Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-02 / 1. szám (2. szám)

0 «SK Jubileumi meglepetés a Bethlen- . kollégiumnak: újabb vagyonelkobzás Közel ezer Isold erdejét akarják elvenni, amit jogerős ítélettel egyszer visszakapott volt — Az iratcsomók csodálatos útja a karói fórumok szövevényei között — Rablásról ár a bukaresti lap den határozat revideálandó. Etonek » határozatnak, Metre következtetésiek as alapját a vizsgálattal meghízott erdőiinspektor megállapításai képezték. Az inspektor pedig ezeket állapította meg: As inspektor bölcsessége A kollégium fa- és ©időszükségletét egy elfo­gult (nomanofob) szakértő állapította meg a tényle­ges szükségleten felül és az erdészeti szempontok figyelmen kívül hagyásával. Azt mondja az inspek­tor, például, hogy a kollégiumnak masszív nagy fő épülete van, ahoz nincs szüksége épületfára. Azt (Kolossvár, december 31.) Véletlen, de imomoru találkozása az eseményeknek: november 15-én volt háromszázadik évfordulója Bethlen Gábor fejedelem háltálának és két héttel azelőtt, október 31-én jött le a Chmitetnl Agrar-nak az az értesítése, amely a fcje- ddlem aagyenyodi kollégiumának ingatlanait másod­szor fenyegeti kistáj átiitással. Ez a határozat azt hoz­za fel indokolásul, hogy a több évvel azelőtt befe­jezett é végrehajtott kisajátítás részben „tévedé­sen“ alapult. As elrabolt föld Tizenegyezer hold birtoka volt az ősi kollégium­nak, amiből majdnem nyolcezer holdat vetitek e!. Ami m^manadt, az is majdnem mind erdő. Az utóbbi időben a bukaresti Curentul kampányt intézett a Bethlen kollégium ellen ás olyanokat int, hogy o kollégium hamis állításokkal vezette volma félre a Comdtetul Agrárt s hogy megraboíta volna a jogigérvylő falusi lakosságot. Az ősi iskolától elvették a nyolcezer hold birtokot és mégis ő rabolta meg azokat, akik elvették tőle. Az iskolának 97 holdnyi szántója és 2470 hold erdője maradt meg, ennyit mentesített eddig az Agrárbizott­ság. Most „tévedés“ cimén az előre kikészített sajtó­kampány után ennek az erdőterületnek az egyik, je­lentős részét kívánják elvenni. Ez az erdő úgy maradt meg az iskola számára, hogy a törvény alapján két címen érvényesítette igényét. Egyfelől a kollégium iskolái, internátusai, konviktu- sa, kórháza, a tanárok, tanítók, alkalmazottak tűzi­fa szükségleteire, továbbá be>lső telkeihez, épületeihez, bimtoiBiélküJ megmaradt tanyáihoz szükséges épület- fára álllitotta fel igényeit, másfelől azon a címen, hogy Nagyenyed városban egy tégla- és cserépgyára van, amihez tartozó erdőterületeit a törvény kiveszi a kisajátítás alól. Az agrárreforminak nevezett törvény mindkét igényhez minden kétséget kizárólag jogot és törvénye» ciánét adott. A meghagyott üszkös gerendák Ab fiai kollégiuminak tizenhét községben voltaik birtokai, amelyeknek nagy részét az iskolafenntar­tás, tudománynövelés céljaim a fejedelemtől örö­költ kisebbik részét pedig saját miaga szerezte. A mezőgazdasági művelés alatt levő földbirtokának leg­nagyobb rész» és egy nagyon értékes erdeje Vingárd községben volt. Ezt teljesen kisajátították. Csak ak­kora területet mentesítettek belőle, amennyin a szesz­gyár és a hozzátartozó gazdasági épületek állottak. A Comitetul Agrar határozata előtt » aj a ssercncsétlenség érte a kollégiumot, hogy a szeszgyár leégett és a birtoknak a gyárhoz tartozó részére sem ismer­ték ed a kollégium igényét. A többi 16 falu határában levő szántót, rétieket, legelőket szintén kisajátították, * puaatán csak az erdőkből hagytak meg 1631 holdat. A régi döntések Ennyi maradt meg a kollégiumi számára, amikor a kisajátítási ügy a harmadik fórumhoz, a Comite­tul Agrárba* került. Itt — miért, miiért nem — a Felenyed községre tartozó iratokat külön iraltcsomó- ba foglalták és erre az egy községre nézve két hatá­rozatot hoztak 1925 március 11-én. Az egyik, 386-os számú határozat a falusiak fdülvizsgálási kérésének ad helyet b a másodfokon mentesített erdőből még több ssás holdat sajátít ki Felenyed község igény­lői számára. A rnásilk, 387 számú határozat pedig elutasította a kollégiumot a törvény «lapján a tégla- és csierép- gyárához szüksége* «időrészre támasztott igényével. A többi 15 község kisajátítási iratait külön iratcso­móban. kezdték, s ezekre 1926 március 29-én hoztak határozatot együttesen és egyszerre. Itt dőlt el a kol­légium múzsánál, azékáspueszák&i és alsóorbói erdő­ségeinek sorsa, melyek közül a muzsinai a fejedelem­től örökölt birtoknak volt a része, a másik kettőt pedig a kollégium szerezte. A Comitetul Agrar e harmadik, 303-a» számú határozatban a már előbb meghagyott 1631 holdon felül még újabb 869 holdat mentesített a kisajátítás alól a tulajdonos kollégium számára, a következő indokokkal: A szakértők véleménye szerint a kollégium szük­ségletének kétféle igénylés törvényes jogán nemcsak ez az újabb 869 hold felelne meg, hanem még 1269. hold erdő illetné meg a kollégiumot, tekintettel azonban a falusi lakosság szükségletére, e három község határán levő erdőkből csak a 869 hol­dat mentesíti. Ez a határozat leérkezett a megyei bi­zottsághoz, amely azonban ellentmondást látott a két­féle,, sőt három féle határozatok között, felfüggesz­tette a végrehajtást és előterjesztést tett a Comitetul Agrárnak. -.ju I Megnövelik az étvágyai Ebben az esztendőben 6okszor lehetett olvasni a kormány pártjához tartozó politikusoknak olyan nyilatkozatait, hogy az agrárreform 139. paragrafusa nem zárja ki a már befejezett kisajátítási ügyekre, való visszatérést és a hozott határozatok revízió alá vételével a falusi földműves lakosság újabb részelte- tését. Ilyen Ígéretek hatása alatt a muzsinai falusiak kérést adtak be a földmivelésügyi minszterhez, mely­ben kérték a falu határában mentesített kollé­giumi erdők újabb kisajátítását azon a címen, hogy „hamis előadások és tévedés“ kö­vetkeztében mentesítették. A miniszter elrendelte a vizsgálatot és a vizsgálati jegyzőkönyv abból indulva ki, hogy a régi Erdélyben az erdők a mágnások és jogi személyek tulajdonát; képezték, a földművesek abból ki voltak zárva, ahoz a következtetéshez ju­tott, hogy a Comitetul Agrar utolsó határozatában mentesített erdők kisajátítón dók és általában mm­állitja továbbá, hogy a kollégiumnak nincs és nem is volt cserép- és téglagyára. Ha volt valamikor akkor azt eladta egy nagyenyedi t akarók pénztára ok, mert az egyik euyedi takarék­pénztár évi üzleti jelentésében egy tégla és cserép- gyár eladását helyezi kilátásba, amből azt következ­teti, bogy amit a takarékpénztár el akar adni, az nem a kollégiumé, hanem a banké. Az inspektornak e nagyszerű megállapításai nem veszik figyelembe azt, hogy a kollégiumnak a főiskola épülete mellett kertje, melléképületei, gazdasági tanyái is vannak, amelyekhez szüksége van épületfára s nem akarja * elismerni azt a lehetőséget, hogy Nagyenyeden nem­csak egy tégla- és cserépgyár van, «miinek a tulaj­donosa egy takarékpénztár is lehet, hanem van más gyár is, aminek a kizárólagos tulaj­donosa maga a kollégium. A szakértő mérnököt azért gyanúsítja elfogultsággal, mert magyar, de elhallgatja azt, hogy ennek a ma- . gyár mérnöknek a munkáját egy magasrangu állami erdész, aki született román, vizsgálta felül. Ennek az inspektornak ilyen megállapításai és vizsgálati felfedezései alapján indult a sajtókam­pány a kollégium ellen s ennyi az igazság abból az állításból, hogy a kollégium bárkit félrevezetett volna. Ezen az alapon igyekezett hangulatot csinál­ni a Cimentul-a szerinte kijátszott meghamisított, sőt ímegrabolt falusiak érdekében. Naiv Indokolás : „nem látták0 * az aktái Ilyen előzmények után érkezett meg a Comite­tul Agrárnak a most, október 31-én kiadott értesíté­se, amely letiltja annak a határozatnak a végrehaj­tását, amely azt a 869 holdnyi erdőterületet mente­sítette a kisajátítás alól és annak a régebbi, 387-es számú határozatát rendeli el, amely megfosztja a kol­légiumot. a fa- és erdőigényeiitől. És az indokolás rendkívül érdekes! A felső bíróság indokolásban azt hozza fel, hegy áraikor a kedvezőbb határozatot, hoz­ták, akkori az dőakíák, az előbbi iratcsomók nem ál­lottak rendelkezésre. Hát hol voltak az iratcsomók, miért nem tudták az asztialfiókból kivenni? Olyan határozatot változtat meg ilyen indokolással a Comi­tetul Agrar, a legfelsőbb bírói fórurni, amire a tör­vény azt mondja, hogy a végrehajtás u*.án többé erre az ügyre visszatérni nem lehet. Az iiratcsomók ren­delkezésre állottak a bírónak, akkor is, ha nem volt a kezében s csodálatos, bogy anélkül határoztak vol­na, mielőtt az iratokat megnézték. Tévedés címen majdnem ezer hold erdőt vesznek el most a kollégium­tól azért, mert iegy inspektori jelentés valótlan ada­tait vették alapul. Mert van á kollégiumnak gyára akkor is, ha száz inspektor állítja ennek az ellenke­zőjét és van épületfa szükséglete, amire a törvény a tulajdonos igényének az elismerését irja elő. S amint az előbbi íelsőbirósági határozat megállapította, nem annyi erdő illeti meg a sajátjából a kol­légiumot, amennyit számára mentesítettek volt, hanem ennél sokkal több. Ennek ellenére még amit meghagytak, most abból is le akarnak vágni. A muzsinaiak javára, azért, mert egy 387-es számú előakta tévedésből nem volt a kedvező határozat meghozatalakor az asztalon. És a történtek befejiezéseképen utolsó érdekességként még azt kell leszögeznünk: az az előakta, ami elté­vedt volt a .bírói fórumok szövevényei között a ami­nek rendelkezésre nem állása miatt hozták volna meg a kedvező határozatot, nem is vonatkozik a muzsi­naiak erdejére. Az a 387-es számiu akta a felenyed) erdőt ítélte a felenyedieknek. Az igazság nyilvánvaló Bizonyos, hogy a homályos tévedések özöne bo- rult egy tiszta igazságra. Mert tiszta igazság az, hogy a kollégiumnak a törvény biztosítja az eddig mente­sített erdőket, amelyeknél többre van -igénye a tör­vény szerint. Igazság az, hogy a kollégium nem téve­dett. S a fő igazság az, hogy nyolcezer holdat vettek el már a kollégium ősi vagyonából. Tehát borzalmas istenkáromlás az az állítás, hogy a kollégium, rabolt volna meg valakit. Az erdélyi román kultúra reprezentánsai a<z álla­pító fejedelem halálának háromszáz éves fordulóján elismeréssel emlékeztek meg a nagy fejedelemnek azokról a cselekedeteiről, mtólyekkel az itt élt (román nép kultúráját igyekezett emelni. A három évszázad alatt sok román ifjút nevelt fel a kollégium, amely j most a törvény helyes alkalmazását várja a sok téve- I désután. ■>wBMBismsMsm s 1 M AGYAR SZIÜftlSHASE Ufa újév napján este érakor: váf DIAKSZEBEEEM Sport-operette-revü 12 képben. Káprázatos fény! Világvárosi pompa! Ragyogó kiállítás! 12 uj díszlet! 300 pazar kosztüm! Főszereplők: Kondor 1.. Belegh Bébi, Solihy, Tompa, Ihász, Selmeci. )\ Jf' U Olcsóbb lett a szardinit PAS€lJ-r,íi, a Föposta : bII iţi

Next

/
Thumbnails
Contents