Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-29 / 21. szám

xm. XV F. «. SZÁM. 7 Ws&s/ramsita 15 íPausanne, a kertek és iskolák városa — Hyárvégi kalanőozásaimdóí — /Genf, január 27. A Keleti Újság tudósítójá­tól.) A Genfi-tó fogadja az embert, kék tükrét kinyitja, elénk hozza, nyíltan, őszinte barátság­gal. A svájci part lankás, erdőboritotta domb­sor húzódik befelé. Gruzére-nek. Túl a savoyai sziklák mereven őrzik Franciaországot, felhők takarják el a jeges Mont-Blanc-t. Az állomás olyan, mint más nagy állomás, tiszta, rendes, egyenes mértani vonalakkal. A laussanné-nak azt mondják, hogy olyan, mint egy porosz kaszárnya. Az ember kiszáll a vonatból, egy széles utón, vagy egy hirtelen kapaszkodón fölsétál a város központjába, nézi a hullámzó közönséget és egyszerre sodródik vele. Valami van a leve­gőben, ezer idegen ember mellett járok és mégis azt hiszem otthon vagyok. Ezek az emberek ta­lán nem is idegenek, valahol talán már ismertem őket és most kedvesen, mint régi barátot fogad­nak. Meg szeretném szólítani valamelyiket, de még nem tudom biztosan, hátha tévedek. Este hat óra tájban az egész város a Pla­ce Sţ. Francois és a rue du Bong, a régi üzlet­negyed körül nyüzsög. Mennyi fiatal lány, em­ber. fehér, nevető színekben! talán mind fiata­lok. Fiatalok és egészségesek, arcukból árad a jókedv. Ezek nem azok a finom törékeny fran­ciák, akiket a tavon túl hagytam és nem a ne­héz, lassú németek, akik tovább az Alpok kö­zött laknak. Elegáns, magas, karcsú romandok. minden lépésük biztos, fölényes, könnyed. Úgy látszik Laussaneban jó szabók vannak és a fér­fiaknak is van ízlésük, karcsú atléták, hegyek között edzett francia urak. Soha sem építettek várost ilyen különösen hegyek közé. az ember azt hiszi először a hegy­mászás kedvéért telepedtek le ide a lausanneiak. Pedig nem egészen. Régen a tó partján, lenn te­rült el a város, a középkorban a népvándorlá­sok elöl menekültek ide. Ma három domb kö­zött van Lausanne, melyeket óriás hidak kötnek össze. Százméteres nivókülönbségek vannak, az oldalban gyönyörű villasorok; egy mély kat­lanban a bezárt, szürke régi város. Ouchy, Lausanne kikötője, 370 m. maga­san fekszik, a főtér 450 m. magasban; közbe és szélességben messzi kilométerekre egy pompás, ragyogó villa- és hotel-város terül el. Az egész Lausanne együtt pedig, mintha egy óriás par­kot alkotna, melyben mindenfelé elszórva van­nak a nyaralók, kerti lakok. Sehol annyi szé­pen gondozott, virágzó parkot nem láttam, mint Lausanneban. A legkisebb alkalmas hely par­kosítva van, az ember akármerre megy a vá­rosban kap egy kis hívogató, csendes helyet, ahol leülhet. Minden villa előtt virágoskert van és ahol kert nincs, a virágokat a tornácba, ab­lakba teszik. A posta ad ebben a legszebb pél­dát. A lausannei virágkertészek híresek, min­den kiállításon kitűnnek — és mennyi kerté­szeti kiállítást rendeznek itt minden városban! — és virágot árulnak a tereken is, utcasarkokon. A villák különfélék. A lausannei villákban valami különös báj van. érzik rajtuk, hogy na­gyon otthon vannak benne az emberek, egy megelégedett család lakik ott egy kis paradi­csomban. A város külső részén sok a gyümöl­csösük, tovább húzódnak a szőllök, majd me­gint házak völgyek eldugott zugaiban. Az ember azt hiszi, hogy ide csak üdülni jönnek az emberek; idegenek és svájciak. Ide­genek számtalan hotelben, pensioban, svájciak otthon. Egész nyáron mindenki lenn van a tó partján, fürdik. Kilométerekre az egész part egy fürdő. Először egy szép fürdőépülethez ér az ember, zene szól a tornácán, ahonnan gyönyörű a kilátás. Azután jönnek a végtelen ingyen für­dők, külön asszonyoknak és gyermekeknek, kü­lön a férfiaknak. Végül van a hires Vidy-plage, amely már tengeri fürdőket juttatja az ember eszébe sátor-táborával és különböző attrakciói­val. És mennyi ingyen fürdő van még Ouchy túlsó felén a part hosszában! Közbül a kikötő, evezősegylet, motor és vitorláscsónakok foglal­ják el a központot. ^Micsoda tömegek fürődnek itt egy meleg nyári napon! Lausanne egészen átalakul fürdő­várossá, a tó egyformán vonzza a gazdag ame­rikaiakat és a szegény munkást. A szegény gye­rekeket egyletek gyűjtik össze és viszik le a. für­dőhez, hogy ne maradjanak otthon elhagyatva. A külföldi közönséget pedig fényes szállodák, vendéglők fogadják be, ahol minden igényüket kielégítik. Este szól a zene, folyik a tánc kávé­házakban, dancingokban, a kaszinóban és az idegen kellemes képet alkothat magának a könnyelmű, vig lausannei életről. Pedig nem Lausanne táncol pezsgős pa­lackokat ürítve mámoros éjszakákon, a mulatók közönsége egész nemzetközi, a lausannei jó tár­saság otthon, családban élvezi az életet. Kis pol­gárok szerény helyeken üritgetik sörüket, boru­kat, megelégesznek két zenésszel, egy harmo- nikással és egy pár frankkal is jól eltöltik az estélyüket. Lausanneban, nem csak nyaralók, fürdő- zők vannak. Szeptember 1 -én már átalakul a vá­ros; megnyílnak az iskolák. Délben egyszerre minden oldalról ömlik a diáksereg, kis katona­sapkás fiuk, hosszucopfos lányok (Lausanne­ban minden második lánynak hosszú copfja van), sietnek haza ebédelni. A diákság adja meg a város jellegét, az ő lármájuk tölti be az utcákat, nekik rendeznek kiárusitásokat a bol­tok, nekik kínálnak minden olcsó holmit. Két fiugimnázium van Lausanneban, egy klasszikus és egy modem, az egyikben latint, a másikban fizikát tanulnak főleg. Emellett van a leánygimnázium, a kereskedelmi iskola, de van még egy csomó magánintézet, leányiskola, stb. ami főleg idegenek részére van berendez­ve, részint érettségire készít elő. Ez a sok is­kola már önmagában elég életet ad Lausanne- nak, de október végén megnyílik az egyetem, akkor már egész iskola-város lesz belőle. Pedig a kis francia Svájcnak négy egyete­me van. Genf mellett mégis Lausannenak is fon­tos szerepe van. nem csak a vidékről, hanem külföldről is nagyon sokan jönnek ide tanulni. Legnagyobb számban, mint talán Svájcban min­denütt, a németek vannak. Nem csak a német Svájcból jönnek ide állandóan sokan nyelvet tanulni, hanem Németország is folyton, kime­ríthetetlen tömegeket küld. Ez a kanton egészen francia, mégis az ember mindenfelé német be­szédet hall. A német turisták mindenüvé elmen­nek. alaposan meg akarják ismerni az országot, van pénzük és az utazásokon bőven költenek. Természetesen meg van a diákegyesületük is és színeiket, egyensapkájukat viselik, mint a leg­több nemzet. Ősszel a magyar Hungária egylet­ben is megindul az élet. úgy látszik elég élén­ken. mert Svájcban mindenütt szimpátiával fo­gadják a magyarokat. Az egyetem a régi város tövében van. alatta zeg-zugos szűk utcákból áramlik a be­zárt levegő, mellette a 700 éves székesegyház őrködik a város fölött. Itten folyik változatlanul Lausanne ősi. dradiciós élete. A szürke, komor házak este megelevenednek, a szomszédok ki­ülnek beszélgetni a házak elé. Kocsmákban megszólal a zene. hogy munkások, katonák tán­coljanak rája. Ae utcai muzsikusok este idejön­nek. Nappal utcasarkokon meghúzódva szól ke­serves harmonikájuk közönyös emberek fülébe, este otthon vannak, kedvükre muzsikálhatnak. Tiz órakor az öreg toronyból az őr négy­felé kiáltja szét a városnak: Tizet ütött az óra. És az éjszaka minden órájában ismét fel-fel- hangzik a kiáltása. Ő őrködik a város felett, ö a mult, amely mindig a város felett lebeg. A lausanneiak ragaszkodnak hozzá, csak a fé­nyes mulatókba nem hangzik már be a szava. üiirainőliüii a pa?üszís!§ ni gfámaüía a vörös litrei feisáipií (London, január 27.) A lapok kownói je­lentései szerint Ukrajnában a parusztlázadás egyre nagyobb méreteket ölt. Zinowjevszk, Chersson és Kremintschuk környékén a fal­vak lakossága mintegy áldott jelre elűzte a községi szovjeteket és több szovjethivatalno­kot megölt. A parasztok ezután nagy töme­gekben a városokba hatoltak, ahol támadást intéztek kaszárnyák és a vörös hadsereg ha­dianyagraktárai ellen. A katonák megtagad­ták a parasztok elleni fellépésre vonatkozó parancsok végrehajtását és csatlakoztak a zendülőkhöz. Moszkvából emiatt megbízható kozákezredeket vezényeltek a lázadás elfojtá­sára. Charkow közelében a lázadók felgyújtot­tak és a levegőbe repítettek egy lőszerraktárt. Halálos ítélet tizenkét paraszt ellen (London, január 27.) Rigai jelentés szerint a szovjet végrehajtó bizottsága rendeletet jut­tatott el a vidéki szovjetekhez, melyben foko­zottabb ellenőrzésre hívja fel a helyi hatósá­gokat a kollektiv farmokkal szemben. Az Associated Press tudósítója jelenti, hogy Twerben a, szovjethatóságok mezőgaz­dasági szabotázs miatt többszáz parasztot le­tartóztattak s már útba is indították őket Szibéria felé. A parasztok vagyonát a kollek­tiv farmok javára fogják plkobozni. Ukraj­nában három szovjetbiróság, összesen tizenkét paraszt ellen hozott halálos itételet, mert iz­gattak a szovjet mezőgazdasági téren beveze­tett rendszere ellen, V\. p ' ln$sáal „KALLA“ Tegyen egy kísérletet

Next

/
Thumbnails
Contents