Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-04 / 2. szám
I J. 6 XIII. EVF. 2. SZÁM. aaaas OD«! Primavera \z Atlanti Óceánon tomboló viharral kellett a, kincses hajónak”, a LionarcLo da Vinci-nck megküzdenie, araikor Angliába vitte az olasz művészet remekeit. Reszkető szívvel kísérte útját minden, a szép iránt fogékony lélek — megérkeznek-e haj nélkül a szobrok, a képek'? Soha, még ilyen tökéletes kiállításra nem gyűltek össze Itália remekei az ország minden részéről, soha még a „dicsőség ily ! bandériuma” nem indult útnak. A kincsek közt ' Tiziano-k, Raíael-ek vannak, Filippo Lippi, Be- ! nozzo Gozzoli, Tintoretto remekei, — de italán egyért se aggódnak annyian, mint a Botticelli Pmna- vera-ja somsáért. Van ennek a képnek valami^ különös, megkapó varázsa: talán ázéri, mért annyira az ifjúság szimbóluma, talán az'énl. meri D’irenze-bcr., ' a virágok városában ez a tavasz az, mely mindennél jobban megragad. FéLtő gonddal gondolnak reá, mert mindazoknak, akik látták, a szivéhez nőtt Simonetta, a tavasz virága. Liguriában született, de napsugaras lényéhez jobban talál az Arno partja —• nem szülőföldje az, mit képe bennünk fölidéz, hanem, Firenze, ahová 15 éves korában férjhez ment. Nem háborgó tengerek sziklákhoz csapkodó hullámai, hanem a toskánai dombok harmonikus vonalainak szelíd hullámzása az, ami Simonetta Catíáneo lényé Iţe/, a méltó keretet adja. A Renaissance szenvedélyeinek háborgó tengerében olyan a .Simonetta rövid élete, mintha n romantikus korból, az arkadiui pásztorok idejéből szakadt volna ide. Ägnplo Poliziano „Stanze”-iban megéueknlie Giuliano di Medici és Simonetta romantikus szerelmét és ez a költemény ihlette meg Botiiicelü-i;, amikor a Primavera-t festette. Poliziano elmondja miként barangolt Giuliano erdőn, mezon vadászni, bogarászni, mert megvetette, kinevette azokat, akik csupán a város fényét, a szerelem mámorát keresték- És egy ilyen vadászat alkalmával, mikor társaitól messze elkóborolt, virágos réten meglátta Simonetta-t, amint virágko- szorukat fonva ült a réten. „És ahány virágot csak adott a természet, az mind yá volt a ruhájára lest ve ’ ’. Giuliano azt hiszi, hogy erdei tündérrel találkozott, de Simonetta egyszerűen, édesen magyarázza, hogy barátai a fák, a fű, a virágok, idejön gondplataival „tutta sólettá” (egészen egyedül). Giuliano félénk, Simonetta tartózkodó és hamar múlnak a percek. Esteledik, Simonetta búcsút mond és mikor elment „sírnak a madarak, panaszkodnak a fák”. — Amor pedig diadalmasan siet az anyjához és boldogan jelenti, hogy íme mégis sikerült végre a büszke Mcdici-t is leigázni: Simonnt/ta szeméből levélt nyitlak éppen szivén találta. Bizonyára élt a poetica licentia-val Poliziano, amikor igy elmesélte Giuliano dj Medici és a szép Simonetta első találkozását, de bízhatunk annyira a Renaissance jó Ízlésében, hogy elrajzolt torzképet ne kellessen e költeményben sejtenünk. Co- simo fiairól más adatok alapján is ismeretes, hogy a természet szépségei irán't mennyi» fogékonyak voltak. Lorenzo il Magnifico verseiben újra és újra az egyszerű élet varázsát, a természetet dicsőíti és bár politikai gondjai elvonják, bár különben léha, igazi Renaissance élete más látszatot kelt, verseiből mindig kicsendül a mély érzés. Giu- liano-t ifjúsága (23 éves volt ekkor) már éppen fogékonnyá teszi a sentimentális szerelem iránt és nincs okun'k kételkedni abban, hogy ne lenne valami valóságos alapja Poliziano költeményének. Akárhogy is legyen, az kétségtelen, hogy ez a költemény van a Primavera-n megörÖkitvé. Botticelli korábbi képein alacsony növésű Mn- ■donnák, pufók alakok láthatók, de attól az időtől kezdve, hogy akár közvetlenül, akár közvetve a szép Simonetta megjelenésének varázsa alá kerül, nyúlánk alakok, keskeny fejek, szőke fürtök jellemzik alakjait. A Simonetta-ról adott leírásoknak teljesen megfelel a Primavera Venus-na.k nevezett lőalakja. Keskeny, törékeny fiatal alakja magában hordja a betegség csiráját: tüdőbajos a szép Simonetta és mint a romantikus korszak ifjan elhaló hősnő, alig 23 éves korában örökre lehunyja ragyogó szemeit. A Tavasz allegóriáját sokféleképpen mngya- rázták. Német tudósok boncoló késük alá vettek és miután minden egyes alakról prccizon beszámoltak, végül a baloldalt álló férfivel gyűlt meg. a bajuk, akinek nehezebb volt szerepet juttatni. Elnevezték Merkur-nak, bár hogy miért éppen Merkur, azt nehéz volt megmondani, mert Merkur jellegzetességeinek mindegyikét nélkülözi, és hogy mit keres Ott Merkur, az sem volt egészen világos. Azt mondták, hogy az Istenek „kifutóiraja” lévén, mindenütt megjelenhetett. — Annyi festő örökítette meg Guliano di Medici képét, -— hogy nem ismerték fel a hasonlóságot és hogy nem látták a pseudo-Merkur-ban, Giuliano erősen idealizált alakját Î Poliziano költeményének néhány sora van megörökítve Botticelli „Nascith di Venere” (Venus születése) cirnii képén is, mig egy harmadik Mars Venus és Satyrok, a londoni National Gallery-ben álló képében a Venus fejét általában Simonetta arcképének tekintik. De Simonetta egész lénye tulajdonképpen a Púmavern-bpl sugárzik legmelegebben, legelőt hűbben felénk. Olyan volt mint a tavasz és úgy ment şl az élők sorából riigyfakudáskor, mint ahogy a tavasz virágai elmúlnak, szelíden, csendesen. Firenze legjobb orvosai vették körül, naponta vitték a híreket Lorenzo-nak, de mit tehetett a féltő gond, mit a tudomány a halál őfelsége ellen? — 14.70 áprilisában eltemették az Ognisanti templomában. Halála után pár nappal Lorenzo az égre tekintve egy különösen fényes csillagot látott. „Ne csodálkozzunk c csillag fényén, — mondta, — bizonyára azért ragyog úgy, mert Simonetta lelke ez a fényes csillag, vagy talán azért, mert lelkének fénye ezzel egyesült”. S Giuliano? Bánatáról Bernardo Pulei egy sonettje ad fogalmat, melyet a költő a szép Siimo- netta ajkára ad. Meghatóak e verssorok. „Miért siratod te azt, ki meg nem halt, de él s földi kötelmektől szabadon, te reád gondol és az égben vár read? ’ ’ — Sokáig nem kellett várnia, hisz 25 éves korában Giuliano a Pazzi-ak összeesküvésének áldozata lett és szép szerelmével a halálban egyesülhetett. Mint az örök ifjúság jelképe, úgy él Simonetta a századokon át. S amikor féltő gondolataink kísérték képét a tenger hullámain, úgy éreztük, mintha mindnyájunk ifjúságának emlékét, jelképát féltenek — úgy éreztük, hogy ha többé nem láthatnék viszont, elvesztenők a magunk ifjúságát, melynek tüneményes kifejezője lett. Dr. Zeyk Adél barono. Január 1-án megíráguli a levél portó és megszült! a hivatalok portómén! essége (Kolozsvár, január 2.) Január elsejével életbe lépett a posta vezérigazgatósága által pár hónappal ezelőtt kibocsátott rendelkezés, amely szerint az. ujpszfondőben a levélportó megdrágul. Az eddigi öt lej rendes és 25 banis segélybélyeg helyett hat lejt kell fizetni. A másik intézkedés, amely szintén súlyos megterhelést jelent az, hpgy szintén január elsejétől a hivatalok által élvezett portóméatesség megszűnt. Ez az intézkedés súlyos megterhelést intent különösön a kisebbségi intézményekre nézve. Ha gsak az egyházi hatóságokat tekintjük is, több mint egymillió lejre mg a többletkiadás, amelyet csak az egyházi hivataloknak a mai nehéz viszonyok között postai portó elmén fizeíniök kell. Ez az ösz- szeg súlyos terhet jelent, viszont az államkassza szempontjából nem olyan jelentős többlet, hogy ezért 1 súlyosabb szempontokat és azt a hivatást, amelyek [ ezek a hivatalok betöltenek, kockáztatni szabadna. Az állam érdeke azt kívánja meg, hogy tűinél köuy- nyebbé, simábbá tegye működésüket, nem pedig, hogy gátolja. így van ez jóformán minden modern államban. Annál inkább csodálkozunk, hogy a Maniu kormány, ha még szükségből is, ezt a terhes adót rárótta a hivatalokra. Reméljük azonban, hogy ezt az intézkedést ideiglenesnek tekintik és rövidesen, hatályon kivid helyezik. Hasonlóan súlyos a bélyegtarifa felemelése is. Az ország lakossága mindenféle adókkal, illetékekkel stb. már amúgy is a végletekig meg van terhelve. Ez a látszólag nem nagy emelés a jelen gazdasági viszonyok között mégis nagy teher. A kormánynak meg kell találnia a módját, hogy ne a lakós- ság teherbíró képességének tulfeszitésével segítsen az ország sulyos pénzügyi helyzetén. Hét vest halott ju9 százöiwe n súlyos és háromszáz höntiyehh setoesültj© vau a Paisley mozitihzuek ECönnvü munka vevőkört találni és piacot, ahol áruit elhelyezz^. KÖNNYŰ lesz a munka, ha Hoinfeis haszpálja. amely a kereskedelem ipar és mezőga daság s/émára megjelent. A mü helységnévtárakon, miniszteriumcjk >n. konsula.u okon, képviselőházon, slb. kivül terlalmaz a kereskedelem, ipar, mez "gazdaság és szabad foglalkozások köréből az ország 16.141 helysége szerint beosztva. Ez az egyedüli mü. amely földr jzi és népismereti adatok mellett az ország egész gazdasági élet nek hü l épőt adja. Az 1929—30.-i kiadás lényegesen javilo't Ára 30J * lei. Megrendelhető a kíaden il RUDOLF M05SE S. A BUCUREŞTI, I. CALEA VICTOR El No. 31. - TELEFONSZÁ vt: 357/38, 364/41, 377/05. (London, január 2.) Megrendítő katasztrófa történt Szilveszter napján a skóciai Paisley városában. A moziban gyervnekelőadást tartottak és a vakációjukat élvező gyermekek zsúfolásig megtöltöttük a helyiséget. Javában folyt az előadás, amikor váratlanul á vetitőkamarából láng csapott ki és a következő pillanatban az egész nézőtér lángokban állott. Olyan gyorsan terjedt a tüzkatasztrófa, hogy mielőtt a gyermekek a rémülettől megdermedve menekülhettek volna, jóformán végigrohant a tűz a fal papirdrapériáin. Rikoltva, sirva rohanták meg az ajtókat, de a nagy tumultusban képtelenek volnak menekülni. Egymást tiporták össze. Vad tolongás támadt és segítség csak későbben érkezhetett. Mire a tűzoltók megér keztek, lángokban állott az egész épület és bár lv.i- láltmegvető bátorsággal végezték munkájukat, a katasztrófát lehetetlen volt még mérsékelni is. Az első órában több mint kétszáz gyermeket szállítottak kórházbaj akik közül hetvenen részint útközben, részben pedig ft kórházban meghaltak. A tűzoltók az utolsó pillanatig még az emeleti ablakokon át is mentették az égő ruháju gyermekeket. Eddigi jelentés szerint a halottak száma hetven, a súlyosabban sebesülteké harminc, de előreláthatólag még több áldozata lesz a tűznek. Mikor a szülők megtudták, hogy gyermekeik halálveszedelemben forognak, valósággal megrohanták a mozit. Szivettépő jelenetek játszódtak le. Sokan a szülők közül eszméletlenül estek össze, mások kétségbeesett jeleneteket rendeztek. A mozi porig leégett. Sok gyermek eltűnt. Legújabb jelentéseink szerint a halottak száma hetvenre, a súlyosan sebesültek száma százötvenre szaporodott és háromszáz gyermeket ápolnak a kórházakban. A katasztrófa nemcsak az országban, hanem az egész világon rendkívül nagy megdöbbenést keltett.
