Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-22 / 16. szám
10 SPORT es Néptelen mezőnyök, meglehetős gyenge eredmények a kér üEéti korcsolya- bajnokságban Három bajnoki szám közül kettőt maros vásárhelyiek nyertek — Románia a montevideo! tornán (Kolozsvár, január 20.) Az utolsó pillanatban váratlanul a nullpont alá csökkent temperatura lehetővé tette, hogy a kerületi bajnoki korcsolyaversenyeket programmszerüen bonyolítsák le. A bajnoki küzdelem sajnos, nem nyújtotta sem az indulók számának, sem az elért eredmények tekintetében azt, amit a kolozsvári bajnokságtól, amelyet hallgatólagosan országos- bajnokságnak is lehet nevezni, jogosan elvárhattunk. A gyorskorcsolyázó bajnokságban mint uj erők — még meglehetősen csiszolatlanok — fiatal kezdők indultak. Egyedül Gál MSE, aki a bajnokságot nyerte, régebbi futó s ezen előnye elejétől fogva biztossá tette számára, az első helyet. A férfi mükorcsolyázást Beke Lajos, a tavalyi bajnok nyerte Horosz Béla előtt. A női rnükor- csolyázásban Kis Magda MSE lett az első, egyetlen riválisával, Csorba Klárával szemben. Részletes eredmények: Gyorskorcsolyázó bajnokság. 1. Gál MSE, 2. Bontidean RMS, 3. Wartenberg TC. Az egyes távok eredményei: 500 m. 1. Gál 59 mp., 2. Bontidean 60.8 mp., Wartenberg 62.2 mp. 1500 m. 1. Gál 3 p. 16.2 mp., 2. Bonţidean RMS 3 p. 18.2 mp. 3. Kulcsár KKE 3 p. 20 mp. 5000 m. 1—2. Gál, Wartenberg 11 p. 21 mp., 3. Bonţidean 11 p. 34 mp. Az időeredmények mindhárom számban közepesek. Férfi mükorcsolyázás. 1. Beke Lajos KKE 112.33 pont (3 h. sz.), 2. Horosz Béla KKE 106.41 pont (6 b. sz.) 3. Bencze U 86 pont (9 b. sz.) Beke az előirt gyakorlatoknál akkora pontelőnyt szerzett, amelyet a jobb kört futó Horosz nem hozhatott már be. Hölgy mükorcsolyázás. 1. Kiss Magda MSE 69.5 pont (3 h. sz.), 2. Csorba Klára MSE 55.75 p. (6 h. sz.) Kiss Magda precízebben és szabályosabban végrehajtott előirt gyakorlataival nyerte a versenyt. A jéghokki bajnokság, — habár a jégsport szakosztály azt a fenyegetést tette közzé a verseny előtt, hogy amely egyesület tagjai nem indítják csapatukat a bajnokságban, azoktól visszavonják az e címen kiadott szabad bérletjegyeket — két csapat, az U A) és B) csapatának játékává zsugorodott össze. Az A) csapat fölényesen 6:0 (0:0, 2:0) arány ban győzött az inferioriusabb B) csapat ellen. A rendezés nem volt kifogástalan. Magyarország birkózó csapata 7:0 arányban legyőzi« Ausztriát. Vasárnap folyt le Budapesten a nagy érdeklődéssel várt magyar-osztrák birkózóverseny, amely a magyar együttes abszolút fölényes és felsőséges győzelmét hozta meg. Jellemző, hogy a magyar birkózók négy súlycsoportban tussolással győztek. Az egyes súlycsoportok erdeményei: Lég- suly: Szegfű tussolja Vondrát. Pehelysúly: Tasnádi tussolja Stiedlt. Könnyüsuly: Kárpáti tussolja Schlangert. Kis-középsuly: Matura pontozással győz Sclnniedt ellen. Nagy-középsuly: Ferenczi pontozással győz Stiedl II. ellen. Kis-nehézsuly: Szabó tussolja Birnbaumot. Nehézsúly: Szalay pontozással győz Hirschl ellen. Újpest döntetlenül játszott németországi mérkőzésén. Az egyptomi ut után, Németországba érkezett Újpest vasárnap Münchenben a TV München 1860. csapatával játszott és 3:3 (1:2) arányban eldöntetlenül végzett. Bukaresti jelentés szerint a FSSR központja átiratot vett kézhez az uruguayi szövetségtől, amelyben az első futballvilágbajnokságot rendező állam, kecsegtető ajánlatot tett Románia labdarugó együttesének a montevideoi tornán való megjelenésre. Az FSSR foglalkozott az átirattal és úgy döntött, hogy r,a az ajánlatban vállaltakat valóban biztosítja az uruguyai szövetség, úgy kiküldi csapatát az eddigiek szei int néptelennek látszó világbajnokságokra. wni I ii w»,'niim>»aiBaaBEaHiBffi BibóLajos: Megkell a szívnek hasadni % Lepage-nál Kvár KjuvefnUjSJúi iwnawinatar: run iiniiiiniii XIII. ÉVF. 16. SZÁM. vBBmmeaammBmmammm Sándor Béla a Minerva Biztosító Rt. vezérigazgatói a (Kolozsvár, január 20. Saját tud.) A Mi nerva Biztositó Rt. igazgatósága vasárnap ■délelőtt ülést tartott, melyen az intézet vezérigazgatójává Sándor Bélát egyhangúlag megválasztották. Ezzel a választással befejezést nyert az a folyamat, mely ezt a legnagyobb feladatokra hivatott magyar intézetet elindította uj fejlődésének utján. Sándor Béla, az intézet uj vezérigazga- ; tója mögött sikerekben gazdag közgazdasági mult áll. Bár a nagyhatalmú miniszternek Sándor Jánosnak fiaként született, a közpálya helyett, a közgazdasági munkát választotta és annak legkülönbözőbb ágaiban tevékenykedett eddig. Előbb banktisztviselő, majd a dicsőszentmártoni Földgáztársaság igazgatója volt. Ezt a pozícióját hosszú évek munkássága után akkor hagyta ott, amikor a magyar érdekeltség a vállalatnál megszűnt. A Minerva, vezérigazgatói székébe az erdélyi Sörközpont igazgatói állásából lép most át, hol az erdélyi sörtermelés racionális elosztásának nagy nehézségeket jelentő megszervezését végezte el teljes sikerrel. Épen ez a rendkívüli szervező talentuma, melynek most legutóbb is kitűnő bizonyságát adta, teszi őt különösképen hivatottá arra a feladatra, melynek elvégzése a Minerva biztosítótársaság vezérigazgatói székében reá vár. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az erdélyi magyarság gazdasági megszervezésére kitűnő, talán a legjobb alkalom kínálkozik épen a biztosítás terén. Addig, amig minden egyéb rokonkérdés — kezdve a bankokon, egészen a többtermelés és szövetkezeti kiépités kérdéséig — elsősorban, tőkekérdés és hatásossá csak akkor válik, ha uj tőkék bekapcsolódását jelenti, addig az erdélyi magyarság biztosítási igényeinek kisebbségi megszervezése és központosítása elsősorban az ügyes, követ- kezetes és erélyes szervezés kérdése. Egyben pedig fontos lépés épen afelé a tőkekoncentráció felé, mely annyi sok más nagyfon- tosságu kérdés elengedhetetlen feltétele. Sándor Béla személyében rendkívül szerencsésen egyesülnek mindazok a feltételek, melyeket e feladatok megoldása követel: ezeknek a nagy nemzeti problémáinknak mélységes átérzése párosul benne azzal a szaktudással és közgazdasági tapasztalattal, mely nélkül minden kísérlet ezen a téren naiv köz- gazdasági romantikánál nem egyéb és mint ilyen rendkívül veszélyes vállalkozás szokott lenni. Sándor Béla eddigi közgazdasági múltja teljes biztosíték arra, hogy jól látja azt, mit ma megvalósítani lelhet anélkül, hogy egyetlen pillanatra is elvesztené szemei előtt kisebbségi közgazdasági szervezkedésünknek szükségességeit és követelményeit. Természetes telhát, hogy mindezek egybevetésével Erdély magyarságának széles rétegei nagy örömmel, de ugyanakkor nagy várakozással fogadják Sándor Béla megválasztását a Minerva vezérigazgatói székébe, mely remélhetőleg rövidesen az lesz, amire hivatott: Erdély közgazdasági életének egyik leg- fontosabb és legjelentősebb pozíciója. Csődöt mondott a. nacionallzálási politika a Resicai Vasművek és Uradalmak Rész* vénytársaságnál Uj termelési á^ak bevezetésével iüggeilenitlk a Resicát az állami megrendelésektől — Szoros egyíiitmű jödést biztosított a vállalat a német acéltröszttel Maz Auşnit, az uj vezérigazgató uj üzleti politikát vezet be (Bukarest, január 20. Saját tud.) Az utóbbi két hónapban a Resicai Vasmüvek és Uradalmak Részvénytársaságnál igen fontos és az üzem életére messze kiható változások történtek. A Tancred Constantinescu által bevezetett nacionalizálási politika teljes csődöt mondott és végeredményében azzal végződött, hogy Tancred Constantinescunak le kellett mondania igazgatósági tagságáról, utat nyitva azoknak a reorganizációs munkálatoknak, melyek a részvénymajoritás átcsoportosulása következtében váltak aktuálissá. A liberális érdekeknek e pillanatban ia Resicánál csak egyetlen aktiv képviselője van: Busila mérnök és igy teljesen meg lehet érteni a Tancred Constantinescu magatartását, aki egyelőre a liberálisok hivatalos lapjában a Viitorulban hadakozik a Resica ellen, mintegy éreztetve azit a vállalattal, hogy immár kiesett a liberális tőke kegyeiből, amely a párt kormány- rajutása esetén más eszközöket is igénybe fog venni Románia legnagyobb vasüzemének újabb térdrekényszeritése céljából. Egyelőre azonban >& Resicai Vasüzemek és Uradalmak Részvénytársaságnál a Max Ausnitté a döntő szó, aki mint a Titan-Nadrag-Calcm vezér- igazgatója a Resicánál adminisztrátori megbízatást kapott és ebben a minőségében ő irányítja azokat az újjáépítési munkálatokat, melyeket az érdekelt bel- és külföldi tőkecsoportok szükségesnek tartottak egyfelől a személyzeti kiadások csökkentése, másfelől az üzem termelési kapacitásának növelése cél jából. Közgazdasági szempontból igen érdekes eredményekhez jutunk, ha végigtekintünk a liberális gazdálkodás legutolsó fázisán. Busila mérnök beiktatása alkalmával ugyanis szabadkezet kért a vállalat irányítására néz- ye. Szerződése értelmében jogában állott a Resica minden ügyében az igazgatóság megkérdezése nélkül is határozni. E teljhatalmú megbízatásának tulajdonítható, 'hogy mig a Resicánál azelőtt mindössze két igazgató dolgozott, addig a, nacio-nalizálás korszakában, de különösen a Busila-fóle időkben az igazgatók száma huszonnégyre szaporodott. Az igazgatóság tagjai pedig, akik kezdetben szerény tiszteletdijat kaptak, százezer lejes tantiemeket élveztek. A Resica üzleti bázisát a nacionalizálás, helyesebben a liberális gazdálkodás korszakában azok az állammal kötött, jelentős ösz- szegü szerződések alkották, amelyek kezdetben igen kedvezőknek látszottak. Az állam azonban a mindinkább súlyosodé gazdasági helyzet következtében abba a helyzetbe jutott, hogy nem lehetett eleget fennálló kötelezettségeinek és igy a Resica, melynek az üzlet továbbvitele céljából újabb befektetésekre volt szüksége, nagy kölcsönöket kellett, hogy igénybe vegyen. Előbb a Banca Româneasca nyújtotta a szükséges hitelt, de mintán hamar kimerült, utána a Creditul Industrial, majd <a> Banca de Credit Roman volt az a pénzintézet, mely a Resicát finanszírozni kezdte. Mindhárom pénzintézet mobil tőkéjének igen jelentékeny részét bocsátotta a nehézségekkel küzdő vállalat rendelkezésére. A helytelen gazdálkodás és az állam késedelmes fizetései miatt azonban a Resicának újabb tőkékre volt szüksége és miután a belföldi piac kimerült, külföldi kölcsönöket kellett igénybe vennie. A pénzügyi krízis az elmúlt év végén érte el tetőpontját, amikor még az