Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-22 / 16. szám
Adm. *•«*-Clvj-Kolcnvir, 1930. jaaair 22. SzCT(Im ELŐFIZETÉS 'BELFÖLDÖN : I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra ÍOO lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon : 6-08, 6-94 és 8-64. ELŐFIZETÉS Hí AG YARO RSZAOOBI 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. 12 c?da!as szám ára 5 lej XIIL évíolyaxn ló-ik szám Egyes szám ára 29 till ár A magyar kérdésben teljes megegyezés jött létre Az optánsok Igényeit négy százalékos kamatozású kölcsönökkel fogják kielégíteni — Pozitív sikerek a megegyezésen kivül s cseh-magyar közeledés és uj magyar nemzetközi kölcsön (Hága, január 20.) A magyar kérdésben létrejött a teljes megegyezés. Magyarország vállalta, hogy 1943 után évi 13 és félmillió aranykoronát fizet nem jóvátétel, hanem a háború likvi- dációjának költségei címén 1966-ig, ezzel szemben a hatalmak és a kisan- tant államok vállalták az agrárkárosultak és a kereskedelmi vállalatok, valamint az egyházi igények kielégitését. A kérdés pénzügyi részének lebonyolitására két közös kmszát szerveznek meg. Egyet 240 millió aranykoronával az agrárperek likvidációjára s a másikat 100 millió aranykoronával a többi követelések likvidációjára. Az első kasszába, a nagyhatalmak és a kisantant államai i\§zéről, mig a második kasszába kizárólag a hatalmiak részéről történnek befizetések. Megegyezés történt abban a kérdésben is, hogy az első közös kassza terhére döntőbíróságok állapítják meg az igényjogosultak igényeit s ezeket 4%-os kötvények utján fogják kártalanítani. A kötvények kommercializálását külön e óéira létesítendő bizottságra bízzák. A döntőbíróságok biráinak számát (háromról ötre emelik. Két uj tagot semleges államok állampolgárai közül a hágai állandó nemzetközi biróság fog delegálni. A hatalmak delegátusai biztosítják arról Magyarországot, hogy alkalmas időpontban a nemzetközi pénzpiacon felveendő kölcsönéhez segédkezet nyújtanak g a kölcsön sikerét már eleve is kilátásba helyezik. Mivel a magyar kérdés a delegátusokat egész éjjelen át foglalkoztatta, a hiába várakozó bolgár delegátusokkal, akik szintén egész éjjelen át virrasztottak, közölték, hogy velük délben folytatják a tárgyalást. Ezek a megbeszélések délután félháromkor véget értek. A megegyezés következményei A magyar megegyezés hire váratlanul jött, mert amint ismeretes a tárgyalások az utolsó napon Románia magatartása folytán felborulással fenyegetett. Még hiányoznak ( fizok a kommentárok, amelyek minden oldalról megvilágítanák úgy hátrányait, mint az előnyeit e megegyezésnek. Tény az, hogy a megoldás kompromisszumos, amennyiben mindkét fél engedményeket is tett. Magyar- ország eltekintett attól az elvi kijelentésétől, hogy 1943 után is fizessen és amennyiben mégis fizet, azt már nem jóvátétel címen teszi, viszont kikötötte azt is. hogy ebből az összegből az optáns igények kielégittessenek. Ami ipedig a döntőbírósági eljárást illeti, I a döntőbíróságok elvét Magyarországnak sikerült megvédelmezni, ellenben az optánskérdésben a dtfhtőbiróságot nem alkalmazzák, mert a megegyezésnél ilyen^ eljárásra nem lesa szükség. Nyilvánvaló, hogy ez a megegyezés nem i jött volna létre a nagyhatalmaknak, különösen Olaszországnak hathatós tevékenysége nélkül. A megegyeés alapját az úgynevezett Brocchi-féle javaslat képezte, amelynek vezérelve: egy közös jóvátételi (Hága, január 20.) A magyar jóvátételi ügyben hétfőn hajnalban létrejött a megállapodás, amely többek között azt jelenti, hogy Magyarország visszakapja korlátlan pénzügyi szuwerénitását. Magyarország 1943-tól 1966-ig évi 13 és félmillió aranykoronát tartozik fizetni. Ismeretes, hogy Magyarország 1943-ig évi 10 millió aranykoronát fizet, ez az összeg azonban fokozatosan emelkedik, úgy. hogy 1943-ban már 14 milliót tesz ki. 1943 után tehát az akkori utolsó fizetésnél kisebb összeg lesz esedékes. Az 1943-tól 1966-ig fizetendő összegek jelenlegi értékét, vagyis 87 és félmillió aranykoronát a nemzetközi jóvátételi bank azonnal esz- komptálja és kártalanításokra fordítja. A magyar részről teljesített fizetések csak hozzájárulások a kártalanitási alaphoz. A 240. millió aranykoronát kitevő A. alaphoz, amelyből az optánsokat elégítik ki, a nagyhatalmak járulnak hozzá azzal, hogy a jóvátételből őket megillető összegről lemondanak és eszkomptálják az 1943 után Magyarország részéről fizetendő összegeket. A második alapot, a B. alapot, ia kisantant államai (hozzák össze. Ha a magyar kártalanitásra és egyéb fizetendő összegekre a két alap nem lenne elegendő, akkor ia kisantantnak kell újabb fizetéseket teljesítenie. A vegyes döntőbíróságokat ez alkalommal a kisantant elismerte. A bíróságokat két semleges taggal egészítik ki és igy a tagok számát ötre emelik. A hágai nemzetközi döntőbiróság, mint felbbviteli fórum fog szerepelni. Végső elemzésben ia magyar felfogás oda konkludál, hogy Magyarország aránylag csekély áldozattal váltotta meg kötelezettségeit biztosította alattvalói jogait, megvédelmezte a nemzetközi döntőbiróság elvét és lehetővé tette, hogy ia teljes pénzügyi szuverenitás visszanyerésével a többi független államokkal egyenjoguan intézhesse sorsát. Az eredményben elsősorban Olaszországnak van nagy része. Nagy erkölcsi elégtételnek tekintik azt, hogy a közvetlenül nem érdekelt Anglia támogatta a magyar álláspontot, kassza ötlete volt. A végleges megoldásnál azonban nem egy, hanem két közös jóvátételi kassza felállítását fogadták el. Jelentékenyen vette ki részét a megegyezés létrehozása körül Louoheur, aki több ízben mérsékelőleg hatott, különösen Titulescura, aki szemmel láthatólag személyi presztízsből igyekezett olyan engedményeket elérni, amelyekre még a kisantant többi delegátusai sem fektettek nagy súlyt. Érdekes, hogy Benes és Bethlen között sokkal inti- mebb kapcsolatok alakultak ki, mint a magyar miniszterelnök és a többi delegátusok között, úgy, hogy ez a megértés komoly sikere a hágai kon- f érne iának és hozzá magyar körökben is politikailag messzemenő jelentőséget fűznek. Ugyancsak pozitiv eredmény, hogy Bethlen István most már a nagyhatalmak támogatása, sőt garanciája mellett megkapja azt a nagyszabású kölcsönt a nemzetközi pénzpiacon, amely nélkül Magyarországnak jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzete sikerrel nem volna reorganizálható. valamint, hogy Franciaország és a többi ha- talmak is sokkal megértőbb álláspontot foglaltak el, mint két héttel ezelőtt, a _: Izgalmas jelenetek a záró ülésen A vasárnap éjjeli ülés drámai lefolyású volt. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter nem lehetett jelen és igy főképen Benes és Titulescu harcoltak Bethlennel. A kisantant delegátusai felhatalmazták a magyar miniszter- elnököt arra, hogy a magyar parlamentben bejelenthesse, hogy a kisantant államok támogatni fogják Ma- gyarország nagy rekonstrukciós kol- csönének az illető országok picain való elhelyezését. A 240 millió aranykoronás alapra négy és félszázalékos kötvényeket bocsátanak ki. A kibocsátás módozatait néhány nap romivá Parisban beszélik meg. Az optánsok kártalanítása A kisantant államaiban végrehajtott agrárreformok ügyében történt megegyezés szerint az agrárügyekre vonatkozólag 240 millió aranykoronában egyeztek meg, azokra a területekre vonatkozólag, amelyeket Magyar- országtól a három szomszédos állam kisajátított. A kártalanítás külön alapból történik, amely alap létrehozása nem Magyarország feladata. A döntőbíróságok fogják azután meg- állapítani, hogy kiknek van joguk az alapból való kártalanitásra. Rövid felvonás-vég A hágai értekezlet záró ülését hétfő délután 4 órakor tartották meg a németek kívánságára hivatalos rövidséggel. Jaspar a konferencia elnöke tartott rövid beszédet, amire Snowden a delegációk nevében mondott köszönetét. Ezután a delegációk aláírták az okmányokat és a jegyzőkönyveket, amely aktus az okmányok nagy számára való tekintettel, majdnem másfél óráig tartott. A német i delegáció az értekezletről egyenesen a pálya- I udvarra hajtatott és elutazott A tárgyaiéul j épületét az ünnepélyes taktusra való tekintetűi, fellobogózták. Hogyan kommentálják a megegyezést Budapesten ? Mai számunk 12 oldal
