet pártolója évről-évre kiinduló pontul szolgai sok olyan közhasznú társadalmi mozgalomnak, amelyeknek kezdeményezése nemcsak a magyarságnak, hanem az intézményt fenntartó tagoknak is bizonyos nimbuszt kölcsönöz. Egyébiránt, hir'szerint, egy erkölcsi testület már a közeljövőben Kultur-házat készül emelni, hol a Magyar Kaszinó is állandó otthont nyerhet és talán hivatva lesz az évek előtt fölvetett Magyar-ház eszméjét megvalósítani. Merza Gyula Lei n ff fte k Ă 1 m. jó és ellentálló ki<y y| tireavái on 1 Lei Zi • I m. sifon keményitetlen, elientáió, mosásnál nem romlik fi Lei 28 1 ip. sárpzvászon kitűnő minőségben â Lei SO 1 m. rofsr, garantált mosható, nagyon ajánlható 1 ,Ei 32 kitűnő elzászi sifen, nagyon ajánlható 1 Lei 33 Angol oxford garantált színekben 1 Lei f. 34 1 m. finom indián fehérneműhöz |sj Lei 34 apretura nélküli törülközővászon í| Lei 42 1 m. legfinomabb indián, i 00 cin. széles jjj Lei 42 extrafinom sifon, 80 cm. széles | Lei 45 természetes, nem keményített vision, 100 cm. széles ijt Lei 38 1 m. flanel! és barchend szines, jó minőség Lei 45 ingzefir, divatos mintákban i Lei 48 férfi fehérnemű grádfi 80 cm. széles 1 Lei 49 finom RenftPte, fehérneműhöz és kelengyéhez 1 Lei 52 angol 20Jsr, különösen tartós, garantált színek \ LEi 65 1 m. finom kasha garantált színekben 1 Le‘ 69 1 m. legfinomabb « pá! és march! elä fehérneműkhöz. garantált mosható színekben p Lei 80 1 m. pupii?:, kitűnő minőségben, modern mintákkal ingeknek 1 ^e' 85 1 m. toile tarare fehérneműnek |Í Lei 90 1 m praktikus iepesfâwă- szón, 150 cm. széles, tartós I $ 110 lel,, taraié, francig 6elyem fehérneműk, lepedők, s:b. részére, nagyon konvenábilis 1 Lei 120 Praktikus lepedőv.iston, 200 cm. széles i Lei 140 1 m. legf nomabb lepedövá- S.ZOEÎ, 220 cm. széles • .1 Lei 190 tiszta gyapjuszcvel, aljakhoz, divatsz.nekben ij Lei 195 len-kasa, francia aljakhoz Lei 290 1 m. va56dS ienuás en, 200 cm. széles Lei 300 «rep de Chi» e selyem jó minőség, több színben Pf&iJP Francia, angol, belga, svájci vásznak és lenvásznak minden széless érben. Vaszonáruk, selymed, har sayäk. Külön osztály férfi és női anşo! szövetek, frsmics szövetek ás modern szövetekből a leghíresebb cyír k készt ményelt legelőnyösebben árusítja: ALAPIT'WA ÍS7S. A Schroli vászonáruk lerakata Vidék 0 péstán, uftínvét me Bet. száiüfun Bucuroşii I. Sír, Paozari 11, nirnii iii'Tiri mi'ifiwi i
