Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-25 / 19. szám

4 ' WDBKMXmMFb!^ 142.857 Irta: Dózsa Endre Egy M. Zervos nevű görög tanár Páriában a görög nyelven megjelenő hírlapban a D’Agonban a 142.857 számjegyekből összetett számcsoportozatot mutatott be. A számcsoportozatot kettővel, három­mal néggyel, öttel és hattal szorozta más-más sor­rendben ugyan, de mindig teljesen ugyanazon szám­jegyek jönnek ki. Ezek a számok az emelkedő szor­zószámmal folytonosan emelkedőben vannak és min­dig súlyosabb összegekké váltak. Valahogy igy nőtt folytonosan a romániai nép­kisebbségek visszaszoritása az egymásután követ­kező román kormányok kormányzata alatt. A nem­zetközi szerződéseknek, az alkotmánytörvénynek, a gyulafehérvári határozatoknak, a népkisebbségek javára hozott rendelkezései az egymás után követ­kező kormányok kezelése alatt mind jobban elhal­ványultak és a közkormányzatnak egy olyan men­talitása fejlődött ki, amely a román nép teljesen jogos túlsúlyát hatalmaskodássá változtatta. Ez a hatalmaskodás az, mely az állam maga­sabb hivatalaiban, sőt a hadsereg felsőbb régióiban is csak született románokat tűr meg. Ennek alap­ján követelik mindenütt, még a választott közhiva­taloknál is le a falusi primárokig a román szárma­zást. Ennek alapján kénytelenek a kisebbségi pénz­intézetek igazgatóságaikba tekintélyes román szüle­tésű urakat beválasztani. Ennek alapján mért két­féle mértékkel az agrárreform a román urak javára a Regátfban, sőt Erdélyben is. Ennek alapján vet­ték el a csiki magán javakat és hagyták meg a na­szódit. Ennek alapján vitték be elnököknek, titká­roknak az iparkamarákba a kisebbségi funkcioná­riusok helyébe a román származású funkcionáriu­sokat. Ennek alapján kényszeritették a román nyel­vű iskolák épitésére a népkisebbségi lakosságot sa­ját kultúrájának elhanyagolásával. Ennek alapján rekesztették ki a kisebbségi egyházak püspökeit a szenátusból, holott a román püspökök kivétel nél­kül szenátorok. Ennek alapján segélyezik és segé- lyeztetik az Astrát, az Operát, a Nemzeti Színhá­zat és a román kultúra más tényezőit gyakran a népkisebbségi többséggel biró városok és vármegyék utján is anélkül, hogy a kisebbségi kultúrák javára legalább az adók vágj7 a népesség arányában meg­felelő támogatás adatnék. Ennek alapján van az az óriási különbség, amely kisebbségi egyházak és a néptöbbségi egyházak javadalmazása között fennáll. Ennek alapján van az a lényeges különbség is, mely a román diákok elismerésreméltó segélyezése és a népkisebbségi diákok legalább aránylagos meg­segítése között fennáll. Ennek alapján vannak min­denütt kiirva a „vorbiţi numai româneşte” és van megrovásnak és üldözésnek kitéve az a népkisebb­ségi hivatalnok, aki társaival anyanyelvén társalog. Ennek alapján vezették be a lelkiismereti szabad­ságot lábbal tipró névelemzést. íme csak futólag felsorolva a népkisebbségek tagadhatatlan sérelmei kétszeresét teszik ki annak a, számjegycsoportnak, melyet a görög professzor változatlannak kimutatott bármely szorzás rend­jén. Eddigelé az egyesült Romániának Maniu kor­mányáig hat kormánya volt. Minden kormányválto­zásnál csuesai paktum, liberális választási pakutm, kortesfogadkozások révén reménységgel vártuk, hogy az eddigi mentálitás a népkisebbségek javára megváltozik. A kormányok azonban mindig csak az ominózus számképletnéí maradtak, amely bárhogy szorozva, számjegyeiben mindig ugyanaz. Csak a lchangoltság és a folyton növekedő bizalmatlanság egyrészt, a reménytelenség másrészt nőtt a mindig növekvő, súlyos számjegyekkel. Most hetedik kormánya van Romániának, tag­jai a Consiliul Dirigent egykori vezetői. A nép ál­tal szabad választás rendén erupcióval odaállított népkormány.... A görög professzor kimutatja, hogy az ominó­zus alapszámot hétszer szorozva 999.999 számsoro­zat áll elő. Egyetlen egy számjegy sem marad meg a hatszor megismételt és változatlan számjegyek közül. Maniu kormányelnök legutóbbi kolozsvári beszédében kiemeli: „Kérem a többségi és kisebb­ségi közvéleményt, ítélje meg tiszta szívvel és be- 'csüktes őszinteséggel, hogy milyen nagy különbség van a kisebbségek mai helyzete és a között, ami ebben a kérdésben eddig volt.” Kétségtelen, hogy a tiszta szív és a becsületes őszinteség Maniunál nemcsak üres szavak. Ma még azonban, amint Ara­don a Magyar Párt elnöke, Bethlen György gróf Sdsdf: Rgofc hOld fÖld Lei 170 Lepage-nál Kvár XIII. EVE. 19. SZÁM. namamosănam Cólide Colo qrsß -Pö-rfam-Po ad.?e - Geme CraW enedeli cuoraac^olcLS'barj ßouge et raoip ns&MÜg iw ugyanaz a Rouge et Noir sohasem adja ugyanazt az illatot, ha más-más emberek használják. Minden egyes esetben a bor és a ha] természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszatokba egyesuL amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz." anélkül, hogy egyenlő volna Clképqelhgteile/a kellemes ,naegle|a£tésbeia. nésjasül a "Raugé el Notr dickek, váskáddsxmál. [xxkklöó^ék a^. Öra dlcdsyapeséajél aki készséggel féXvddigosátással. kifejtette, nincs áttörve sem elméletben, sem gya­korlatban az előző hat kormány mindig megismét­lődött egyazon mentalitása. Ha már most a Maniu- kormányt a román nép nagy többségének bizalma továbbra is otttartja a kormányzat élén, azt a tisz­ta szivet és becsületes őszinteséget, meg kell szo­rozzuk a népkisebbségek tiszta szivével és becsü­letes őszinteségével. Ezt azonban csak úgy tehetjük, ha a hetes számmal şzorzâs is éppenugy eltörli az eddigi alapszám minden számjegyét, hogy abból egyetlen egy se maradhasson meg. A görög tudós héttel szorzott számsorozatából csak éppen egy egyes szám hiányzik, hogy beteljék a millió . . . Millió meg millió népkisebbségi exis- teneia letörése után ez az egy, amely egy uj és más millióra jelentene átmenetet. Csak az igazi jóakarattal párosult erély lehet az, amely teljesen és véglegesen letörli azt a mindig önmagában visz­I szátérő mentalitást, amely nem jogos túlsúlyt, de jogtalan hatalmaskodást jelent. Halsmaian apagyllkossagí ügyében a legfelsőbb törvényszék elutasította a semmiség! panaszt és helybenhagyta az insbrucki törvényszék ítéletét (Becs, január 23.) A legfelsőbb törvényszék el- 1 utasította az apagyilkosság miatt elitéit Halsmann semmiségi panaszait. Az innsbrucki törvényszék hétévi súlyos börtöribüntétése ezzel jogerőssé vált. A Halsmann-ügy, amint ismeretes, az utóbbi évek legérdekesebb bünpöre volt. Amikor a fiatal I-Ials­mannt elitélték, a legkitűnőbb jogászok justizmor- dot emlegettek és antiszemitizmussal vádolták meg a bíróságot. A sajtó egyöntetű pergőtüze alatt elren­delték a pör revízióját, de amint a legfelsőbb tör­vényszék határozata mutatja, teljesen negativ ered­ménnyel. ’ Tucatszásnra viszik az éhező és didergő munka- • nélkülieket bíróság elé lopásért, mert a társulatok saláktelépeiben szén után kutattak Gclcea Asnua hipéayí özvegyet másodszor sem engedték a miniszterelnök e é (Déva, január 22.) A zsilvölgyi nyomor a maga igazi képét csak télen mutatja meg iga­zán. A munkanélküli az éhséget még elviseli va­lahogyan, de a hideget semmiképpen nem szen­vedheti, ha csak nem akar elköltözni ebből az árnyékvilágból. Tekintettel pedig arra, hogy szénhez nem tud hozzájutni, a társulat salakte­lepéiből választja ki magának a még használ­ható szenet. Télen más években is valóságos kutatás fo­lyik az ilyen salaktelepeken s éppen a mult év­ben számoltunk be arról, hogy egy szegény mun^mélkülit, aki ilyen szenet keresett, a be­ömlő* tömeg agyonnyomta, úgy, hogy ott lelte halálát. Ebben az évben azonban szinte tömegesen zarándokoltak a sa­laktelepekhez a munkanélküliek és gyermekeik. Eddig nem fordult elő. hogy az ilyen használ­hatatlan salakot valaki reklamálta volna. Ebben az évben azonban nap-nap után viszik bíróság elé a salaktelepek megdézsmálóit. Legutóbb 12 kiskorú ellen folytattak le vizsgálatot ilyen „lopásért”. Köztük az egyik­nek az apja nyugdíjas bányász, akinek havi 1100 lei nyugdija van. a másiknak, aki szintén csak 12 éves. édes apja a kórházban fekszik s még nyolc gyermeke maradt otthon az édes anyának, aki vád alá helyezett gyermekét kénytelen volt Petrozsényból Dévára kisérni. A törvényszék csupán fenyitéssel büntette meg ezeket a kis­korúakat. de a biróilag enyhe büntetés mellett sokkal nagyobb büntetés a számukra a Petro- zsény—dévai ut, amely csekély kis összegecs- kéjüket is felemészti. A kiskorúakon kívül január 30-án 60 zsilvölgyi munkanélkülinek lesz a tárgyalása, akiknek valamennyiét szén­lopással vádolják, holott nem tettek egyebet, mint a már úgyis használhatatlan szénből válogattak maguknak. Itt említjük még, hogy Golcea Anna, aki­nek első férje 1922-ben a bányakatasztrófa al­kalmával lelte halálát, második férjét a szeme- láttára augusztus ötödikén szúrták le, a na­pokban másodszor volt Maniu miniszterelnök­nél, azonban még a miniszterelnök elé sem jut­hatott, mert nem engedték oda. Alig tudott any- nyi pénzt kapni, hogy hazajöhessen a vele volt négy hadirokkanttal együtt, akik szintén Maniu igazságosságában keresték menedéküket. Az özvegy nem nyugszik bele a fias­kóba és elhatározta, hogy harmadszor is megkíséreli Maniu elé jutni. Lupényban a társulat három özvegyet mun­kába állított, akik azt kívánták, hogy munkájuk árán szerezzék meg a kenyerüket. Természete­sen ezekért másokat kellett elbocsátani, ami is­mét nagy bajt okozott, mert az illetőknek télviz idején kellett kiüriteniök a lakásukat. A lupényi ügyben a vizsgálat tovább fo­lyik, jóllehet már nincsen senki sem, akit ki kel­lene hallgatni. Összesen négyen maradtak fog­ságban és pedig Munteanu, Buciumann, Domo­kos János és Jonescu Joan. E két utóbbit azzal vádolják, hogy ők szervezték meg azokat a cso­portokat, amelyek a munkásságot sztrájkra iz­gatták. Az ügyet a kormány — úgy látszik ■— huzni akarja s ezért nem akar a vizsgálat sem­miképpen befejeződni.

Next

/
Thumbnails
Contents