Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-25 / 19. szám
4 ' WDBKMXmMFb!^ 142.857 Irta: Dózsa Endre Egy M. Zervos nevű görög tanár Páriában a görög nyelven megjelenő hírlapban a D’Agonban a 142.857 számjegyekből összetett számcsoportozatot mutatott be. A számcsoportozatot kettővel, hárommal néggyel, öttel és hattal szorozta más-más sorrendben ugyan, de mindig teljesen ugyanazon számjegyek jönnek ki. Ezek a számok az emelkedő szorzószámmal folytonosan emelkedőben vannak és mindig súlyosabb összegekké váltak. Valahogy igy nőtt folytonosan a romániai népkisebbségek visszaszoritása az egymásután következő román kormányok kormányzata alatt. A nemzetközi szerződéseknek, az alkotmánytörvénynek, a gyulafehérvári határozatoknak, a népkisebbségek javára hozott rendelkezései az egymás után következő kormányok kezelése alatt mind jobban elhalványultak és a közkormányzatnak egy olyan mentalitása fejlődött ki, amely a román nép teljesen jogos túlsúlyát hatalmaskodássá változtatta. Ez a hatalmaskodás az, mely az állam magasabb hivatalaiban, sőt a hadsereg felsőbb régióiban is csak született románokat tűr meg. Ennek alapján követelik mindenütt, még a választott közhivataloknál is le a falusi primárokig a román származást. Ennek alapján kénytelenek a kisebbségi pénzintézetek igazgatóságaikba tekintélyes román születésű urakat beválasztani. Ennek alapján mért kétféle mértékkel az agrárreform a román urak javára a Regátfban, sőt Erdélyben is. Ennek alapján vették el a csiki magán javakat és hagyták meg a naszódit. Ennek alapján vitték be elnököknek, titkároknak az iparkamarákba a kisebbségi funkcionáriusok helyébe a román származású funkcionáriusokat. Ennek alapján kényszeritették a román nyelvű iskolák épitésére a népkisebbségi lakosságot saját kultúrájának elhanyagolásával. Ennek alapján rekesztették ki a kisebbségi egyházak püspökeit a szenátusból, holott a román püspökök kivétel nélkül szenátorok. Ennek alapján segélyezik és segé- lyeztetik az Astrát, az Operát, a Nemzeti Színházat és a román kultúra más tényezőit gyakran a népkisebbségi többséggel biró városok és vármegyék utján is anélkül, hogy a kisebbségi kultúrák javára legalább az adók vágj7 a népesség arányában megfelelő támogatás adatnék. Ennek alapján van az az óriási különbség, amely kisebbségi egyházak és a néptöbbségi egyházak javadalmazása között fennáll. Ennek alapján van az a lényeges különbség is, mely a román diákok elismerésreméltó segélyezése és a népkisebbségi diákok legalább aránylagos megsegítése között fennáll. Ennek alapján vannak mindenütt kiirva a „vorbiţi numai româneşte” és van megrovásnak és üldözésnek kitéve az a népkisebbségi hivatalnok, aki társaival anyanyelvén társalog. Ennek alapján vezették be a lelkiismereti szabadságot lábbal tipró névelemzést. íme csak futólag felsorolva a népkisebbségek tagadhatatlan sérelmei kétszeresét teszik ki annak a, számjegycsoportnak, melyet a görög professzor változatlannak kimutatott bármely szorzás rendjén. Eddigelé az egyesült Romániának Maniu kormányáig hat kormánya volt. Minden kormányváltozásnál csuesai paktum, liberális választási pakutm, kortesfogadkozások révén reménységgel vártuk, hogy az eddigi mentálitás a népkisebbségek javára megváltozik. A kormányok azonban mindig csak az ominózus számképletnéí maradtak, amely bárhogy szorozva, számjegyeiben mindig ugyanaz. Csak a lchangoltság és a folyton növekedő bizalmatlanság egyrészt, a reménytelenség másrészt nőtt a mindig növekvő, súlyos számjegyekkel. Most hetedik kormánya van Romániának, tagjai a Consiliul Dirigent egykori vezetői. A nép által szabad választás rendén erupcióval odaállított népkormány.... A görög professzor kimutatja, hogy az ominózus alapszámot hétszer szorozva 999.999 számsorozat áll elő. Egyetlen egy számjegy sem marad meg a hatszor megismételt és változatlan számjegyek közül. Maniu kormányelnök legutóbbi kolozsvári beszédében kiemeli: „Kérem a többségi és kisebbségi közvéleményt, ítélje meg tiszta szívvel és be- 'csüktes őszinteséggel, hogy milyen nagy különbség van a kisebbségek mai helyzete és a között, ami ebben a kérdésben eddig volt.” Kétségtelen, hogy a tiszta szív és a becsületes őszinteség Maniunál nemcsak üres szavak. Ma még azonban, amint Aradon a Magyar Párt elnöke, Bethlen György gróf Sdsdf: Rgofc hOld fÖld Lei 170 Lepage-nál Kvár XIII. EVE. 19. SZÁM. namamosănam Cólide Colo qrsß -Pö-rfam-Po ad.?e - Geme CraW enedeli cuoraac^olcLS'barj ßouge et raoip ns&MÜg iw ugyanaz a Rouge et Noir sohasem adja ugyanazt az illatot, ha más-más emberek használják. Minden egyes esetben a bor és a ha] természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszatokba egyesuL amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz." anélkül, hogy egyenlő volna Clképqelhgteile/a kellemes ,naegle|a£tésbeia. nésjasül a "Raugé el Notr dickek, váskáddsxmál. [xxkklöó^ék a^. Öra dlcdsyapeséajél aki készséggel féXvddigosátással. kifejtette, nincs áttörve sem elméletben, sem gyakorlatban az előző hat kormány mindig megismétlődött egyazon mentalitása. Ha már most a Maniu- kormányt a román nép nagy többségének bizalma továbbra is otttartja a kormányzat élén, azt a tiszta szivet és becsületes őszinteséget, meg kell szorozzuk a népkisebbségek tiszta szivével és becsületes őszinteségével. Ezt azonban csak úgy tehetjük, ha a hetes számmal şzorzâs is éppenugy eltörli az eddigi alapszám minden számjegyét, hogy abból egyetlen egy se maradhasson meg. A görög tudós héttel szorzott számsorozatából csak éppen egy egyes szám hiányzik, hogy beteljék a millió . . . Millió meg millió népkisebbségi exis- teneia letörése után ez az egy, amely egy uj és más millióra jelentene átmenetet. Csak az igazi jóakarattal párosult erély lehet az, amely teljesen és véglegesen letörli azt a mindig önmagában viszI szátérő mentalitást, amely nem jogos túlsúlyt, de jogtalan hatalmaskodást jelent. Halsmaian apagyllkossagí ügyében a legfelsőbb törvényszék elutasította a semmiség! panaszt és helybenhagyta az insbrucki törvényszék ítéletét (Becs, január 23.) A legfelsőbb törvényszék el- 1 utasította az apagyilkosság miatt elitéit Halsmann semmiségi panaszait. Az innsbrucki törvényszék hétévi súlyos börtöribüntétése ezzel jogerőssé vált. A Halsmann-ügy, amint ismeretes, az utóbbi évek legérdekesebb bünpöre volt. Amikor a fiatal I-Ialsmannt elitélték, a legkitűnőbb jogászok justizmor- dot emlegettek és antiszemitizmussal vádolták meg a bíróságot. A sajtó egyöntetű pergőtüze alatt elrendelték a pör revízióját, de amint a legfelsőbb törvényszék határozata mutatja, teljesen negativ eredménnyel. ’ Tucatszásnra viszik az éhező és didergő munka- • nélkülieket bíróság elé lopásért, mert a társulatok saláktelépeiben szén után kutattak Gclcea Asnua hipéayí özvegyet másodszor sem engedték a miniszterelnök e é (Déva, január 22.) A zsilvölgyi nyomor a maga igazi képét csak télen mutatja meg igazán. A munkanélküli az éhséget még elviseli valahogyan, de a hideget semmiképpen nem szenvedheti, ha csak nem akar elköltözni ebből az árnyékvilágból. Tekintettel pedig arra, hogy szénhez nem tud hozzájutni, a társulat salaktelepéiből választja ki magának a még használható szenet. Télen más években is valóságos kutatás folyik az ilyen salaktelepeken s éppen a mult évben számoltunk be arról, hogy egy szegény mun^mélkülit, aki ilyen szenet keresett, a beömlő* tömeg agyonnyomta, úgy, hogy ott lelte halálát. Ebben az évben azonban szinte tömegesen zarándokoltak a salaktelepekhez a munkanélküliek és gyermekeik. Eddig nem fordult elő. hogy az ilyen használhatatlan salakot valaki reklamálta volna. Ebben az évben azonban nap-nap után viszik bíróság elé a salaktelepek megdézsmálóit. Legutóbb 12 kiskorú ellen folytattak le vizsgálatot ilyen „lopásért”. Köztük az egyiknek az apja nyugdíjas bányász, akinek havi 1100 lei nyugdija van. a másiknak, aki szintén csak 12 éves. édes apja a kórházban fekszik s még nyolc gyermeke maradt otthon az édes anyának, aki vád alá helyezett gyermekét kénytelen volt Petrozsényból Dévára kisérni. A törvényszék csupán fenyitéssel büntette meg ezeket a kiskorúakat. de a biróilag enyhe büntetés mellett sokkal nagyobb büntetés a számukra a Petro- zsény—dévai ut, amely csekély kis összegecs- kéjüket is felemészti. A kiskorúakon kívül január 30-án 60 zsilvölgyi munkanélkülinek lesz a tárgyalása, akiknek valamennyiét szénlopással vádolják, holott nem tettek egyebet, mint a már úgyis használhatatlan szénből válogattak maguknak. Itt említjük még, hogy Golcea Anna, akinek első férje 1922-ben a bányakatasztrófa alkalmával lelte halálát, második férjét a szeme- láttára augusztus ötödikén szúrták le, a napokban másodszor volt Maniu miniszterelnöknél, azonban még a miniszterelnök elé sem juthatott, mert nem engedték oda. Alig tudott any- nyi pénzt kapni, hogy hazajöhessen a vele volt négy hadirokkanttal együtt, akik szintén Maniu igazságosságában keresték menedéküket. Az özvegy nem nyugszik bele a fiaskóba és elhatározta, hogy harmadszor is megkíséreli Maniu elé jutni. Lupényban a társulat három özvegyet munkába állított, akik azt kívánták, hogy munkájuk árán szerezzék meg a kenyerüket. Természetesen ezekért másokat kellett elbocsátani, ami ismét nagy bajt okozott, mert az illetőknek télviz idején kellett kiüriteniök a lakásukat. A lupényi ügyben a vizsgálat tovább folyik, jóllehet már nincsen senki sem, akit ki kellene hallgatni. Összesen négyen maradtak fogságban és pedig Munteanu, Buciumann, Domokos János és Jonescu Joan. E két utóbbit azzal vádolják, hogy ők szervezték meg azokat a csoportokat, amelyek a munkásságot sztrájkra izgatták. Az ügyet a kormány — úgy látszik ■— huzni akarja s ezért nem akar a vizsgálat semmiképpen befejeződni.
