Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-12 / 33. szám

XIII. ÉVF. 33. SZÁM.

mmfcMrn.vniiniiiiiiriiiB

@esmgeB&

Március hó 31-ig jegyezhetők az Erdélyi Magyar Földhitelintézet részvényei

Áss erdélyi gazdáknak Kolozsváron megtartott értekezlete egyhangúlag a Magyar Földhi’eüntézel felállítása melle t foglalt állást Megválasztották az előkészítő és a sa;tópropaganda bizottságot A szervezés központi szerve as Erdélyi Gazdasági Egyesület

(Kolozsvár, február 10. Saját tud.) Február 10-án délelőtt népes gyűlést tartottak az erdélyi gazdák Kolozsváron, az Erdélyi Gazdasági Egyesület •zékházában. A gyűlésen megjelentek a szorosan vett erdélyi részek gazdáin kívül Szatmár és Arad vidékének birtokosai is, hogy a felállítandó Erdélyi Magyar Földhitelintézet legégetőbb kérdéseit megbeszéljék. A gyűlésen a gazdákon kívül a magyar közgazdasági élet és pénzvilág számos kiválósága jelent meg. Az értekezleten báró Jósika Gábor, az EGE elnöke elnökölt, akinek megnyitója után dr. Gyárfás Elemér szenátor ismertette a felállítandó Magyar Földhitelintézet eddigi munkálatait és az uj pénzintézet működésétől várható előnyöket.

Nagy Eudre dr. reámutatott arra, hogy a felállítandó pénzintézet propagandája nem elégséges és ezért a közönség széles rétegei nem tudtak megfelelően tájékozódni a részletkérdésekről. Ennek a tájékozatlanságnak tudható be, hogy Csikmogyében külön akció indult meg és külön csíki földhitelintézetet akarwhk felállítani.

Szász Ferenc dr. hangsúlyozta, hogy a kisgazdákat szervesen kell bekapcsolni a megalakítandó Magyar Földhitelintézetbe. A kisgazdák ma uzsorások kármai között vannak és helyzetükön csak az altruista alapokon működő földhitelintézet segíthet. Kívánatosnak tartja, hogy a bankok nyújtsanak megfelelő lombardkölcsönöket magyar részvényeseik részvényeire, hogy az igy kapott összeggel a Földhitelintézet részvényeit jegyezhessék azok, akiknek más tőkék erre a célra nem állanak rendelkezésükre.

Gyárfás Elemér dr., Nagy Endre dr. és Szász Ferenc dr. felszólalása után ólénk vita fojlődött ki, amelynek során dr. Pap Gusztáv (Szamosujvár) általánosságban szólt a kérdéshez és kérte az alapítókat, hogy sürgősen lássanak a megvalósításhoz, mert az intézetre az erdélyi magyarságnak égető szüksége van.

Pekry Géza (Dicsőszentmárton) helyesli, hogy az alapítók a kisajátítási kötvényeket akarják részvényjegyzésre felhasználni, de reárnutat arra, hogy ebben az esetben sürgősen el kell járni, hogy azokat a birtokosok minél előbb kézhez kapják. Reámutatott arra is, hogy a kötvények esetleges valorizációjával a birtokosokat károsodás fogja érni.

Gyárfás Elemér dr. megnyugtató választ ad a kötvények megszerzését illetőleg, a valorizációra vonatkozólag pedig megjegyezte, hogy a kisajátítani kötvények felértékeléséről egyelőre szó sincs, de külömben is tiz évig a tulajdonos diszponál a kötvénye felett.

Saeirtiványi József kéri, hnr-y az egyházakat ne vonják be az alapitási akcióba, mert azok moráletikai elhivatottsága nem engedi meg, hogy Földhitelintézetnél aktiv ténykedést fejtsenek ki.

Páll Gábor szenátor helytelenítette a külön Földhitelintézet felállítására Csikmegyében megindult akciót. Véleménye szerint a közbirtokosság vezetőit félrevezették. Az egyházak részvényjegyzéseire vonatkozólag megjegyzi, hogy a konkordátum folytán a római katolikus egyház kötvényei a „Patrimonium Sacrum“-hoz tartoznak és igy magyar alapítású intézetnél nem használhatók fel. Reámutat a-jfisajálitási kötvények kiadásával kapcsolatosan felmerült anomáliákra és javasolta, hogy a részvényjegyzési határidőt hosşzabbitsak meg.

Borbély Kálmán, a Transsylvania Bank Rt. vezérigazgatója, a felállítandó Magyar Földhitelintézet kérdésében a bankokkal való szoros együttműködés fontosságára mutatott reá.

Báró Jósika János hangsúlyozta, hogy a bankok a kötvények megszerzésében segíthetnék a birtoko sokat, ha azok köteleznék magukat, hogy kötvényeikkel részvényeket fognak jegyezni. A maga részéről is kéri a jegyzési határidő meghosszabbítását.

Müller István (Nagvenyed) azt javasolta, hogy az Erdélyi Gazdasági Egylet legyen az előkészítő mozgalom központi szerve. Indítványozza, hogy Csikmegyében indítsák meg a felvilágositó munkát és szereljék le a félreértés alapján megindult akciót. Véleménye szerint a Magyar Földhitelintézetet a kisebbségi pénzintézetekkel karöltve kell megszervezni.

György József dr. országgyűlési képviselő az egyházaknak az akcióba való bevonását javasolja. Véleménye szerint nem szabad és nem lehet ma a hiteléletet a gazdasági élettől mereven elválasztani. Ha a római katolikus egyháztól el is tekintünk, rengeteg kötvény van a 'református és unitárius egyházak kezén. Anjálja, hogy az egyházi főhatóságokat kérjék fel az akció támogatására. Sürgeti a csíki kérdés rendezését.

Sándor Béla, a Minerva Biztositó Rt. vezér- igazgatója a sajtópropaganda fontosságára hívja fel a figyelmet. Központi szervet ajánl a szervezéshez. Ellenszolgáltatás nélkül felajánlja a maga és a Minerva Biztositó Rt. segítő munkáját és helyiségeit. Nem tartja célszeriipek, hogy kisembereket is bevonjanak az alapitási akcióba, mert erre a rétegre nem lehet támaszkodni, az egyházak kisajátítási kötvényeinek bevonása pedig sok nehézséggel fog járni.

Szentiványi József az Erdélyi Gazdasági Egyesületet ajánlja központi szervnek és kijelenti, hogy az egyházakra vonatkozó szavait félreértették. Az egyházak vegyenek részt a részvények jegyzésében, de a kezdeményezés alulról induljon meg. Szentiványi Gábor szükségesnek tartja az alapításnál a nép széles rétegeinek bevonását, központi szervnek pedig az Erdélyi Gazdasági Egyletet ajánl.jaPurghly László aradmegyei és Kölcsey Ferenc szatmármegyci nagybirtokosok a megfelelő propaganda fontosságára hívják fel a figyelmet.

Gyárfás Elemér dr. összefoglalva a felszólalásokat és indítványokat, határozati javaslatot térAMÍG ÖN AUZIK

DARMOL

DOLGOZIK

Ma este mielőtt letekszlk, vegyen be UarmoM és holnap reggel jó kedvvel és friss erővel ébred Álmat- lansága, idegessége, fej« és derék- fájdalmai, valamint gyermekeinek csalánkiütése ugyanis nagyon sok esetben a székrekedés következménye Ezért van szüksége Önnek és gyermekeinek Darmolra, az enyhe és biztos hatású csokoládés hashajtóra. Kifejezetten Darmol-t kérjen, mert csak a Darmol hozza meg önnek és családjának a várva-várt enyhülést Egy próbacsomag meg fogja önt erről győzni

jeszt elő, amelyet a gyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadott. A határozat sezrint az Erdélyi Magyar Földhitelintézet részvényjegyzési határidejét nem hosszabbítják meg.

A sajtópropaganda vezetésére dr. Sulyok István, dr. Nagy Endre, Török Bálint és dr. Szász Ferenc kaptak megbízást. A szükebb bizottságot dr. Gyárfás Elemér szenátor, báró Jósika János országgyűlési képviselő, Sándor Béla vezérigazgató és a sajtópropaganda bizottság alkotják. A központi szerv az Erdélyi Gazdasági Egyesület.

Báró Jósika Gábor elnök a gyűlést azzal zárta be, hogy március 10-én a szükebb bizottság jelentési fog tenni a gazdáknak az elért eredményekről.

Háromszázezer lejt inkasszált saját alapja javára a vízvezetéki igazgató

ság egyik megtévedt tisztviselője

Kis d? porszeleten nyugtázta Sever N’colae a befizetett összegekei

amelyeket magának tartott me^ — A leleplezés után váltófedezate ajánlott fel, de e snek dacára letartóztatták

(Kolozsvár, február 10.) A Savu-ügy után újabb nagyarányú visszaélésnek jött nyomára Suceava, a kolozsvári vízmüvek igazgatója. Egyik hivatalnoka, Sever Nicolae körülbelül 250 000 lejjel károsította meg a vízmüveket, egyszerű, de annál jobban bevált trükk segítségével s visszaélései talán még most sem kerültek volna nyilvánosságra, ha egy kicsit jobban vigyázott volna magára s gyanút keltő költekezésekkel nem vonta volna magára a figyelmet.

Mert ez okozta vesztét. Már hosszabb idő óta szóbeszéd tárgya volt a kolozsvári vizmüigazgatőság tisztviselői körében Sever Nicolae, —> aki különben családos, meglett ember, — nagylábon való élete, s mindenki kíváncsian találgatta, hogy honnan fedezheti a nem éppen tu 1 magas fizetésű hivatalnok nagy kiadásait. A mende-monda fülébe jutott Suceava igazgatónak is, aki mikor biztos tudomást szerzett arról, hogy a tisztviselő valóban, fizetésével arányban nem álló módon költekezik, novemberben elmozdította előbbi beosztásából s más ügykörbe álliotta be, igy gondolván felfedezni annak pénzforrását, melyet az első percektó'l fogva nem tartott becsületesnek. A terv jól bevált, a Nicolae régi helyzetébe állított, utasításokkal ellátott uj hivatalnoknak sikerült felfedeznie, hogyan is jutott elődje a pénzhez.

Nicolae 1928 augusztusától azzal volt megbízva, hogy a magánfelcknek végzett munkálatok után fizetendő összegékről kiállítsa az úgynevezett befizetési jegyzéket, amellyel az illető félnek azután a pénztárnál kellett kifizetnie tartozását, ott kapván nyug

btlt IS.

Nicolae a hozzáfordulóknak nem áflitott ki ilyen jegyzéket, nem küldte őket a pénztárhoz, röviden, elvette tőlük a pénzt, saját kezűleg nyugtázva azt.

A nyugták nélkülöztek minden hivatalos jelleget. Kis papirszeletekre állította ki kézírással, csak ennyit: „Felvettem ... lejt S. Nicolae“. Sem dátum, sem pecsét. A közönség nem fogott gyanút a kezdetleges nyugták láttára, nem vette észre, hogy nem éppen szokásos állami hivatalokban, ennyire primitiv módon beszedni, a pénzedet, nyugodtan fizetett Nicolaenak, aki körülbelül egy éven keresztül folytatta a pénzszerzésnek ezt az igazán könnyű módját és ezalatt 250—300.000 lejt inkasszált.

A Nicolae helyére ültetett tisztviselőt sűrűn keresték fel azok/ akik azelőtt a sikkasztó hivatalnok kezeihez fizették le tartozásaikat s mit sem tudva, hivatkoztak most is arra, mikor az uj hivatalnok a pénztárhoz utasította őket, hogy hiszen ezelőtt köny- nyebben ment a dolog.

így derült ki az egész dolog. A vizmüigazgató

addig nem akarta elővonni a tisztviselőt, amig nincs teljesen biztos és pontos bizonyítékok birtokában. Ezeknek beszerzése körülbelül két hónapot vett igénybe. Mikor már meg volt állapítva, hogyan követte el Nicolae a visszaéléseket, mennyit vett fel, maga elé citálta és megmondta neki, hogy minden fel van fedezve. Sever Nicolae egy percig sem tagadott. Beismerte bűnét s fogadkozott, hogy mindent visszatérít. Nehány nap alatt három váltót hozott,

egyet 150 ezer lejről kiállítva, egy jómódú vasúti alkalmazott aláírásával, egyet-egyet pedig 50—50 ezer lejről anyja és nővére zsírójával.

Ezekután Suceava igazgató megtette a feljelentést az ügyészségen Nicolae ellen, akit január 8-án a vizmü- igazgatóság irodájában le is tartóztattak.

Felkerestük Suceava igazgatót, aki a következőket mondotta:

— A mai napig még nem tudtuk pontosan össze- gezni a Sever Nicolae által sikkasztott pénz nagyságát, mivel csak könyveinknek, speciálisan a magán- munkálatokra vonatkozó iratoknak a pontos átvizsgálása után számíthatjuk ki a végösszeget.

Ez körülbelül 300 ezer lej körül fog mozogni.

— A felektől, akiktől Nicolae jogtalanul beszedte a pénzeket, természetesen nem fogják mégegyszer követelni a neki kifizetett összeget ? — kérdeztük.

— Tulajdonképen jogunkban volna ezt megtenni, mivel az emberek nagyfokú könnyelműségére vall, hogy ilyen hosszú ideig űzhette visszaéléseit, azonban mivel a sikkasztott összeg egyrészére már fedezetet nyújtott, — hogy mennyire jót, azt még nem, tudhatjuk, — mindent meg fogunk tenni, hogy ne okozzunk kényelmetlenséget és bosszúságot azoknak, akik nála fizettek.

Sever Nicolaet a táblai vádtanács különben szombaton szabadlábra helyezte.