Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-29 / 21. szám
ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 óvre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. ?> ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN 1 évre 1200 lej, félévre-600 lej, négyéé évre 800 lej, egy 12 oldalas szám ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .(Főtér). 4, 3-64, U] választási töpvényt készít a kormán; és a kisebbségi síaMomot még e ciklusban a parlament elé terjeszti Bratianuék harci riadója — oldaitámadás a kisebbségek ellen Rist még egy évig Romániában marad A Monte Cervantes kapitánya A Mennie Cervantesnek, ennek a luxushar jónak elsülyedése Magalhaes-uiton van olyan esemény, amely mellett még ebben a rovatban is meg kell áüanmnk egy pillanatra. Ez a Itajó, feldélzetén 1500 utassal, huszonnégy óráig küzdött a halállal. Nem sikerült megmenteni. A hajó rászaladt egy tengeralatti szirtre és a szírt úgy hasította végig a hajótestet, mint ahogyan az operatőr kése egyetlen vágással az ember hasát metszi fel. A hajó elsülyedt, az utasok megmenekültek. Megmenekült a tisztikar s a matrózok is. Szóval a katasztrófa heppy anddel végződött. Van azonban egyetlen hősi halottja: Dreyer kapitány. Hiába kérlelték kétségbeesetten a tisztek a kapitányt, hogy tartson velük, a kapitány nem akart elmenni őrhelyéről és mig a matrózok a végső pillanatban az árba vetették magulcat, a kapitány felment a hajóhidra, kibontotta a hajó zászlóját, felfűzte, azután összefonta a karjait, majd pár pillanat múlva hajójával együtt a mélységbe sülyedt. Azt lehet mondani, hogy ez a kapitány dolga. Hogy a kapitánynak mindig legutoljára kell .otthagyta a siilyedő hajút. Hogy ez csak a kötelessége volt. Mégis: ez a hir megállít bennünket, ez a cselekedet lenyűgöz bennünket, mert ebben a korban oly heroikus, ha valaki életénél többre becsüli a kötelességét. Ez már egy kissé kellemetlen! Olvassuk a Curentulban Pamfil Seicaru javaslatait, amelyek Szabó Dezsőnek Bukarestbe való bevonulásához adnának méltó keretet. Megilletődés- sel vesszük tudomásul, hogy Szabó Dezsőt ünnepélyes formák között fogják a román irók egyesületének aktiv tagjává avatni, egyben pedig nagyszabású bizottság fogja elvégezni Szabó Dezső munkáinak románra való fordítását. Nos, ez már yegy kissé — hogy is mondjuk csak — kellemetlen, sőt bosz- szantó. Jó is lesz, ha ettől az indítványtól egyelőre eltekintenek. így, hogy a román közvélemény a lelkes hozsanázásból csak annyit szűrhet le a maga számára, hogy egy nagy magyar íróban megszólalt a vér szava, amely pár száz éven keresztül visszamenőleg konokul hallgatott, minden nüansz a Szabó Dezső javára könyvelhető el, mert egy Íróról, akinek csak a nevét ismerjük, nehány nacionalista szóvirág hatása alatt bátran elhihetjük mindazt, amit csak éppen el akarunk hinni róla. Annál a pontnál azonban, amikor összes müvei teritékre kerülnek, regényei, pamflettjei és más politikai tanulmányai, már nem lesz olyan könnyű szentimentális, könnyekkel nyugtázni „a vér szavát”. Nem akarunk denunciálni és ezért csak annyit mondunk, hogy Szabó Dezsőnek nem volt olyan jó véleménye a románságról még pár évvel ezelőtt is, mint e pillanatban, amikor szorgalmasan biflázza a román szótárt és a nyelvtani alapismereteket. Ne hozzuk tehát ferde helyzetbe a fordítót és ne különösen azt a Szabó Dezsőt, aki olyan szaporán gyártja a lojá- litási nyilatkozatokat. Gondolják meg tehát Bukarestben: ne pályázzanak a Szabó Dezső könyveire, elégedjenek meg azzal, amit Georghe Mille ezután fog imi. Azt viszont, mi, magyarok nem fogjuk lefordítani. (Bukarest, január 27.) A megyei és községi választások közeledtével egyre élesebb lesz az egyes pártok között a harc. A liberálisok mindenképen győzelmet akarnak kicsikarni hogy ezzel bebizonyítsák, mennyit vesztett a kormány sokat hangoztatott népszerűségéből. A hétfői nap folyamán tették közzé manifesztumukat, amelyet a párt Bra- tiarni Vintila aláírásával intéz az országhoz. A manifesztum hangoztatja, hogy a nemzeti parasztpárt egy évi kormányzása folytán az ország igen súlya . helyzetbe került. Az államot nagy veszedelem fenyegeti, a jelenlegi kormány hozzáneinértő magatartása és politikája következtében. A nemzeti egység megerősödését nagyban veszélyezteti a bevezetett regionalista politika, amely a közigazgatási törvényben érte el tetőpontját. A liberálisok szerint ez a törvény az állami egység szétbomlását eredményezheti. Különösen Besszarábiában látják súlyosnak a helyzetet, ahol — mondják — a leormány által kinevezett magas állású dignitáriusok, a szovjet egykori ágensei. Az alkotmányos tényezők szabad és normális működését súlyosan érintette az az ismeretes államcsíny, amelynek kapcsán a kormány királyi előjogokat vindikált magának. Az ország pénzügyi élete súlyos krízisen megy át s ez a krízis eddig még nem ismert méreteket öltött. A hozzá nem értő költségvetési, politikai és az adók állandó emelése miatt az adózó polgárok nem tudnak eleget tenni az állammal szembeni kötelességüknek. A mezőgazdaságot az uj szövetkezeti törvény tette tönkre, a földek szabad forgalmáról szóló törvény pedig idegenek kezére juttatja a román parasztok földjeit (?) Az ipart a kormány politikai hátterű intézkedései sújtották. A munkanélküliség napról- napra nő, az ország mérhetetlen természeti kincsei mellett. A liberálisok felhívják a választókat, hogy a küszöbön álló választásokon ne hagyják magukat megfélemlíteni. Ezek a választások vizsgák lesznek, amelyeknek azt kell eredményezni, hogy a nemzeti parasztpárti kormány távozzon helyéről. A liberális párt győzelme lehetőséget fog adni az alkotmányos tényezőknek arra, hogy hivatásukat, mint az ország érdekeinek képviselői, szabadon betölthessék. A liberálisok lapja a Viitorul egyik utóbbi számában a kormány „titkos“ rendeletét közli, amely szeriint a pártközpont arra hívja fel a prefektusokat, hogy minden eszközzel, azaz urnák eltüntetésével, választói céduláknak jogtalanul az urnába való juttatásával stb. kényszerítsék ki a nemzeti parasztpárt győzelmét. ............................................................... ---------------------------------------------------------------------------------------Mai számunk 12 oldal A közlésre vonatkozólag az Adeverul tréfásan megjegyzi, hogy ilyen körrendelet valóban létezik, azt azonban annakidején a liberálisok adták ki. A Dimineaţa ngy tudja, hogy az Averes- cu-párt és a liberálisok között a napokban tanácskozások folytak, helyesebben Averesou szeretett volna a liberálisokkal együttműködni. Az ajánlatot Bratianu Vintila visszautasította, mivel meg akar maradni a két páxt rendszere mellett, egyebekben sem bizik az averescaau- sokban. A kisebbségi statútum A bukaresti lapokban rövid közlés jelent meg — kommüniké jelleggel — amely hiriil adja, hogy a kisebbségi statútum elkészítésén erőteljesen dolgoznak és a statútum javaslat ilyen módon esetleg még a jelenlegi ülésszak alatt a parlament elé kerülhet. Egy másik nagyfontosságu törvényjavaslat, amelyet a kormány hírek szerint még február hónap folyamán be akar terjeszteni az uj képviselő és szenátor választási törvény. Sem a kisebbségi statútumról, sem a választási törvényről nincsenek bővebb értesülések, a közvélemény azonban mindkettőt érthetően nagy kíváncsisággal várja. Popovici Mihály volt pénzügyminiszter, aki eddig Párisban tartózkodott, elhagyta a francia fővárost és Bécsen keresztül hazafelé vette útját. Bécsben nehány napig fog tartózkodni eb pénteken reggel érkezik a fővárosba. Mironescu külügyminiszter csütörtökön tér vissza Bukarestbe, ahol a kormány nagy fogtadtatást készít elő számára. Risi tovább marad Bukarestből jelentik: Hétfő délelőtt Rist, a Banca Naţionala stabilizáciálási szakértője és Vidrighin vasúti vezérigazgató hosszabb megbeszélést folytattak s ennek tartama alatt részletesen megvitatták a vasút költségvetését. Ar- ranézve, hogy az 1930 évi vasúti javítások részére mekkora összeget juttatnak a külföldi kölcsönből, csak később fognak dönteni. Rist külömben, akinek szerződése február 7-én lejár, a Curentul értesülése szerint még egy évig megmarad jelenlegi állásában. A lap szerint missziója nem fejeződött be a lej stabilizálásának biztosításával és lényeges szerepe lesz az úgynevezett beruházási kölcsön megszerzése és felhasználása körül. Tekintettel arra, ho~” Rist és Bratianu Vintila között u°m éppen legjobb a viszony, ez a körülmény is bizonyára politikai harcokat fog kiváltani.
