Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-27 / 20. szám

Választások előtt Az egész országban megindultak a közelgő községi választások előkészületei. A mostani vá­lasztást az uj közigazgatási és választói tör­vény alapján tartják meg és annak az eredmé­nye az ország iparostársadalmát közelről ér­dekli. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar iparos társadalomnak össze kell fog­nia, hogy a közelgő választásokon az érdekeit megvédhesse. Nem egyizben tártuk fel azokat a sérelmeket, amelyek különösen a magyar kis­ipart a községi és városi közigazgatásban ér­ték. A múltban nemcsak Kolozsváron, hanem Erdély és Bánság többi városaiban is sovinisz­ta szempontok érvényesültek a közmunkák ki­adásánál és a magyar kisiparost minden községi és városi munkából kizárták. Nem is szólunk ar­ról, hogy a tönkrement, koldusbotra jutott ipa­rost egyetlen város sem segítette, ellenben min­den tanács nemes buzgalommal kivette a részét abból, hogy minél nagyobb terheket rakjon az Iparososztály vállaira. Egyik utóbbi számunkban szomorú statisz­tikát közöltünk, amelyben hivatalos helyen ál­lapították meg, hogy 1929. évben háromszorany- nyi iparos adta vissza az iparengedélyét, mint az előző években. Nyilvánvaló tehát, hogy a kisiparosság kétségbeejtő helyzetben verejtéke­zik. nem kap sehonnan támaszt és az adóvégre­hajtók ostroma elől kénytelen visszavonulni, el­dobni magától az iparengedélyét, kénytelen más pályára lépni vagy pedig kivándorolni. Ha a magyar kisiparosság minden város­ban öntudatos szervezkedéssel összefog, egysé­gesen lép fel és megszervezettsége révén a he­lyi magyarpárti tagozatoknak erőt ad és egysé­gesen résztvesz a községi választásokon, akkor természetes, hogy a községi, illetve városi köz­igazgatásban megfelelő képviselethez jut. An­nak idején sok szó esett arról, hogy a magyar kisiparosságot a képviselőházban is szóhoz kell juttatni. Ez az akció eredménnyel is járt, mert Szabó Béni, a magyar iparosságnak egyik lel­kes és kiváló vezére mandátumhoz jutott és az­óta mindent megtesz, hogy az országos politi­kában a kisipart képviselje. Mi a magunk részéről a községi és városi közigazgatásban való képviseletet még sokkal fontosabbnak tartjuk. Minden városnak és köz­ségnek meg vannak a maga speciális bajai, kí­vánságai és törekvései. Rendkívül fontos tehát, hogy a városi képviselőtestületekben az iparos­ság képviseltesse magát és a mindennapi élet ap­ró-cseprő dolgaiban az iparosság érdekei meg le­gyenek védve. Ha az állandó bizottságban, vagy legalább a nagytanácsban egy-egy vezető ipa­ros helyet foglal, akkor a közigazgatásban az iparosságnak őrhelye van, ahonnan úgy az adóz­tatás, mint a közmunkák szétosztásának minden mozzanatát figyelemmel kísérhetik és mindenütt ott lehet, ahol a magyar iparos szükséget lát és vétót emelhet, ahol a magyar kisiparost jogai­tól meg akarják fosztani. Félre kell tehát tenni az évtizedes közönyt és az iparos egyesületek­nek, testületeknek meg kell tenni minden előké­születet, hogy a közelgő választásokon a ma­gyarság oldalán egységes erővel és lelkesedés­sel résztvegyen és az iparos érdekeket legalább a községi és városi politikában biztosítsa. Fizetés­képtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÍVID Braşov Str. Portit (Kapu-utca) 31. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. Az új adótörvények helyet biztosítanak az iparosságnak az adókívető-bizoitságokban Hogyan lehet megvédeni az iparos érdekeket az adók'rovásoknál (Kolozsvár, január 25.) Közeledik az adókive­tések ideje. Jövő hónap derekán a bizottságok meg­kezdik munkájukat és újból megkezdődik a kisipa­rosságnak a kálvária járása. A múltban a kisiparo­soknak annyi adősérelme volt, hogy az uj adótör­vény megszerkesztésénél nem hagyhatták figyelmen kívül az iparos érdekek biztosítását. Például a for­galmi adó törvéy a kisiparos szövetségnek formá­lisan kötelességévé teszi, hogy az adókivetőbizottsá­gokba egy iparos tagot delegáljon. Ugyancsak az uj adótörvény lehetővé teszi azt is, hogy az iparosok az általános adóztatásnál is delegátusokat küldje­nek ki a bizottságokba. Itt azonban az a nehézség merült fel, hogy az iparosok szakmánként nincsenek külön csoportosít­va és igy az ő delegáltjaik aktiv részt nem vehet­nek a kivető bizottságokban ennek az évnek a fo­lyamán, mert a bizottságok munkája több hónapig is eltart és egy iparos nem szentelhet ilyen hosszú időt a bizottságban való részvételre. A jövőre vo­natkozólag már a kolozsvári ipartestület vezetősé­ge megkeresést küldött a pénzügyigazgatósághoz, hogy az iparosokat szakmák szerint csoportosítsa. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szabók, kovácsok, ácsok, fodrászok, stb. adóját szakmánként rójják ki és az iparos delegált csak addig vegyen részt a bizottsági ülésekben, amíg az iparosok adóját rój­ják ki. Ez nehány nap alatt megtörténik és ennyi időt minden iparos áldozhat arra, hogy az adóki­vetőbizottságokban, mint bizottsági tag megvédhes­se az iparosság érdekeit. így is remény van arra, hogy a felebbezési bi­zottságban már az idén is kieszközölhető lesz a szakmák szerint való csoportosítás. Rendkívül fon­tos érdeke tehát minden iparosnak, különösen azok­nak, akiket tulmagas adóval róttak meg, hogy a ki­rovás ellen Írásbeli felebbezést nyújtson be annál is inkább, mivel a felebbező; bizottságokban min­den valószínűség szerint már az iparosságnak a képviselői is részt vesznek tehát az iparos érdekek nem sikkadhatnak el. Éppen az igazságtalan adóztatás kikerülésére legutóbb felmerült az az eszme, hogy az iparosok maguk szerkesszenek egy táblázatot, amelyben fel­tüntetik a jövedelmüket, keresetüket s általában azt az összeget, ami az adóztatásnak az alapját ké­pezheti. Az igy megszerkesztett kimutatást, illetve táblázatot azután át adnák az iparos delegáltnak, aki az adókivető bizottságban működik, hogy igy kellő áttekintést nyerjen iparos kollegáinak kereset- képességéről, jövedelmi forrásairól és minden alka­lommal a kivánt energiával védhesse az iparos adó­zóknak az érdekeit, ügy vagyunk informálva, hogy a kolozsvári adminisztrátor, Tartia Bertalan az ipa­rosságnak ezt az akcióját megértéssel fogadta, he­lyesnek tartja és az a törekvése, hogy az adóbizott­ságokban az iparosság által szerkesztett kimutatá­sok az adóztatásnál figyelembe vétessenek. Min­denesetre rendkívül nagy súlyt helyezünk arra, hogy már a folyó évi adóztatásnál az iparosság kellő módon felkészülve menjen az adókxvetőbizottságok elé és ott bátran és öntudatosan harcoljan az érde­keiért. Itt Írjuk meg, hogy az ipartestület az adó- vallomási ivek kitöltésénél szívesen áll az iparos ta­gok rendelkezésére. Szabó Béasí képviselő a készülő ipar- törvényről éles bírálatot mondott Áradon „Az iparosság nem tarí össze s meddő minden küzdelem“ (Arad, január 25.) Legutóbb az aradi iparosság vezetői Zima Tibor elnöklete alatt értekezletet tar­tottak, amelyen megjelent Szabó Béni magyarpárti kamarai képviselő és az egész iparosság egyetemét intenziven érdeklő beszédet mondott. Az iparos kép­viselő ismertette az iparosság gazdasági helyzetét és rámutatott azokra a bajokra, amelyek az utóbbi években az iparosság vállaira nehezednek. Min­denekelőtt az adókérdést tárgyalta, felhívta a fi­gyelmet az adótörvény óriási hibáira. Szabó Béni szerint az adótörvény nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak, mert elviselhetetlen adóterheket ró az iparosságra. Nehézkes az adóbevallás és ha az iparos a legkisebb hibát követi el, óriási birsaggal sújtható. Rámutat arra, hogy a Creditul Industrial az iparosság érdekeiről megfeledkezett és nem any- nyira a kisiparosoknak, mint inkább a gyáriparnak juttatott hitelt. Szabó Béni hosszasan beszélt arról, hogy az ál­lami és közintézmények ma már mindenütt ipari üzemeket tartanak fenn, mi által súlyos károsodás éri a kisipart, de ott is, ahol a közmunkákat kiad­ják, a magyar iparosok érdekeire nincsenek tekin­tettel. Megtörtént például legutóbb is, hogy egy nagyenyedi 15 millió lejes közmunkánál, habár az egyik erdélyi iparos 150.000 lejjel olcsóbb ajánlatot tett, mégis a megbízást egy bukaresti vállalkozó kapta. Sérelmesnek tartja, hogy a hadsereg szállítá­soknál is mellőzik a kisiparosokat. Ismerteti az uj ipartörvényt és felsorakoztatja azokat a harcokat, amelyeket már évek óta fplytat az iparosság. Ő úgy látja, hogy az uj ipartörvény sem fogja biztosítani a kisipar érdekeit. Azután rá­mutat arra, hogy az iparosság már hosszú idők óta indolens a saját maga dolgaival szemben, még mai napig sem ismerte fel a szervezkedés óriási jelentő­ségét. Például hozza fel a munkásságnak a kitűnő szervezettségét, amit az iparos társadalomnak is kö­vetnie kellene. A szervezkedést gazdasági, politikai és a sajtó terén kell megindítani. Különösen hang­súlyozza, hogy minden iparos abban a politikai párt­ban, ahol szerepet játszik, kövessen el mindent, hogy az iparosság érdekeit megvédje és különösen vigyázzon arra, hogy nemcsak az országos, hanem a községi választásoknál is megkapja a számarányá­nak megfelelő képviseletet. A Keleti Újság iparos rovatában ezekért az esz­mékért már rég óta harcol. Örömmel regisztráljuk, hogy Szabó Béni iparospárti képviselő különös hangsúlyt ad annak, hogy a magyar iparostársada­lom még ma sem érezte meg óriási jelentőségét an­nak, hogy szervezkedjék és mindenütt ott legyen, ahol az iparos érdekeket meg kell védeni. Amig az iparosság nincs tisztában önmagával, nem rendel­kezik megfelelő öntudattal és a gyakorlati élet iránti érzékkel, addig minden kívülről jövő segitség med­dő. Elsősorban az ipax-osságnak kell összefognia, hogy az érdekeit megvédhesse Iparcsarnok Nagyváradon a kisiparosok részére. Nagyváradról jelentik: A városi tanács tervbe vette egy állandó jellegű barakk. felépítését, amelyben a nagyváradi kisiparosok fogják kiállítani produktu­maikat. Ilyen iparcsarnok már csaknem minden na­gyobb városban van és most Nagyvárad is módot akar nyújtani ai-ra, hogy a kisiparosság állandó he­lyiséget kapjon, ahol ipari készítményeit árusíthat­ja. Nagyváradon úgy tudják, hogy az uj iparcsar­nok felállítására a legalkalmasabbnak a Rhédey- kertet tartják, mert a közelben villamosmegálló van s a legkönnyebben megközelíthető. A kisipari szövetség rendkívüli közgyűlése Bu­karestben. Bukarestből jelentik: A kisipari szövet­ség bukaresti központja január 19-én rendkívüli köz­gyűlést tart, amelynek a tárgysorozatán szerepel a betegsegélyző pénztári törvénytervezet, az alapsza­bály kibővítése, egy tanulmányi és egy konferencia kör létesítésével. A rendkívüli közgyűlés azután fog- lalkozxii fog az uj megyei és községi választásokkal s az iparosságnak a választásokon való részvételé­vel. A rendkívüli közgyűlés iránt az iparosság köré­ben szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg. Iparosbál Sepsiszentgyörgyön. Január 25-én a sepsiszentgyörgyi ipartestület tagjai az iparosottken javára a városi díszteremben farsangi mulatságot rendeznek. Az estélyen Szenes Bélának „Csirkefo­gó” cimü vigjátékát adják elő. A sapsiszejtagöígjd iparosság nagy előkészületeket tesz a minden évben szokásos és nagysikerű iparosbálra.

Next

/
Thumbnails
Contents