Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-02 / 25. szám
XIII. ÉVF. 25. SZÁM, KuHi » » ! 1 vflte- FELHÍVÁS — az Észak- és Délamerikába, (Ár- gentinía, Uruguay, Brazíliai úgymint Canadába utazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonat- tal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és e'ső angu, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyors n óhajt utazni, az forduljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levélileg a COSULICH t INE-hez Bucureşti,Cal.Grlviţei 181. Timişoara, Str. I C. Brätianui8. Arad, B-dul Regele Ferdinand 49. Zárt ajtók mögött készül a kisebbségi törvény Melyek a készülő törvényjavaslat fontosabb irányelvei ? — Hogyan akarják megoldani az oktatásügy és a nyelvhasználat kérdését? Milyen lesz a Kisebbségi Tanulmányi Intézel belső szervezete ? (Bukarest, január 31.) A kisebbségi törvényjavaslat, melynek elkészítése zárt ajtók mögött történik, élénken foglalkoztatja úgy a kisebbségi, mint a többségi közvéleményt. Az ellenzék, Jorga pártjának kivételével, azon az állásponton van, hogy nincs szükség külön kisebbségi törvényre, amennyiben az alkotmányban biztosított minden román állampolgárra egyformán vonatkozó jogok fölöslegessé teszik egy külön törvény megalkotását, mely a lakosságnak egy külön csoportja részére „kiváltságos” (?) helyzetet biztosítana. Ez a farizeus álláspont a liberálisoktól származik, akik, miután elvesztették a választó testületek bizalmát, sovén jelszavakkal igyekeznek tért hódítani s ugyanakkor Maniut úgy állítva be, mint a „nemzeti érdekek árulóját”, gyöngíteni akarják a kormány helyzetét is. A kisebbségek természetesen nagy érdeklődéssel tekintenek a törvényjavaslat elé, mely az általános felfogás szerint arra lenne hivatva, hogy világos, félre nem érthető intézkedéseivel olyan helyzetet teremtsen a romániai kisebbségek számára, mely kulturális és gazdasági szabad fejlődésüket intézményesen biztosítsa. Azonban épen e meggondolásból kiindulva a kisebbségek, midőn egyfelől elismeréssel veszik tudomásul a kormány törekvéseit, másfelől méltán kifogásolhatják azt a nagy titkolózást, mely erre az ügyre homályt borit, annyira, hogy a sajtó maga is csak találgatásokra van utalva. Egy demokrata kormánytól más munkametódust várunk, annál is inkább, mivel épen Maniu volt az, aki nem egy beszédében vallotta magát a „nyitott ajtók politikája” hívének. Mi különben már annakidején felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a törvényjavaslatot elkészítő bizottság kiküldésénél célszerű és méltányos lenne behívni a politikai szervezettel rendelkező népkisebbségek delegátusait. Ebben a nagy horderejű kérdésben ugyanis a kisebbségeket nem lenne szabad a kormánynak kész helyzet elé állítania. Minden utólagos vita csak a kormány helyzetét nehezítené meg s a vitákban rendesen el szokott sikkadni a problémák lényege is. A kormánynak tehát módot kell nyújtania arra, hogy a kisebbségek még a törvényjavaslat elkészítése előtt kifejezésre juttassák álláspontjukat. Mert bármilyen értékes anyaggal tért vissza külföldről Pop Orhiţa, a kormány megbízottja, az csupán alapul szolgálhat s a gyűjtött tapasztalatokat hozzá kell idomítani a romániai kisebbségek helyzetéhez. Ezt a munkát pedig a mi részvétünk nélkül, ha a kormány tényleg komoly és a jövőre is kiható megoldásra számit, el sem lehet képzelni. A kisebbségi nyelvek a közigazgatásban Értesülésünk szerint a folyamatban levő megbeszélések alapját az a tervezet alkotja, melyet Pop Ghiţa készített el külföldi útjáról való hazatérése után Maniu Gyula miniszterelnök utasításai szerint, legfontosabb fejezetei: a nyelvhasználat és az oktatásügy. Megbízható helyről kapott információink szerint a nyelvhasználat tekintetében kodifikálja azt a régi magyar intézkedést, mely szerint azokban a községekben, városokban és vármegyékben, hol a lakosság egyharmadré- sse valamely népkisebbséghez tartozik, a kisebbségi anyanyelvű polgárok minden hivatalos fórum előtt levő ügyükben nyelvüket szóban és írásban szabadon használhatják s a valamely kisebbségi nyelven előterjesztett kérelemre a hivatalos megválaszolás a hivatalos nyelv mellett kisebbségi nyelven is történik. A községi, városi, vagy vármegyei tanácsokon a felszólalás és a jegyzőkönyvelés a választott tagok egyötöd részének kívánságára kisebbségi nyelvű is lehet. Az oktatásügy tekintetében legfontosabb rendelkezése az lesz a törvényjavaslatnak, mely az államsegélyt intézményesen biztosítja. Rendelkezést fog tartalmazni továbbá az anyanyelv szabad meghatározásáról. A Kisebbségi Tanulmányi Intézet bárom alosztálya Az összefoglaló rendelkezések egyik szakasza egy Kisebbségi Tanulmányi Intézet felállításáról intézkedik, mely arra lesz hivatva, hogy a berlini, prágai és a varsói Kisebbségi Intézetek mintájára a felmerülő kisebbségi problémák megoldását tudományos alapon segítse elő. A román Kisebbségi Tanultuánjű Intézet felállításának gyakorlati részleteiről a következőket sikerült megtudnunk: Az intézet keretében három alosztály fog működni. így: az A) alosztály, melynek az lesz a hivatása, hogy a kisebbségi kérdést annak külföldi vonatkozásaiban tegye vizsgálat tárgyává tisztán elméleti alapon. A B-nek szintén ez lesz a munkaköre, itt azonban gyakorlati szempontból fogják regisztrálni a kisebbségi politika külföldi eseményeit. Végül a C) osztály az igy összegyűjtött anyagot a kisebbségi politika belföldi kívánalmai szerint dolgozza fel, javaslatokat téve a felmerülő problémák megoldására. Maniu miniszterelnök ebben az ügyben már több Ízben beható tárgyalásokat folytatott Zeno Pácli- şeanu kultuszminiszteriumi vezérigazgatóval, aki egyike, a romániai kisebbségi kérdés legalaposabb ismerőinek. Minden jel arra mutat, hogy a Kisebbségi Intézet vezetésére Păclişeanu kap megbízatást, aki eddigi működésével a romániai kisebbségek vezetőiben sok szimpátiát keltett. (k.) Megszűnik az egyetemi előkészítő év (Bkarest, január 31.) Megírta a Keleti Újság, hogy n közoktatásügyi minisztérium a középiskolai oktatási törvény módosító javaslatának elkészítésére bizottságot küldött ki. A bizottság szerdán megkezdte tárgyalásait és azon a tagok megegyeztek abban, hogy kérni fogják a kormányt, miszerint a készülő törvényjavaslatban az úgynevezett előkészítő évet utalja vissza a középiskolák hatáskörébe és hogy állítsa vissza a régi polgári iskolák rendszerét. Az Júliusban lesznek az uj spanyol választások uj miniszterelnök a kormány eskütétele után nyilatkozott programmjárói Madridi politikai körökben valószínűnek tartják, hogy az uj választások jullus(Páris, január 31.) ban lesznek. A párisi lapok szerint a most megalakult spanyol kormány második garnitura s mindössze egy olyan tagja ven, aki már volt miniszter. A kormány tagjai tegnap a király elnöklete alatt minisztertanácsot tartottak, melynek kezdetén a miniszterek letették a hivatali esküt. Berenguer ezután nagy vonásokban vázolta a kormány feladatait, melyeket a következőkben jelölt meg: a közvélemény megnyugtatása, a közigazgatás megjavítása és az alkotmányos rendszerre való visszatérés előkészítése. Marzo tábornok csak este tíz órakor érkezett Madridba s igy ő később is tette le esküjét. A minisztertanács ülése után Berenguer felkereste Primo de Riverát a hadügyminisztériumban s átvette tőle hivatalát. Még az éj folyamán megtörtént a pénzügyminisztérium átvétele is, melyet Arguelles pénzügyminiszter eszközölt. Az első nem ünnepélyes minisztertanácsot a kormány szombaton tartja meg. A választásokat különben a visszaállított 1876. évi alkotmány alapján, amely a titkos választójogon nyugszik, fogják megejteni. Primo de Rivera pártja jelölteket állít íel az uj választásokon (Madrid, január 31.) Primo de Rivera sajtónyilatkozatában cáfolja azt a hirt, hogy lemondását az idézte volna elő, hogy a király vonakodott Don Carlos infáns fökormányzó állásától való felmentésére vonatkozó királyi rendeletet aláirni. A lemondott diktátor néhány hónapra vidékre megy s közben megfontolás tárgyává teszi azt is, hogy esetleg katonai nyugdíjaztatását is kérje. A volt diktátornak a közélettől való teljes visszavonulása azonban nem valószínű, mert épen tegnap tartották a hazafias szervezetek vezetői értekezletüket, amelyen Primo de Rivera is megjelent s azt hangoztatta, hogy az elkövetkezendő uj választásokon a szervezeteknek külön jelölteket kell mindenütt állitaniok. A szocialista munkásság nem támogatja a kormányt (Párls, január 31.) A Journal madridi tudósítójának jelentése szerint. Priedo spanyol szocialista vezér Bilbaóbar. dinasztiaellenes proklamációt tett közzé. A spanyol munkásság körében Berenguer kormányát ideiglenes, átmeneti kormánynak tekintik. Spanyol politikai körökben is azt tartják, hogy az uj kormány rövidéletü lesz s a parlamentáris rendszerhez való visszatérés előkészítése után távozik. A lap felteszi a kérdést, nem fognak-e meglepetést hozni a spanyol választások a hosszantartó diktatúra után.
