Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-01 / 1. szám
XII. EVF. 299. SZÁM. Hétszáz lej és egy szobakulcs miatt halt meg Szabados Lujza Egy elrománoscdoit bukaresti magyar nő tragédiája — Kolozsváron — Háromszor akart meghalni három hónap alatt, ma aztán pontosan szívébe talált a Browninggal (Kolozsvár, december 30.) Ma este a Főtér 4. szám alatt egy szerencsétlen, cgzaltált fiatal asz- szony öngyilkosságot követett el. Browning pisztollyal szivenlőtte magát és azonnal meghalt. A Keleti Újság szerkesztősége épületében történt az öngyilkosság, amelynek előzményeit és minden fázisát a legpontosabban megírhatjuk. Szabados Lujzának hivták a fiaital nőt, aki hat hónappal ezelőtt Bukarestből jött Kolozsvárra. Bukarestben együtt élt Colling Árpád mérnökkel. Azt nem sikerült megállapítanunk, hogy Szabados Lujza felesége volt-e Colling Árpádnak, de annyi bizonyos, hogy a mérnöktől gyönyörű, 2 vagy 3 éves gyermeke volt, akinek képe most is ott van az elárvult szobában. Kolozsváron Stefanescn főhadnaggyal élt együtt. Nehány nappal ezelőtt a főhadnagy elutazott és megbízta egy Radu nevezetű barátját azzal, hogy Szabados Lujzától vegye át a szobája kulcsát, ha elhagyná a lakását. Amint az eddigi adatokból sikerült megállapítani, az ideges, egzaltált nő öngyilkossága * kulcs miatt történt. Megállapítást nyert, hogy a külömben feltűnő szépségű nő az utóbbi időkben a legnagyobb anyagi zavarokkal küzdött. Már napok óta a barátnői tartották el, akik előtt többször kijelentette, hogy öngyilkos lesz. A főhadnagy elutazása után Szabados Lujza rendkívül idegesen viselkedett. Radu, a főhadnagy barátja többször sürgette, hogy a lakást adja át neki. Szabados Lujza azonban ragaszkodott a főhadnagy lakásához, mert nem volt elegendő pénze arra, hogy más lakást vegyen ki. Valószínűnek látszik, hogy Stefanescu főhadnagy a hisztériás nőtől szabadulni akart. Ezt megérezte az öngyilkos, ami nagyban hozzájárult ahoz az ideges lelkiállapothoz, amelyben fegyvert fogott magára. Tegnap délelőtt egyik barátnője kérte Szabados Lujzát, bőgj' adja át a birtokában lévő browningot, — Nem teszek én kárt magamban, — mondotta Lujza — és elhárító mozdulatot tett, midőn barátnője erőszakkal is el akarta venni a browningot. Ugylátszik, azonban Szabados Lujza leszámolt magával és hétfőn este pontosan hét óra húsz perckor lefeküdt a kis lakás ágj'ába és a browninggal szivenlőtte magát. Hosszú városi főorvos, aki a helyszínére szállt ki, megállapította, hogy Szabados Lujza azonnal meghalt. A szerencsétlen teremtés, midőn megnéztük, az ágyában feküdt. Alig látszott rajta, hogy öngyilkos lett. Egy levelet hagyott bátra, amelyben Radu RHEIN %zs4ö egyetemi hallgatónak azt irta, hogy „most már beteljesedett a kedved. Akaratom ellenére kimegyek a lakásból, de abban nem lesz semmi köszönet.” Az öngj’ilkosság után a helyszínére kiszállott Muresan, az első kerületi rendőrség vezetője, dr. Hosszú városi főorvos és néhány rendőrségi tisztviselő. Azonban csak a beállott halált konstatálhatták. Barátnői elmondják, hogy Szabados Lujza öt nyelven beszélt, rendkívül intelligens, tanult nő volt, aki már hónapok óta állás után nézett, de mindenütt í elutasították. Az édesanyja mai napig is Bukarestben lakik. Magyar származásnak, de Szabados Lujza egy szót sem tudott magyarul. Halálosan szerette Stefanescu főhadnagyot és miatta hagyta el Colling mérnököt is. Nemrégen a neve egy lopási üggyel kapcsolatosan a sajtóban is szerepelt. Szabados Lujza volt az az „előkelő bukaresti asszony”, aki a Reiner-féle konfekciós üzletben ruhát vásárolt, amelyre 500 lej előleget adott és ugyanakkor egy másik ruhát ellopott. A detektívek rövid pár óra múlva az egyik bodegában megtalálták testén a lopott ruhával. Barátnői azt mondják, hogy Szabados Lujza kleptomanias volt, de valószínűnek látszik, hogy a szerencsétlen nőt a nyomor vitte a lopásra. Az utolsó három hónapban két Ízben követett narhaéilén N. b. Kérjen határozottan Formán-t éa viasza minden oótlékot. utasítása Vezérképviselet Románia részére: Zaharla & Cer« ^ _raiescu Bucureşti, Str. Popa Nan 181. el öngyilkosságot. Egyszer az ereit vágta fel, egy másik esetben pedig sztrichninnel megmérgezte magát. Ismerősei azt mondják, hogy az édesanyja csak a napokban irt levelet, amelyben kéri a leányát, hogy utazzék haza. Szabados Lujza az utolsó napokban foglalkozott azzal a tervvel, hogy hazautazik. Már 500 lejt össze is gyűjtött, és csak 700 lej hiányzott ahoz, hogy vonatra ülhessen. A feltűnő szépségű nő azonban nem tudott 700 lejt magának szerezni. Még az esti órákban holttestét a mentők a bonctani intézetbe szállították. Szabados Lujza megnyugodott arccal fekszik az ágyán. Szemei nyitva vannak. Nem haragszik már senkire. Megbékélt mindennel és mindenkivel. Leszámolt önmagával és az élettel. Az asztalán fekszik Stefanescu főhadnagy arcképe. És még egy másik fénykép, amely az édesanyját ábrázolja, aki az ölében tartja az unokáját, Szabados Lujza gyermekét. Ennek a hatása rajzolt egy szivet, amelyet átszűr egy nyil. így búcsúzott el szeretteitől. Szo- gény Szabados Lujza . . . Hajdú tanító hóbortos diktatúrát tart fenn Parajdon Az állasul tanító, aki azt hiszi, hogy Q az állam — Csendőrökkel kísérteti végig a Satun a gyermekeket, fát vágat velük és bünteti a szülőket (Kolozsvár, december 30.) Nem ismeretlen a magyar újságolvasó előtt Hajdú Géza parajdi állami iskolai igazgatónak a neve, aki olyan buzgó- sággal feküdt neki a romanizálási igyekezetnek, amilyent még felettesei sem vártak tőle. Az ő újabb dolgairól szól az alábbi levél: Hajdú Géza ur szimpla egyéniségéről senki sem tételezte volna fel, amikor elfoglalta a parajdi állami iskola igazgató-tanítói székét, hogy valamikor forradalmi újításaival a pedagogia terén híressé teszi — a faluját. Hajdú ur eleinte csendben tevékenykedett: verte a kis székely koponyákba az államnyelvet és tanította őket apáik és nemzetük megvetésére. Ez nem volt még forradalmi tett, mind össze egy kis lesiklás a nemzeti öntudat alapjairól. De hát mi is volt ez a nádszál bajlékonyságu Hajdú urnák! Ő többre vágyott, ő hires akart lenni és felettesei előtt hü románnak óhajtott látszani. El akarta felejtetni magj*ar származását. Ezért Hajdú ur a tavasszal nagy dologra határozta el magát. Közledett május tizediké, alázatos megtérésének jobb alkalmat nem is választhatott volna! A kis székelj' gj’erekekről lekerült a ruha, hogy azt ro:*_án nemzeti ruhácska váltsa fel és igy ren- deztetett ünnepélyt velük, hol a gj'ermekeknek nemzetüket gj'alázó verseket kellett szavalniok. Akkor nagy port vert fel az eset, a sajtó hasábokat szentelt e tettének s a kipellengérezés úgy látszik nem volt számára elegendő. Aki látta őt ezekben az időkben, észrevette, hogy napoleoni terveket forgat hatalmi mániájában. Megvan! — kiáltott fel s rögtön sietett a csendőrörsrc. Ugj'anis eszébe jutott neki, hogy ezelőtt néhány hónappal gyermekek, a helybeli intelligencia családjainak iskolás gyermekei, parittyával betörték az iskola ablakát. Intim kapcsolatai as államhatalom szuronyos megtestesítőivel, megkönnyi- teitték dolgát. A csendőrök feltett szuronnyal elmentek felkutatni a kis bűnösöket és a falun keresztül szuronnyal kisérték őket, miközben a falusiak kérdezték : — Tán csak nem loptak a gyerekek T És a szuronyok mellett diadalmasan haladt maga Hajdú állami tanító. Ezután a csendőrök hasonló szuronyosan a gyermekek szüleit szállították az Örsre. A szülők csak ott tudták meg, hogy gyermekeiket már előbb odavitték. Hajdú ur jelenlétében és közreműködésével hallgatták ki őket. Szóval Hajdú ur csendőrökkel fegyelmezted az iskolás gyermekeket. De állandóan uralkodni akar a gyermekek fölött, akiket tanítania kellene. A gyermekekkel vakáció alatt is fát vágat, vizet hordát, cselédi munkát, egyszóval mindent az iskolás gyermekekkel végeztet. Kénye-kedve szerint bünteti a szülőket s ha sikerül megegyeznie a szülővel, úgy elengedi a büntetést. Most egy küldöttség indult meg, székely falusi emberek küldöttsége, hogy e lehetetlen szeszélyeskedés ellen a falu nyugalma érdekében orvoslást keressenek. Mivel római katolikus kántor is, ha a katolikus hivő megfizeti kepéjét, gyermeke egész más elbánás alá esik, mint aki nem vitte be neki a kepét. Állandóan hangoztatja, hogy aki őt sérti meg, az az államot- sérti meg és sulj'osan bűnhődni fog. Már az egész falu fel van háborodva magaviseleté ellen.. Az állam illetékesei is megs okulhatnák már, hogv ilyen viselkedéssel a falusiak előtt ne rontsa azt a magas presztízst, ami az államot megilleti. KATONA CALEA VICTORIEI No. 14. Telefon szám: 90. I F I Ú K & K: S ír. M •moraiKlului -0.. Fel. • Calea Keif ele Ferdinand No. 32. Calea Kegele Férd mind No. 76. Strada Keffina Maria No. 23.
