Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-15 / 10. szám

’XIII. VW. 10. BZJW. r. 7 Drezdában remélik, hogy Románia is részt fog venni az egészségügyi kiállításon Látogatás a világhíres Mgiéniai-muzeumban — Karl August Lingner szájvize — Évi hét márka állami támogatás (Drezda, Január közepén.) Azt mondják, a leg­szebb német város. Nem tadom, de hogy a legked­vesebb és a leglevegösebb, az bizonyos. Meg aztán a kétszázezer tő rózsán, a gixtini Madonnán, a Zwinger-en, az Elbán és egyéb látnivalókon kivul itt látható a világhíres higiénia múzeum is, amelyet nemrég bővitett ki Kreis professzor nr. De az épü­letről majd később lesz még szó. A múzeumokat az ember agy képzeli el, mint a komoly szakállas bácsikat, akikről illetlen dolog el­képzelni, hogy hátulgombolós gyerekek voltak. Eb­ből a tévhitből alaposan kigyógyul az ember, ha ennek a múzeumnak a történetét hallja. Nem titkolják egy csöppet sem, hogy az egész Karl August Lingner, a szájvize« Lingner ötlete, alapitása és pénze nyomán alakult. (Valamikor en­nek a Lingner-féle szájvíznek a hadjáratát — kö­zöny és tudatlanság ellen — tani tani fogják, a rek­lám történetében pedig úgy fog szerepelni Lingner, mint a tudományos érvekkel dolgozó reklám úttö­rője.) Múzeumot akart mindenáron, amelyben mind­azt megláthassa és megtanulhassa a laikus, ami az egészsége megóvásához, a betegségek megelőzéséhez szükséges. ' Az elsők, akik a terv kerékkötőinek bizonyul­tak, az — orvosok voltak. Érthető okokból; a fél- müvelt orvosló beteg, minden gyakorló orvos réme, meggyőzhetetlen és kártékony. Az orvosok attól tar­tottak, hogy ez a muzeum növelni fogja a hivatlan és fogadatlan kurnzslók számát. De Lingner ponto­san tudta, hogy mit akar: nem kurazslókat nevelni, hanem az egészségükre vigyázó kulturembereket. A beteg emberhez most is, ezután is esak az orvos nyúlhat . . . És 1911-ben megvolt az első higiéniai kiállitás, hihetetlen erkölcsi sikerrel: több mint ötmillió em­ber nézte meg, egymillió békebeli márka fölösleget hozott a konyhára ... Érdemes volt. Megvetették egy állandó muzeum alapját, szívós kitartással épít­gették, közben állandó vándorkiállításokat szer­vezve. Közbejött a háború és a Lingner halála. A vég­rendelet évi 150 ezer márkát kitevő kamatot juttat ugyan a múzeumnak, most az alapitó az egész óriá­si vagyonát ráhagyta, — de ez a pénz az infláció­ban az ördögé lesz; tőkét-kamatot elmos az ár, a megriadt bankóprések apokaliptikus papirfclyania. Az 1923-ban a múzeumnak juttatott állami támoga­tás végösszege, aranymárkára átszámítva, kerek 7 márka 33 pfenninget tett ki . . . Pedig ekkor már a múzeumnak nagy személyzete és állandó kiadása volt. Valamit kellett csinálni. És csináltak is, nem estek kétségbe. Üzleti alapra fektették a múzeumot. Az élethüségü mulá- zsokat keresett cikké tették az egész világban. (Ma Európában alig 5—6 helyen készítenek mulázso- kat, többek között — Kolozsvárt, a bőrgyógyászati klinikán, ahol a boszorkányosán ügyes, Hoffmann doktor volt ennek a mestere.) A befolyó pénzek még ma is, amikor az állam és a város bőkezűen segíti ezt a büszkén hordott intézetet, a felét teszik ki a muzeum évi költségvetésének. Német férfiak, akik a tudomány emberei és lelkes szolgái voltak, heroi­kusán vívtak meg egy háborút „a végső győzele­mig”, egy olyan háborút, amelynek csak győztesei lehetnek . . . És a muzeum egyre bővül, májusra ismét kiál­lítást rendez, amelynek a méreteire vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy csak egyharmaddal lesz kisebb, mint a barcelo­nai világkiállítás, holott csak egyetlenegy szakra, az egészségügyre szorítkozik. A kiállítási csarnokok egyszerű szépsége példátlan. De a mtßeum épülete is a legszebb, vitán és bírá­laton felül és kivül a legszebb, amit csak látni le­het. Egyetlen fölösleges szeglet, szegély vagy ablak sincs rajta, a legszimplább, szinte kietlen és mégis: a tömegei pompás tagozódásával, a célszerű voltá­nak a puritán kihangsulyozásával olyan páratlan hatást tesz, hogy az ember nem felejtheti el. Belül pedig a fölségesen megvilágított, józan és komoly kiállítási termek ragadják el a szemlélőt. A Spalteholz professzor módszere szerint előál­lított emberi és állati preparátumok jellemzik az egész múzeumot. Favági tanár ur olyan konzervá- lási módszert talált ki, amely a készítményt átlát­szóvá teszi. Láttam például emberfejet spiritusz­ban, amely teljesen áttetsző volt, amellett az ösz- szes véredényeket szines gipsszel töltötték meg, úgy hogy a pergamentszerüen ható bőr mögött az egész fej véredényhálózatát látni lehetett. Négyhó­napos kis embriók, csontok a millió rostjukkal, lát­hatók az állaguk minden titkaival, világosan és szimplán; ilyen az egész muzeum, világos, tanulsá­gos, igazi és tiszta. • Persze, a kiállításon az egyes külföldi államok is résztvesznek. Májusban kiki felköti a higiénikus alsófehéret. Érdekelt, hogy Románia résztvesz-e a nemzeteknek ezen a versenyén; hiszen mit tudjuk, otf hon, igazán, hogy a higiéniában mennyire hátra va­gyunk. De az ilyesmit az ember a külföldön nem kiabálja ki . . . örül, ha nem tudják. „Minden bizonnyal”, mondja a titkár, „meg fog jelenni Románia is . , . Az eddigi kiállítások közül, amelyeket a külföldön rendezett a drezdai muzeum, egyik se volt ugyan Romániában . . . nem tudom, miért. De reméljük, hogy ez évben Románia is megjelenik ...” Hát reméljük. Csúnya mulasztás lenne, ha nem vennénk részt a májusi drezdai kiállításon. Még van idő, de nem sok. Valamikor, nem is olyan ré­gen, nagyon sokat beszéltek a külföldön a román egészségügyről holmi több tízezer gégetükör kap­csán, — hát beszél jenek egyszer már jót is rólunk. Még meg lehet csinálni. Illetékes Tényező ur rázza ki a szeméből a téli álmot. A mi egyetemeink tu­dományos munkája is megállja a helyét a többié mellett s ha nem állná, akkor se lenne szégyen — tanulni a többitől. Itt az alkalom: Dresden, má­jus 15. Pap József. Egy exaltált fiatalember riasztópTsztolyí akart elsütni a Népszövetség megnyitó ülé­sén, hogy igy keltse fel a figyelmet arra, hogy a Népszövetség intenzivebben foglalkozzék a rákgyógyitás problémájával (Genf, január 13.) Grandi külügyminiszter, aki mint az olasz delegáció vezetője először vesz részt a Népszövetség Tanácsának ülésén, vasárnap este Genfbe érkezett. A rendőrség szigora intézke­déseket tett a rend föntartására. Az állomásról a vonat érkezésekor eltávolítot­ták a közönséget s a pályaudvart harminc csendőr és sok detektív őrizte. Azt a szállodát, amelyben Grandi olasz külügy­miniszter és az olasz delegáció tagjai a Népszö­vetség Tanácsának ülésezése alatt tartózkodnak, a rendőrség állandóan őrizet alatt tartja. Az útvona­lat, amelyen az olasz delegáció tagjai végigmennek, szintén állandóan detektívek fogják figyelni. A helybeli rendőrség megerősítésére más kantonokból is vezényeltek ki rendőrosztagokat. Genfből jelentik: A Népszövetség 58. üléssza­kán fontos problémák kerülnek tárgyalásra, az ülésszak ennek ellenére rövid időtartamú lesz. A tárgyalások során módosítani fogják a Népszövet­ség egyezségi okmányát is, amennyiben abba be- cikkelyezik a Kellog-paktnm háború ellenes intéz­kedéseit is. Az időszak napirendjén szereup] több'k között a román-magyar optánspör is, a palesztinéi kérdés is, sőt valószínűleg Briand páneurópai kongresszusa is. Genfből jelentik: A népszövetségi palota, fő­kapuján hétfőn reggel egy izgatottan viselkedő fia­talember akart behatolni. Detektívek igazoltatták, miután semmi igazoló Írást sem találtak nála, le­tartóztatták. Átkutatták és a zsebében egy riasztó pisztolyra bukkantak. Kihallgatása során bevallotta, hogy Strupf Pálnak hívják s az volt a szándéka, hogy a népszövetségi tanács ülésén riasztó piszto­lyát elsütve, felhívja magára a figyelmet és azután követelje az összegyűlt éktől, hogy a Népszövetség a legintenzivebben foglalkozzék a rák gyógyításának problémájával. Az ekzaltált fiatalember édesatyja évek óta rákbeteg s fiának minden reménye & Nép- szövetségben van, hogy ennek az intézménynek tá­mogatásával talán sikerül megtalálni a betegség szé­rumát. A rendőrség először azt hitte, hogy az anti- fassiszta szervezet egyik tagját sikerült letartóztat­ni, csakhamar azonban kiderült az ügy és Stupf Pált szabadlábra helyezték, az incidens miatti azon- Trer> n me^nvitó plédről kizárták a közönséget. HuídbuszoKon száll itofíáis h o fesíomi temetőből n ősszefogdss^íf Hoiniu -n'stólfat a rsnM Szombaton és vasárnap tüntetések voltak Bukarestben és Jasiban Is (Kolozsvár, január 13.) Szombaton ifjumunkás- csoport »jelent meg a Karolina-téren levő s a szak- szervezetek feloszlatásával a munkásság kezei közül kivett munkásotthon előtt. Kisebb különítményekben feltűnés nélkül behatoltak az otthon udvarára s az állandóan ott tartózkodó katonáktól azt követelték, hogy a helyiséget adják át nekik, mint jogos tulaj­donosoknak. A szolgálatot teljesítő katonai őrség erre azonnal értesítette a rendőrséget és segítséget kért. A rendőrség néhány perc múltán nagy felké­szültséggel megjelent a munkásotthon udvarán s a hangosan viselkedő s a hatóságot respektálni nem akaró ifjúmunkások közül harmincat letartóztatott és bekísért a központi rendőrségre. Kihallgatásuk után mlndannylukat szabadonboesá- tották azzal, hogy az ifjúmunkásokat mások izgat­ták fel. Vasárnap azonban folytatódott a tüntetés. Dél­után ötven-hatvan fiatal munkás összegyűlt a há- zsongárdi temetőben s forradalmi és munkásdalokat énekelt. A messzehangzó énekszóra figyelmes lett a közeli rendőrposzt s midőn megállapította, hogy tün­tető összejövetelről van szó, értesítette a rendőrsé­get. A rendőrség újból nagy készültséget küldött ki. A rendőrség távozásra szólította az összegyülteket, azonban nem széledtek szét. Eközben erősités érke­zett, amely körülzárta a temetőt s megkezdte a je­lenlevők Igazoltatását. Meglehetős heves jelenetek után — több munkás a rendőrtisztekre támadt, néhány rendőrnek letépték a kabátját — az egész társaságot letartóztatták s autóbuszokon beszállítot­ták a központi rendőrségre. A nagyszámú elővezetettek kihallgatása egész vasárnap és hétfőn délelőtt tartott. Nagy nehézsé­gek árán sikerült csak megállapítani, hogy kik ln- zultálták a hatósági embereket. Miután erre a kö­rülményre fényt derítettek, a bántalmazókat átkl- sérték az ügyészségre. A vizsgálatot az ügyészség folytatja. Bukarestből jelentik: Vasárnap Bukarestben a kommunista érzelmű munkásság a Barbul Florilor nevű parkban engedély nélkül akart gyűlést tarta­ni. A rendőrség a gyűlés megtartását, megakadá­lyozta, közben heves jelenetek játszódtak le és ezek Borán 73 kommunistát letartóztattak. •Tasiban ugyancsak kommunista tüntetés volt. A munkások két rendőrtisztvisalőt inzultáltak, a ható­ságok pedig 35 kommunistát tartóztattak le. Buka­restben a letartóztatottakat a központi rendőrség épületében őrizték. Az éjszaka folyamán a kommu­nisták ki akartak tömi az épületből, összezúz­ták az ablakokat és sikerült kinyomulniok az udvarra is, a rendőri készenlét azonban visszaszorította őket. etasio: 1 drb. 5 HP. 3 fázisú, 15Ö voltos villanymotor teljesen uj állapotban, minden tozzávaló felsze­reléssel, 1 Staöcöigép használt állapotban és egy faapritó gépbalta — Cim a kiad óban.

Next

/
Thumbnails
Contents