Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-06 / 4. szám

Az aradi Ipartesiiileiek Országos Szövetsége paritásos alapon működik Védekezés a képzelt támadás ellen (Kolozsvár, január 2.) A legutóbbi ipa­rosnál lék létünkben ,,Arad, vagy Buka­resti“ címmel cikk jelent meg, amely hatá­rozottan kifejezte, hogy érzelmileg az aradi iparosszövetség mellett foglal állást, viszont kárhoztatta azt, hogy a bukaresti és az ura- di szövetség éles harcban áll egymással, ami az országos iparos törekvések eredményes voltára nem lehet kedvező hatással. A cikkel kapcsolatosan helyesbítést küldöttek be hozzánk, amit a legnagyobb készseggel közlünk le. — Előre kell bocsátanunk, hogy az em­lített cikk azért érintette kínosan a szövet­ségünket, mivel többször hangsúlyozza, hogy a szövetség vezetősége magyar. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a vezető­ség körében a román iparosok is helyet fog­lalnak. ,.Az országos ipartestületekuek két szövetsége van... az egyik kizárólagosan magyar intézmény, a másik bukaresti.“ Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kitételnek az országos ipartest életekre vonatkozó része is téves, mert országos ipartestületek nincse­nek. Ipartestületeink csak mint helyi jel­legű iparos alakulatok működnek és ilyen módon is csak Erdély és a Bánság terüle­tén. A régi királyságban csak mint a Be- tegsegélyző vidéki csontjainak tagjai és vezérein keresztül szervezhető meg az ipa­rosság. Innen a két iparosszövetség neve közti különbség. A regáti „Kisiparosok Szövetsége“, az aradi „Ipartestüleiek Szö­vetsége“ néven működik. A mi szövetsé­günk állítólagos magyar jellegét illeti, arra vonatkozólag közöljük, hogy az ipartestüle­tek szövetsége jogérvényes alapszabályok szerint, mint jogi személy működik, mint ilyen, paritásos vezetőség irányítása alatt 'áll. Tagjai lehetnek nemzetiségre való kü­lönbség nélkül erdélyi ipartestületek és más iparos egyesületek. Magyar jellegről alapszabályainkban egyetlen szó sincsen, hiszen minden erdélyi ipartestületnek számos román és német tag­ja van. Ez a jelleg csak annyiban vonatkoz­tatható szövetségünkre, hogy a kizárólag magyar iparosok által fenntartott iparos intézményeket is tagjaink közé fogadtuk. A másik inszinuáció az említett cikk­ben, hogy a bukaresti és az aradi szövetség között állandó háborúskodás áll fönn. Ara­don erről a háborúságról mit som tudnak. A Sainoil Al. ur által vezetett bukaiesti iparosszövetség és az aradi ipartestületek szövetsége között hivatalosan a legszivélye- 6ebb jóviszony áll fenn. A regáti szövetsé­get minden nagygyűlésünkre meghívjuk, az ő gyűléseiken képviseltetjük magunkat. A legutóbbi kolozsvári gyűlésükön is csak azért nem vettünk részt, mert meghivójukat a posta hibájából későn vettük kézhez. Szaklapunkban, az Erdélyi Ipar-ban, amely román és magyar nyelven jelenik meg, minden akciójukról pontosan beszámo­lunk anélkül, hogy valaha is elen ük támad­tunk volna. A cikkben arról is emlités van téve, hogy a két szövetség mögött nem so rakoznak iparos tömegek. Ezzel szemben igaz az, hogy az aradi szövetség 14 ezernyi iparos tagot reprezentáll, 56 ipartestulet, illetve iparos intézmény tagtestűlet tarto­zik a körébe, hét év óta áll fenn, 12 orszá­gos és kerületi kongresszust, illetve iparos- nagygyülést tartott. A hét esztendő alatt több, mint harminc memorandumot intéz tünk az országos iparos nagygyűlések uta Bitása folytán és saját kezdeményezéseink­ből a szakminisztériumokhoz, amelyek rész­ben figyelembe is vétettek. Az uj törvények és reudeletek szelle­mére némi javító hatással volt ez a mifkő- dés, ami megérzik a bukaresti testvérszö­vetség programmján is, amelyet román nyelven mindenkor megküldöttünk Samoil urnák is. Az aradi szövetség végül hangsú­lyozza. hogy évek óta hathatós munkával é* nagy aktivitással dolgozik és ebben a munkában az aradi szövetséget az iparosok tízezrei támogatták. A nyilatkozatot az ipurtestűletek szövetsége nevében Stupjár Samu és Reinhart Gyula ügyvezető elnök Írták alá. Megalakul a Kis- és Kézmüiparosok Nemzetközi Szövetsége Április hónapban nemzetközi A „Gazeta Meseriilor“ bukaresti szak­lapban a nemzetközi munkairoda romániai levelezőjének a tollából egy rendkívül nagy figyelmet érdemlő cikk jelent meg, amely arról ad hirt, hogy még 1928-ban a belga kézmüiparosok egy nemzetközi kézmüipa ros kongresszusnak az összehívását aján­lották és akarták előkészíteni. Ennek az alapján aztán Michelis olasz delegált elha­tározta, hogy a nemzetközi munkairoda ke­retén belül egy tanulmányi bizottságnak a kiküldését kéri. Ugyancsak ezzel a gondo­lattal foglalkozott a francia kézmüiparosok- nak a kongresszusa, amelyet 1929. juniusá­A bukaresti borbélyok tiltakozó gyűlé­se a vasárnapi zárás ellen. Nemrégen a bu­karesti borbélyok tiltakozó nagygyűlést tartottak testületi székházukban, amelyen többszáz iparos vett részt. Marin Joncscu szindikátusi elnök nagy beszédet tartott ar­ról, hogy amig az előkelő fodrászszalonokat zarva kell tartani vasárnap, addig a zug- műhelyek és a segédek munkavállalása nap- ról-napra szaporodik. Ma már az össze« szállodák, sörházak, klubbok «tb. zugfod- rásziizleteket tartanak fenn, a munkások pedig több privát vendéggel rendelkeznek, mint maguk az üzletek. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a bukaresti borbélyok nem hajlandók tovább tűrni ezt az állapo­tot és egységesen akarnak fellépni, hogy vasárnap ne zárják be az üzleteket Ilyen értelemben erős propagandát indítanak be és hetenként tiltakozó gyűléseket tartanak Bukarestben. A pénzügyminiszter 1« jóváhagyását adta ahhoz, hogy a kolozsvári kisiparosok részletekben fizethessék be adótartozásai­kat. Amint már említettük a kolozsvári ipartestület egy delegációja kieszközölte a pénzügyigazgatóságnál, hogy a helyi kis­iparosok havi 25 százalékos részletekben fizethessék be adóhátralékaikat, ugyanak­kor az ipartestület megkereste C. Miroea kongresszust akarnak tartani ban Tailledet elnöklete alatt Liliében tar­tottak meg. Tailledet, aki a franciaországi kézmüiparos szövetségnek az elnöke, a kongresszus alkalmából felkérte a francia kormányt, hogy a Michelis féle javaslatot pártolja és 1930. április havában egy nem­zetközi kongresszust hivjon össze Rómában, ahol megalakulna a kis- és kézmüiparosok szövetsége. Ez a hir mindenesetre jellemző és abból megállapítható, hogy nemcsak Ro­mániában, hanem az egész világon a kis­iparosság problémáival intenziven foglal­koznak és a kisiparosság is mindent elkövet, hogy az érdekeit megvédhess«. mérnök kamarai alelnök és ipari szenátor utján a pénzügyminisztériumot, hogy ezt a diszpozíciót hagyja jóvá, illetve a pénzügyi adminisztrátor engedélyét erősítse meg. Kolozsvárra már megérkezett a távirati ér­tesítés Mircea szenátortól, aki arról értesíti az ipartestületet, hogy a miniszter jóvá­hagyta a részletfizetéseket s a rendeletet már le is küldötte a kolozsvári pénzügy- igazgatósághoz. A kovács-ipar hanyatlásának meggát­lása. A nyugati országokban és Ameriká­ban a mi fogalmaink szerint való kovács­ipara nem létezik, mert az autóipar fellen­dülésével az igásállat és a kocsi már csak kuriózumkép tartható fenn. Németország­ban, hogy a kovácsipamsokat mégis meg^- mentsék a pusztulástól, az állam és a szak­érdekeltségek tanfolyamokat rendeznek, hogy a falusi kovácsok is megtanulhassák az autó körül a kisebb javításokat. Ennek már eredménye is van, mert ha Németor­szágban egy autót űtközben baj ér, már a falusi kovács is meg tudja javítani, sőt egyee iparosok már kisebb benzin és olaj raktárokat is rendeztek be. Nálunk sajnos, ahol szintén nagyon érzékenyen befolyásol­ja az autó előtörése a kovács-, kerekes és szíjgyártó-iparokat, hasonló megoldásra még senki sem gondolt

Next

/
Thumbnails
Contents