Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-12 / 33. szám
Clvj-Kolozsvár, 1930. február 12- SzCTCÍét „oloze iVLp ELŐFIZETÉS MAGTARORSZAOOÄ 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő, Efirves szám ára 20 Sillér. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : i évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre Jej/ egy hóra 100 lej. 12 oldalas szára ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁR II LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-tW én 3-64. XIII. évfolyam 33-lk szám Az Averescu-párt zajos tüntetést rendezett a királyi palota előtt Ave eseul diktátornak akarják előtérbe to!ni — A tábornok h jelentette, hoiy Mussoliniként akart kormányozni Egy prafiíüs 1930-bnn Ennek a lapnak olvasói észrevehették, hogy nem szívesen siklunk ki személyi térre, kerüljük az alkalmakat, amelyek az elvi álláspontok horizontjáról leszabva hivatali szobákban ülő exponenseket pécéznek ki, az a véleményünk ugyanis, hogy az állami gépezet minden egyes szegdarabjának, az azt helyettesitő prefektusnak, szolga- birónak és más közigazgatási íunkcionáriusnaK: cselekedeteiért voitaképen a kormány a felelős. Felelős elsősorban a prefektus ténykedéseiért, hiszen a prefektus nemcsak a közigazgatás feje a vármegyében, hanem politikai képviselő is s nem lehet közömbös a kormány számára, hogy miképen végzi tisztjét a vármegyeházán székelő kormányférfiu. Azonban mégis szóvá kell tennünk azt, ami Aradon történt s amiben nem láthatunk csupán elszigetelt esetet, véletlent, hanem egy sorozatnak most aktuális, de nyilván nem utolsó láncszemét. Egy prefektusról írunk most, Marsién Justin dr. úrról, aki an- nakelőtte egyszerű aradi ügyvéd volt, hogy a Maniu-kormány átvette az ország vezetését. Ez a prefektus különös programmal köszöntött be Aradra. Nyílt titok volt az egész városban, hogy az újdonsült prefektus ur bizonyos, .bosszúhadjáratot emlegetett, ilyesféléket: „majd megmutatjuk a magyaroknak, majd megmutatjuk az újságíróknak!“ Dehát miért is volt ez a dühös harci zaj ? Mit vétettek a magyarok Marsién prefektus urnák? Az volt a bünük, hogy régebbi községi választások alkalmával ad hoc megegyezést kötöttek az előző kormányokkal, mert különben ki voltak téve annak, hogy az ismert liberális választási módszerek fenyegető kilá- tásbahelyezésével egyetlen magyar bizottsági tag sem kerül be a városházára. Csodálatos, hogyan változnak az idők. Most Marsieu prefektus ur hasonló ajánlatot tett a Magyar Pártnak, azzal a különbséggel, hogy még kevesebb bizottsági tagságot helyezett kilátásba. Ami a múltban tehát politikai kilengés volt Marsieu prefektus ur szerint, az most politikai észszerüség, a románmagyar közeledés biztos záloga, vagy amit akartok. Azonban eltértünk a tárgytól. Azzal kezdtük, hogy az aradi prefektus olyan gesztusokkal kezdte meg köztisztviselői tevékenységét, mint egy diadalmas hadvezér, aki büntető expedícióra indul a vadak közé. A „vadak“ első csoportja, amelyet eltalált a prefektus ur gránátlövedéke: az aradi ujságiróklub volt. Detektivregények romantikáját támasztotta fel bevezetőül Arad goromba tábornoka. Az ujságiróklub üveges tetőzetén detektívek bújtak meg és kutattak nyomós indokok után, amelyek alapul szolgálhatnak a klub szét zavarására. A prefektus ur eldobta a kézigránátot s a teli találat megölte az ottani magyar újságírók virágzó szociális intézményét. Azután fegyverszünet állott be az egyoldalú harcban, amelyben csak az egyik félnek voltak fegyverei, a másiknak pedig csak passziv szerep jutott. És Marsieu prefektus ur minden megvetése ellenére, amelyben részesíteni kegyeskedett az aradi magyarságot, választási kartellt ajánlott föl az aradi Magyar Pártnak. A megyei választásokra vonatkozólag sikerült is a megegyezés és utána az obiigát köszönő szavakkal sem fukarkodott a vármegye prefektusa. Megdicsérte a választási egyezséget becsületesen betartó magyarságot, egyben azonban meg is fenyegette, ha... Ha nem hajlandó aláírni a községi választásokra vonatkozó ultimátumszerű feltételeket. Ezek a feltételek pedig olyanok voltak, amelye(Bukarest, február 10.) Vasárnap délelőtt az avereseánusok kongresszust tartottak a bukaresti Dacia-teremben. Az első szónok Trancu Jasi vott, a bukaresti tagozat elnöke. Élesen kritizálta a. kormány eddigi munkáját. — A megyei választásoknak kilenc halottja volt — mondotta — de a polgárok nem fognak takarékoskodni a vérrel, ha arról lesz szó, hogy a kormányt eltávolítsák helyéről. Beszédét Averescu felé fordulva, így fejezte be: — Tábornok ur, az ország arra kéri, hogy menjen a palotába. Ne kérje -a hatalmat. Önnek nem kérni, hanem diktálnia kell. Goga beszélt ezután. Szerinte az országot olyanok kormányozzák, akikne’ em vo't hazájuk és akik nincsenek tisztában az áJaui eszméjével. Ö, mint erdélyi, ismeri az erdélyi románság vezetőit és amit mondott, mint jó román mondotta. A kormány a régenstanács intézményének tekintélyét aláásta. Averescu tábornok 1917-ben az országot megtisztította az ellenségtől és ma is képes arra. hogy megszabadítsa -a nemzeti parasztpárti kormányzástól. Averescu tábornok beszéde zárta be a kongresszust. Vázolta az egyesüléstől eltelt tiz év politikai eseményeit. A néppárt hangja az ország visszhangja, ameiy ha nem talál meghallgatásra, a katasztrófa elkerülhetetlen. Olaszország példájára hivatkozott, ahol 1922-ben lázban állott az egész lakosság. A király Mussolininak adta a hatalmat, aki rendet teremtett, ha azonban két év múlva más kormány vette volna át a vezetést, úgy Olaszországban is rendetlenség lenne. Az olasz király azonban megértette, hogy Mussolini az az ember, akire szükség van. Az Averescu- kormány 1920-ban és 1926-ban rendet teremtett, de mind a kétszer erőszakkal távolították el. Beszédét azzal fejezte be, hogy a kormány sokkal hamarább fog megbukni, mint ahugyan gondolják. A kongresszus után az avereseánusok tüntetést rendeztek, a rendőrség azonban erős kordonnal akadályozta meg a tüntetés elfajulását. Egy csoportnak sikerült a mellékutcákon áthatolnia és ezek a két a Magyar Párt nem fogadhatott el. Válaszul megismétlődtek a fenyegetések, amelyeknek Bukarestben is visszhangjuk támadt A bukaresti lapok hasábos cikkeket zengedeztek arról, hogy Arad magyarsága azért nem akar megegyezni a kormánypárttal, mert emigyen akarja demonstrálni, irredenta érzelmeit a magyar határ szomszédságában. Különös észjárás, És a vármegye nincs a szomszédban? A vármegye, ahol választási kartell szerint együtt szavaztak magyarok és nemzetipártiak. De mondjuk, hogy ez a bukaresti lapok túlzása A prefektus ur azonban nemcsak szavakkal szokott fenyegetőzni, hanem a tettekben sem fukarkodik A lap más helyén egy tudósítást talál az olvasó arról, hogy két magyar újságírót kiutasítottak Aradról, az egyiket granicsárok gyalogszerre! kisértek ki a határra és ott kint a havas, csatakos mezőn, februári ködben szélnekeresztették. Ennek az újságírónak pedig szabályos tartőzkoMai számunk 12 oldal királyi palota előtt kezdtek tüntetni, a katonaság azonban szétszórta őket. Az Averescu tábornok autóját kísérő nagyobb tömeg követelte, hogy a tábornok menjen a királyi palotába. A Calea Victoneibe torkolló utcáknál azonban hármas kordon fogadta az avereseánusokat. A katonaság íeltüzte a szuronyt is és egy helyen dulakodásra került a sor, több katonát földre tepertek, a katonaság azonban csakhamar erősítést kapott. Trancu Jasinak a főügyésznél való intervenciójára a postáig elengedték a tüntetőket, itt azonban megakadályozták a továbbhaladást. Végül is Tranen Jasi egy autó tetejére felállva beszédet intézett a pártliivekhez és felszólította őket, hogy oszoljanak szét. A gyűlés beszédeit, különösen Trancu Jasi és Goga éles, különöskangu kijelentéseit nagy érdeklődéssel tárgyalják politikai körökben. Egyesek arra magyarázzák >az agresszív hangot, hogy a néppárt diktatúrára törekszik és annak útját szeretné egyengetni. A kormány hivatalos körei azonban nem mu- : tatnak nagyobb meglepetést, az az általános vélemény, hogy a néppárt csak bengáli tüzekkel játszik, hiszen komoly tömegek nincsenek a háta mögött. Maniu jelentést tett a régenstanácsnak Maniu miniszterelnök a választások eredményéről hosszú audiencián tett jelentést a régenstanácsnak. Jelentésében hangoztatta, hogy a választások kivételes feltételek mellett folytak le, teljes szabadságban s a nemzeti parasztpárt mégis a szavazatok hetven százalékát kapta. Több helyen a liberális ágensek, sőt többen a volt miniszterek közül is, nemcsak az országra káros propagandát fejtettek ki, hanem erőszakosságokra is ragadtatták magukat. Az ellenzék panaszaival kapcsolatban bejelentette ■a miniszterelnök, hogy megbízást adott Mirto belügyi államtitkárnak, aki részletes jelentést fog beterjeszteni a vizsgálatok eredményeiről. A miniszterelnök jelentését, amely a liberális propagandáról nagyon sok érdekes adatot tartalmaz, közelebbről köztudomásra is hozzák. dási engedélye, minden okirata megvolt és még csak nem is politizált. De hát magyar volt és újságíró volt. íme kezdünk visszaemlékezni i Marsieu prefektus programmbeszédére... A személyeskedés azonban ismételjük, nem kenyerünk. Oda kell kilyukadnunk, hogy az. ami Aradon történik, nem egyszerűen a magyarság és Marsieu prefektus személyes afférja, mindezekért az ódium a kormányt is terheli. A kormány, amely, akármennyire régi párthive Marsién Justin dr., nem nézheti behunyt szemekkel, hogy egy ember hónapok óta feldúlja a város nyugalmát s ebből a különös ambícióból ugylát- szik rendszert csinál, Arad nyolevanszázaléká- ban ma is magyar város s aligha lehet érdeke a kormánynak, hogy rezsimjét Aradon „megemlegessék “ A kormány hasznos és jó politikai tet- i tét müvei, ha megfelelően kioktatja azt az expo- i nensét, aki enyhén szólva „nem vált be“ ezen a poszton, (sz.)---------------------------------------------------1-------------------
