Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-20 / 15. szám

4 IQşcmi^ XIII. EVF. 15. SZAM. od-Y' üouge el tsloíp naSßuoUg mens' ugyanaz a Rouge e> Noir sohasem adja ugyanazi az illatot ha más-más emberek használlak. Minden egyes esetben a bőr és a hai természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszaiokba egyesül, amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz.' anélkül, hogy egyenlő volna £öxi de Colo gne -P&rfcma-Po udre - Creme Crakes' eredek csomagolásban Icelieroßs .naegleiajgtésbea nés^esül a "Rotxgé eí Nair> vásádásófaál. Oxieidödjék Öra dicUs^er^e&étauél aki készséggel syylgxxl feiv^Uá^ositássai. _____________________ _ A 126-os hordár a Calea Victoriein... A 48-as katonaszökevény fia megbünhődött édesapja vétkéért: felesége elkótyavetyélte a vagyonát és visszaszökött Erdélybe (Bukarest. január 18.) A 126-os számú hor­dár, a Calea Victoriein ácsorog egy virágüz­let előtt, ahonnan néha kiszólnak neki: — öreg, van egy csokor elvinni való. S a vén hordár, aki piros sapkájával, hó­fehér szakállával, görnyedt hátával veterán 48-as honvédekre emlékeztet, korát megha­zudtoló fürgeséggel siet a gáláns küldemény­nyel nyílegyenest, mindegy, hogy hova kül­dik: úgy ismeri Bukarest minden kicsi utcá­ját, mint a tenyerét... Valami útbaigazítást kértem tőle a na­pokban s igy fedeztem fel, hogy >a szolgálat- kész, galambősz bácsika magyar ember. Za­matosán. szépen beszél magyarul, megirigyel­hetné érte a fiatalabb bukaresti magyar nem­zedék. — Pedig, — mondja dicsekvő hangon, — itt születtem Bukarestben és egész életemet itt töltöttem el. De magyar volt az apám, az anyám és a reformátusokhoz jártam, magyar iskolába... — Derék dolog ez, — mondom neki — és mert jól esik hallgatni eredeti beszédmodoirát, zamatos kiejtését, amelyet az idegenszerűség leghalványabb árnyalatával se vont be a román levegő, ami születésétől kezdve szün­telenül körülvette itt, beszédbe egyel edem vele s a családja iránt érdeklődöm. — Család, az nincs, — feleli révedezve.— Elvitte uram a honvágy, vagy « bünhödés... ki tudja mi. És mert nem értem a dolgot, mesélni kezd: — Nyolcvan évvel ezelőtt jött ki Erdély­ből Romániába az apám. A negyvennyolcas szabadságharc idején... Szökött a sorozás elől; katonaszökevény volt s talán ezt a vétkét kel­lett bűnhődnöm nekem... Megsimogatja fehér szakállát és igy foly­tatja: — Mint fiatal legényember Brassóban szolgált az apám. Jól emlékszem rá: gyermek­koromban sokat mesélt erről. Egy gazdag gö rög kereskedőnek volt a kocsisa... Egyszer egy este hire járt a városban, hogy másnap sorozni kezdik a legényeket Bem apó sere­gébe. A görög kalmárnak sehogy sem Ízlett, hogy háborús országban kockáztassa a bőrét. Hát azon az estén igy szólt az apámhoz: ,.Van-e kedved katonáskodni, Pista?“ — „Bi­zony, nem nagyon“ felelte az apám. — „Hát eljönnél-e velem Romániába?“ — „El én“... Tüstént kocsiba ültek enre és még azon éjjel átjutottak a határon... így lett az apám ide­való iakós. — És a bünhödés? — keresem a kapcsola­tot az öreg szavai között. — Az, — feleli, — most történt nemrégi­ben. De várjon csak uram, addig még sok az elbeszélni való... Az apám egy itt szolgáló székely cselódleányt vett el feleségül és las- san-lassan kis vagyonkára tett szert. Bérko- csitiuilajdonos lett, mint akkoriban annyi sok más székely azolgalegény... Szüleim haláluk után mindent én örököltem és megkétszerez­tem, megháromszoroztam a vagyont. Több bérkocsim, lovam volt, kis birtokot is szerez­tem Bukarest közelében, úgy, hogy ma há­rom-négy millióért se vehetném meg a va­gyont, aminek ura voltam... És ma úgy állok, mint az ujjam. Egyedül koldusszegényen. — Hogy történt a dolog? — Jött a bünhödés. — emeli fel a hangját majdnem patétikusan az öreg; Utánanyult a szökevénynek az elhagyott Erdély. S mart a halottat már nem érhette el, az utódokat: a családomat, a vagyonomat ragadta magával.. A feleségemet, ki udvarhelyi magyar leány volt, egy szép napon meglepte a honvágy. Nem birt magával, nem volt maradása. És minthogy engem nem tudott rávenni * visz- szaköltözködésre, cselhez folyamodott. Addig alakoskodott, ámított, míg rábirt, hlogy Íras­sam rá a vagyont. A kis házat, birtokot, ko­csikat. lovakat. S mikor megkötöttük * szin- leges adásvételi szerződést, az én tudtom nélkül hirtelen mindent elkótyavetyélt és fiával együtt átszökött Erdélybe, ugyanazon az utón, amelyen nyolcvan évvel ezelőtt ide­szökött az apám... Egyedül maradtam. Ennyi a 126-os sz. hordár története. Buka­resti tragédia ez is. Egyike azoknak a kis tra­gédiáknak, amelyeknek bukott hősei a nehéz életbe való keserű beletörődéssel, kolduskere­set után járva százával bólyonganak az utcán. Milyen kényszere^yezségi ajánlatot tett a Hermes Bank betéteseinek ? Huszonötezer lejig a betétek teljes összegét, a nagyobb össze­geknek minimálisan 50 százalékát fizeti kamat nélkül az intézet (Temesvár, január 18.) A Hermes Bank kényszeregyezségi kérését szombaton tár­gyalta a temesvári törvényszék és a kérést fívben elfogadta. A hitelezők értekezletét március 6-ra hívták össze. A tárgyaláson Weisz Artur dr. igen érdekesen rajzolta meg azt az utat, amelyet a Hermes Bank meg­alapítása óta befutott A bank az 1919. évben, mint betéti társaság létesült, az 1920. évben részvénytársasággá alakult át 1 millió lej alaptőkével, amelyet az 1922. évben 2 és fél- Í924-ben 5, az 1926. évben pedig 8 millió lejre emeltek. Időközben alimentálta a réz- és vasbutorgyárat, a képkeretgyárat és egy kö­tött-szövött árugyárat alapított. ' Az első veszteségek a bankot az 1927. év­ben érték az akkori devizakonjunktura alkal­mával. A következő évben az ismeretes Juhos üggyel kapcsolatban voltak súlyos ráfizetései, majd eredetileg 50 milliós betétállománya 40 millióra csökkent. Jelenleg 50 millió lej pasz- szivávál szemben 32 millió lej aktíva áll. A bank a következő ajánlatot tette a hite­lezőknek: Adósságait két év alatt akarja le- törleszteni. első részletét, a kényszeregyezség kimondása után az első év, a fennmaradó ősz- szegeket a második év tartama alatt. A 2,5 ezer lejig terjedő betéteket teljes összegben, az 50 ezernél kisebbet 70 százalékkal, a 100 ezer­nél kisebbeket hatvan és a nagyobb betéteket 50 százalékban kamatok fizetése nélkül egyen­lítenék ki. A betétesek egyrésze nevében Porumb Vasile csatlakozott a kérelemhez, azzal a megjegyzéssel, hogy a kamatok megtérítését is kérik. A törvényszék a kényszeregyezség lebonyolításával Vadász Béla dir. törvényszé­ki bírót bízta meg és kötelezte a bankot, hogy az előzetes költségekre a megfelelő összeget •i legrövidebb időn belő1 tízeséé be. ) LL.VT S 7.E U GYÁR afapííofott ?fypis3a. Da> qjánfjCLo GL inomparjämek wonaíáSóf héjiuft PÚDERÉT e/ JSQRfa KÖLNIVIZET MONDJA KISASSZONY, mit csinál, hogy ilyen karcsú marad ? Oh! Ezt szívesen elárulom magának. Allan* dóan használom a kitűnő és teljesen ártal* matlan ör, Sc^incHer-Bai Ray-féle M?- rien&áder Reducíicnspiilen -í£, melyen az összes gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók Ezen különleges készítményt me* legen ajánlhatom. Eredeti dobozban, 30 pilu* Iával Lei 135 — Kérjenek ingyen mintát és használati utasítást — Drogueria Standard. Strada Zorilor No 2. Bucureşti ♦

Next

/
Thumbnails
Contents