Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-16 / 37. szám
2 ;m&ű un. wrv. rt. hol \ államok «zociáldemolrrata kormányai Ilyen szellemben és légkörben érheti el Európa életének normális keretek közé való visszailleszkedését. A ízociálisták interpellációi Napirenden Pistiner szooiál demokrata kéri, hogy több európai állam mintájára a kormány törölje el az útlevelek vízumkötelezettségét. Kérdezi továbbá, hogy milyen stádiumban van a lak- bérleti törvény ügye, mivel a lakók nagy tömege nem tudja, hogy mi le3z jövőjük. Mircea szociáldemokrata kéri, hogy a román matrózoknak a törvényben előirt létszámát emeljék fel, hogy igy a munkanélküliséget csökkentsék. Régi törvény szerint a matrózok egyhnrniad része külföldi lehet, a jelenlegi helyzetben ennek a rendelkezésnek eltörlését kivánja. Hasonló intézkedéseket kér a dokk és kikötő munkásokra. A kamara ülése ezzel véget ért, a legközelebbi ülést a kamara kedden tartja. , Felgyújtják a zsidók házalt A szenátus pénteki ülése elég későn kezdődött, mivel a szenátorok azt várták, hogy Mironescu külügyminiszter fejezze be a kamarában tartott hágai expozéját. Napirend előtt Mayer Ébner szenátor intéz interpellációt a belügyminiszterhez és igazságügy- miniszterhez. — Az utóbbi időben — mondotta — különösen a választási harcok megkezdése óta megszaporodtak az antiszemita kilengések. A jasii súlyos zavargások utón, amelyeknek tettesei cs bűnösei nem részesültek példás büntetésben, Bukovina Balaceanu községében olyan események történtek, amelyek mélyen megdöbbentették az egész zsidó közvéleményt. Négy zsidó házát felgyújtották, egyiket a másik után. A prefektus fenyegető' leveleket kapott, amelyben halállal ijesztették arra az esetre, ha a zsidókat védelmébe veryné. A Kisenevben történteket sem hagyhatja figyelmen kívül. A theológiai fakultás busz hallgatója beverte a zsidó üzletek ablakait és igy kiszámíthatatlan károkat okozott. Furcsának találja, hogy a hatóságok mindig későn érkeznek a helyszínére cs ha idejében érkeznek, úgy végignézik, hogy a zavargók lábbal tiporják a törvényt, Ezeknek az eseményeknek nem lesz vege addig, amig a tetteseket a kormány csakugyan biróság elé nem állítja. Nem ismer azonban egyetlen esetet sem, amikor a tetteseket valóban az ügyészségre tették volna át és a Marzescu- féle rend törvény értelmében megbüntették volna őket. Már többször kifejtette a szenátusban, hogy zsidó ellenes tüntetések bármikor történhetnek, de a hatóságok magatartásától függ, hogy a tüntetéseknek mi lesz a kimenetele. Fontos az, hogy a tettesek mindig elnyerjék büntetésüket, különben a közvéleményben az a tudat kap lábra, hogy antiszemitazavargók a kormány pártfogását élvezik. A miniszter válaszol Mayer Ébnemek Costaehescu miniszter válaszol a kormány nevében. Biztosítja az interpelláló szenátort és a közvéleményt, hogy a kormány őrködik az állampolgárok épsége és vagyona felett. Ha mégis történnek exeesszusok, azt nem a hatóságok indolenciája idézi elő, mivel az illetékes hatóságok teljes erővel résen vannak. Tudomása van arról, hogy Kisenov- ben és Jasiban a rendőrség 18 órás szolgálatot tart. A hadsereg hasonlóan közreműködik a rend fenntartása érdekében. Cáfolja, hogy igaz volna az az állítás, mely szerint a tetteseket nem állítanák bíróság elé. Úgy Jasiban, mint Kisenevben megindult a bírósági eljárás a zavargók ellen. Az eljárás folyamatban van és ha eddig még nem is hoztak Ítéletet, ennek sem a bíróságok indolenciája az oka. A kisenevi tüntetés különben is nem antiszemita jellegű volt. A diákok egy mulatós epilógusaként összeverekedtek a polgárok egy csoportjával, amelynek tagjai ép úgy lehettek volna örmények is. Kéri Mayor Ébnert, hogy tételezze fel a kormányról a legteljesebb jóindulatot. Hálózati készüléke számára a I fm 80 g' u] típust hoz a Re 4100 gj í/j US kétfázisú egyenlr-nykö csövet. Tökéletesen zörej- mentes tiszta vétel í MINDEN KÉSZÜLÉKBEN használható 'ti VILÁGMÁRKA Ezzel kapcsolatban válaszol Mayer Ébner egy régebbi interpellációjára, amelyben a kormánytól állami zsidó tanítóképző felállítását kérte. A kérdést megtárgyalta Maniu miniszterelnökkel s a megbeszélésen leszögezték, hogy valóban szükség van arra, hogy a kormány ilyen intézetet létesítsen s ebben az irányban meg is fogják tenni az intézkedéseket. A szenátus ezután meghallgatta Mironescu külügyminiszternek a hágai egyezségről tartott expozéját. iVZat *>svásnrhe!yen a kommunisták külön listát akarnak áiiitani A marosvásárhelyi kommunista szakszervezeti munkások elhatározták, hogy a külön listán, amit a munkás- és parasztblokk listájának neveznek, fognak résztvonni a községi választásom Prognumm- juk kifejtésére vasárnap délelőttre gyűlést hirdettek, amelyen a jelöléseket is meg akarták ejteni. A rendőrprefektus pénteken este hét óra tájban magához kérette a munkások vezetőit és közölte velük, hogy a gyűlést nem engedélyezheti, egyben pedig elkobozták az Épitőmunkás cimü lapnak mintegy négyszáz 'példányát, amelyben a blokk pro- grammját közölték. Veszekedő párok Jrta: Szaßö TU ária Szerencsére jött a villamos. Utolsó percben rájöttünk, hogy kár volna tovább hallgatni az idegekre menő ingyen előadást. Gyalog mentünk tovább. De azt még láttuk, hogy a férfi ugrott fel legelőször, mig az asszonyt utolsóul ráncigálták fel idegen utasok, mikor a kalauz indulásra csengetett. Bent bizonyosan folytatódott emiatt is tovább a vita és szórakoztatta a villamos közönségét. Megkönnyebülve nyitottumk be egy csendes kávéházba. De sorsát senki nem kerülheti el. Itt a szomszédasztalnál ülő öttagú társaságban házaspár is volt. Ezt meg kellett tudnunk, — de nemcsak mi tudtuk meg, hanem pincérek, újságos fiuk, trafiko- sok, sőt az egészen távol ülő vendégek is! Napvilágot látott itt a férj családjának minden bűne és kicsinyessége, az asszony szüleinek és testvéreinek minden rossz szokásai, le és felmenő, sőt oldalági rokonok sok titkos vétke is. A veszekedést kiváltó okot nem tudtuk meg, de megtudtunk valami mást. A férfi felöltözött és kirohant az utcára. Ekkor, a szemét forgató és hallgatósághoz felebbező asz- szonyhoz közelebb húzódott az egyik hallgatag férfi. Suttogva vigasztalni kezdte. Nagyon megértő lehetett, nagyon is -másnak tarthatta az ideális férj fogalmát, mert az asszony egészen elérzékenykedett. Rikácsoló hangja turbékolássá lágyult, furia arca angyalivá szelídült. Ha a férj dühét kifújva vissza nem tér, egy óra múlva talán itt sem találta volna ezt a két embert, annyira megértették egymást. Szerencsére a férjnek is akadt vigasztalója. Résztvevő hölgy hajolt a füléhez. Elcsendesült minden. Halk és békességes hangulat uralkodott a szomszédasztalnál is, ahol egy idősebb, szatir arcú férfi olvasgatott ötödik gyanánt és lopva nézegette hol az egyik, hol a másik párt. Talán épen Mefisztó Őfelsége volt... Csendes olvasgatás közben azt hittem, hogy végképen el lehet felejteni a veszekedő párokat. De nem volt ilyen nagy szerencsém. Villamos megálló, A járda szélén férfi, karjaiban két-három éves, alvó csöppség. Látszólag egyedül voltak. De nem... A fal mellől dühös kaffogás, mintha egy kicsi kutya or- rolna egy nagy, szelid komondorra. Innen is estélyi ruha, lógó aszályos hölgyet csalt elő a közeledő villamos. De ennek tengerzöld volt a ruhája és csak hátul lebegett. Bunda helyett is csak értékes télikabátja volt. A férfi karjában a gyermek, — de még igy is segített felszállni az asszonynak. S bent mégis kitört a vihar, amit ezekben elfojtott az utca és a fegyelmezettebb temperamentum. Kívülem csak két utas volt és a kalauz, — bennünket már nem vett számba az asszony. Élesen kezdte: — Csak azt bánom, hogy elmentem! Furcsa egy „nagy vacsora“ volt, mondhatom! Szelíden csillapította volna a férfi: — Nekem nagyon jó volt. Különösen az a rántottcsirke! * — Nahát!... Rántottesirke!... Ilyesmit a vici- né szokott feltálalni a vendégeinek, nem egy méltó- ságos asszony! — Lehet fiam, hogy a vicinének többre telik, mint az én anyámnak... — Ugyan, hagyd el azt az örökös panaszt! Tudom, mi jön! Kicsi a nyugdíj, drága az élet... Hát kell neki az az ötszobás lakás?! — Hármat kiad belőle lelkem. — Hát aztán! Mégis csak öt szoba az, én meg háromba nyomorgók! Itt a férfi kísérleteket tett, hogy megmagyarázza : a lakás olcsó, a szobákat jól ki lehet adui, — tulajdanképen .jól jár vele az anyja. Erre aztán meg is kapta a feleletet: — Mégis rántottcsirkét ad ünnepi vacsorára!... Pedig akár tokot is adhatna!*Neki van miből! Úgy csattant a hangja, hogy a férfi aggódva hajolt az alvó gyermekre. Könyörögve szólt: — Halkabban kedves! Felébred Magduska! Gúnyos kacagásból nőtt ki a felelet: — Az! Hiszen úgy alszik, mint a bunda! A t« fajtád! Téged sem lehet felkölteni, ha pisztolyt sütögetnének is melletted! Tavaly is Lellén... Megálló közeledett. Nem kellett volna még kiszállnom, de felálltam. Inkább gyalogolok, vagy várok, de nem hallgatom végig, mi történt Lellén! De á jó Isten megelégelte szenvedéseimet. A férfi is felállt. Gyöngéden, óvatosan vitte a gyermeket. Az asszony ülve maradt. Nem is mozdult, csat mikor a férje felkiabált utána, de akkor is inkább talán a kalauz mogorva hangjára: — Na, mi lesz?! Tovább jön a nagysága!? Ránéztem. Ez az ember is szenvedett. A napi robot után őt is elgyötörte ez a veszekedés. Egyszerű lelkében pártot is ütött a férfi mellett, akár csak én. Magyarázva fordult hozzám: — Bizonyosan az auţo miatt volt ez is... Legtöbben ezért veszekednek mostanában, mióta ez * liflangos divat van! Milyen nagyszerű ösztöne volt! Csakugyan, — délután is ez volt a rózsaszínű uszályos baja. Menynyivel okosabbak lennének azok a férjek, akiknek nem telik taxira, ha csirájában megölnék az egész téli kellemetlenséget: nem csináltatnának „liflangos“ ruhát az asszonynak, hogy ne szenvedjenek égés? télen a villamos miatt! Igaz, hogy igy azt is lehetne ajánlani, hogy lehetőleg senki se szülessen szülőktől, hanem, mint a nótában, „rózsafán teremjen!“ Mert ez megelőzné a rokonságról folytatott épületes eszmecseréket. Vagy akkor találnának ki valami mást? Bizonyosan. De az ízlés és nyugalont pevéhea tiltakoznunk ke}! az ellpn, jipgy ezeket a családi jeleneteket nyilyánosság előtt intézzék éli. .Vége.) i
