Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-29 / 21. szám
xm. XV F. «. SZÁM. 7 Ws&s/ramsita 15 íPausanne, a kertek és iskolák városa — Hyárvégi kalanőozásaimdóí — /Genf, január 27. A Keleti Újság tudósítójától.) A Genfi-tó fogadja az embert, kék tükrét kinyitja, elénk hozza, nyíltan, őszinte barátsággal. A svájci part lankás, erdőboritotta dombsor húzódik befelé. Gruzére-nek. Túl a savoyai sziklák mereven őrzik Franciaországot, felhők takarják el a jeges Mont-Blanc-t. Az állomás olyan, mint más nagy állomás, tiszta, rendes, egyenes mértani vonalakkal. A laussanné-nak azt mondják, hogy olyan, mint egy porosz kaszárnya. Az ember kiszáll a vonatból, egy széles utón, vagy egy hirtelen kapaszkodón fölsétál a város központjába, nézi a hullámzó közönséget és egyszerre sodródik vele. Valami van a levegőben, ezer idegen ember mellett járok és mégis azt hiszem otthon vagyok. Ezek az emberek talán nem is idegenek, valahol talán már ismertem őket és most kedvesen, mint régi barátot fogadnak. Meg szeretném szólítani valamelyiket, de még nem tudom biztosan, hátha tévedek. Este hat óra tájban az egész város a Place Sţ. Francois és a rue du Bong, a régi üzletnegyed körül nyüzsög. Mennyi fiatal lány, ember. fehér, nevető színekben! talán mind fiatalok. Fiatalok és egészségesek, arcukból árad a jókedv. Ezek nem azok a finom törékeny franciák, akiket a tavon túl hagytam és nem a nehéz, lassú németek, akik tovább az Alpok között laknak. Elegáns, magas, karcsú romandok. minden lépésük biztos, fölényes, könnyed. Úgy látszik Laussaneban jó szabók vannak és a férfiaknak is van ízlésük, karcsú atléták, hegyek között edzett francia urak. Soha sem építettek várost ilyen különösen hegyek közé. az ember azt hiszi először a hegymászás kedvéért telepedtek le ide a lausanneiak. Pedig nem egészen. Régen a tó partján, lenn terült el a város, a középkorban a népvándorlások elöl menekültek ide. Ma három domb között van Lausanne, melyeket óriás hidak kötnek össze. Százméteres nivókülönbségek vannak, az oldalban gyönyörű villasorok; egy mély katlanban a bezárt, szürke régi város. Ouchy, Lausanne kikötője, 370 m. magasan fekszik, a főtér 450 m. magasban; közbe és szélességben messzi kilométerekre egy pompás, ragyogó villa- és hotel-város terül el. Az egész Lausanne együtt pedig, mintha egy óriás parkot alkotna, melyben mindenfelé elszórva vannak a nyaralók, kerti lakok. Sehol annyi szépen gondozott, virágzó parkot nem láttam, mint Lausanneban. A legkisebb alkalmas hely parkosítva van, az ember akármerre megy a városban kap egy kis hívogató, csendes helyet, ahol leülhet. Minden villa előtt virágoskert van és ahol kert nincs, a virágokat a tornácba, ablakba teszik. A posta ad ebben a legszebb példát. A lausannei virágkertészek híresek, minden kiállításon kitűnnek — és mennyi kertészeti kiállítást rendeznek itt minden városban! — és virágot árulnak a tereken is, utcasarkokon. A villák különfélék. A lausannei villákban valami különös báj van. érzik rajtuk, hogy nagyon otthon vannak benne az emberek, egy megelégedett család lakik ott egy kis paradicsomban. A város külső részén sok a gyümölcsösük, tovább húzódnak a szőllök, majd megint házak völgyek eldugott zugaiban. Az ember azt hiszi, hogy ide csak üdülni jönnek az emberek; idegenek és svájciak. Idegenek számtalan hotelben, pensioban, svájciak otthon. Egész nyáron mindenki lenn van a tó partján, fürdik. Kilométerekre az egész part egy fürdő. Először egy szép fürdőépülethez ér az ember, zene szól a tornácán, ahonnan gyönyörű a kilátás. Azután jönnek a végtelen ingyen fürdők, külön asszonyoknak és gyermekeknek, külön a férfiaknak. Végül van a hires Vidy-plage, amely már tengeri fürdőket juttatja az ember eszébe sátor-táborával és különböző attrakcióival. És mennyi ingyen fürdő van még Ouchy túlsó felén a part hosszában! Közbül a kikötő, evezősegylet, motor és vitorláscsónakok foglalják el a központot. ^Micsoda tömegek fürődnek itt egy meleg nyári napon! Lausanne egészen átalakul fürdővárossá, a tó egyformán vonzza a gazdag amerikaiakat és a szegény munkást. A szegény gyerekeket egyletek gyűjtik össze és viszik le a. fürdőhez, hogy ne maradjanak otthon elhagyatva. A külföldi közönséget pedig fényes szállodák, vendéglők fogadják be, ahol minden igényüket kielégítik. Este szól a zene, folyik a tánc kávéházakban, dancingokban, a kaszinóban és az idegen kellemes képet alkothat magának a könnyelmű, vig lausannei életről. Pedig nem Lausanne táncol pezsgős palackokat ürítve mámoros éjszakákon, a mulatók közönsége egész nemzetközi, a lausannei jó társaság otthon, családban élvezi az életet. Kis polgárok szerény helyeken üritgetik sörüket, borukat, megelégesznek két zenésszel, egy harmo- nikással és egy pár frankkal is jól eltöltik az estélyüket. Lausanneban, nem csak nyaralók, fürdő- zők vannak. Szeptember 1 -én már átalakul a város; megnyílnak az iskolák. Délben egyszerre minden oldalról ömlik a diáksereg, kis katonasapkás fiuk, hosszucopfos lányok (Lausanneban minden második lánynak hosszú copfja van), sietnek haza ebédelni. A diákság adja meg a város jellegét, az ő lármájuk tölti be az utcákat, nekik rendeznek kiárusitásokat a boltok, nekik kínálnak minden olcsó holmit. Két fiugimnázium van Lausanneban, egy klasszikus és egy modem, az egyikben latint, a másikban fizikát tanulnak főleg. Emellett van a leánygimnázium, a kereskedelmi iskola, de van még egy csomó magánintézet, leányiskola, stb. ami főleg idegenek részére van berendezve, részint érettségire készít elő. Ez a sok iskola már önmagában elég életet ad Lausanne- nak, de október végén megnyílik az egyetem, akkor már egész iskola-város lesz belőle. Pedig a kis francia Svájcnak négy egyeteme van. Genf mellett mégis Lausannenak is fontos szerepe van. nem csak a vidékről, hanem külföldről is nagyon sokan jönnek ide tanulni. Legnagyobb számban, mint talán Svájcban mindenütt, a németek vannak. Nem csak a német Svájcból jönnek ide állandóan sokan nyelvet tanulni, hanem Németország is folyton, kimeríthetetlen tömegeket küld. Ez a kanton egészen francia, mégis az ember mindenfelé német beszédet hall. A német turisták mindenüvé elmennek. alaposan meg akarják ismerni az országot, van pénzük és az utazásokon bőven költenek. Természetesen meg van a diákegyesületük is és színeiket, egyensapkájukat viselik, mint a legtöbb nemzet. Ősszel a magyar Hungária egyletben is megindul az élet. úgy látszik elég élénken. mert Svájcban mindenütt szimpátiával fogadják a magyarokat. Az egyetem a régi város tövében van. alatta zeg-zugos szűk utcákból áramlik a bezárt levegő, mellette a 700 éves székesegyház őrködik a város fölött. Itten folyik változatlanul Lausanne ősi. dradiciós élete. A szürke, komor házak este megelevenednek, a szomszédok kiülnek beszélgetni a házak elé. Kocsmákban megszólal a zene. hogy munkások, katonák táncoljanak rája. Ae utcai muzsikusok este idejönnek. Nappal utcasarkokon meghúzódva szól keserves harmonikájuk közönyös emberek fülébe, este otthon vannak, kedvükre muzsikálhatnak. Tiz órakor az öreg toronyból az őr négyfelé kiáltja szét a városnak: Tizet ütött az óra. És az éjszaka minden órájában ismét fel-fel- hangzik a kiáltása. Ő őrködik a város felett, ö a mult, amely mindig a város felett lebeg. A lausanneiak ragaszkodnak hozzá, csak a fényes mulatókba nem hangzik már be a szava. üiirainőliüii a pa?üszís!§ ni gfámaüía a vörös litrei feisáipií (London, január 27.) A lapok kownói jelentései szerint Ukrajnában a parusztlázadás egyre nagyobb méreteket ölt. Zinowjevszk, Chersson és Kremintschuk környékén a falvak lakossága mintegy áldott jelre elűzte a községi szovjeteket és több szovjethivatalnokot megölt. A parasztok ezután nagy tömegekben a városokba hatoltak, ahol támadást intéztek kaszárnyák és a vörös hadsereg hadianyagraktárai ellen. A katonák megtagadták a parasztok elleni fellépésre vonatkozó parancsok végrehajtását és csatlakoztak a zendülőkhöz. Moszkvából emiatt megbízható kozákezredeket vezényeltek a lázadás elfojtására. Charkow közelében a lázadók felgyújtottak és a levegőbe repítettek egy lőszerraktárt. Halálos ítélet tizenkét paraszt ellen (London, január 27.) Rigai jelentés szerint a szovjet végrehajtó bizottsága rendeletet juttatott el a vidéki szovjetekhez, melyben fokozottabb ellenőrzésre hívja fel a helyi hatóságokat a kollektiv farmokkal szemben. Az Associated Press tudósítója jelenti, hogy Twerben a, szovjethatóságok mezőgazdasági szabotázs miatt többszáz parasztot letartóztattak s már útba is indították őket Szibéria felé. A parasztok vagyonát a kollektiv farmok javára fogják plkobozni. Ukrajnában három szovjetbiróság, összesen tizenkét paraszt ellen hozott halálos itételet, mert izgattak a szovjet mezőgazdasági téren bevezetett rendszere ellen, V\. p ' ln$sáal „KALLA“ Tegyen egy kísérletet
