Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-13 / 9. szám

692 iparos adta vissza Kolozsváron a mult esztendőben az iparengedélyét.

Szomorú statisztika, amelyből kiderül, hogy máskor három év alatt adtak vissza annyi iparengedélyi, mini az elmúlt esztendőben

(Kolozsvár, január 10.) A mmlt esztendő- nen a kisiparosságnak és kézmüipárosságnak hangos, kétségbeesett jajveszékelése betöltötte az egész országit. A terhes adó, a kíméletlen végrehajtás, a hatósági szekatúrák valósággal megbénították a kisiparosság és a kézműipar működését. Különösen sokat írtak a lapok arról, hogy az iparos kezéből kiesik a szerszám, nem tudja tovább folytatni iparát és kénytelen vagy napszámba menni, vagy kivándorolni, legjobb esetben pedig más foglalkozási ághoz kötni a sorsát. Hogy mennyire igazak ezek a kétségbeesett panaszok, arra a legszembeötlőbben csak statiszti kával válaszolhatunk. Egy 6zomoru statisztikával, amely a kisiparnak valósággal gyász- jelentése. Ma meglátogattuk a kolozsvári elsőfokú iparhatóságot, amely az iparengedélyeket nemcsak kiadja, hanem a visszaadott iparengedélyeket is nyilvántartja. Varga: tanácsos ur, midőn a kisiparosság helyzetéről volt szó, jellegzetes mozdulatot tett. Ezt a mozdulatot kissé merész fantáziával szeretnék hasonlítani a sir fölött álló paip mozdulatához, aki még egyszer beszenteli a sírban fekvő halottat. írásokat vesz elő. kimutatásokat, amelyekből ridegen olvassa le, hogy

02 elmúlt esztendőben csak Kolozsváron 692 iparengedélyt adtak vissza, tehát annyit, mint előzőleg három éven keresztül.

De beszéljen helyettünk a hivatalos statisztika, amely nyilvánvalóan az egész iparosságot intenziven érdekli. Kolozsváron az elsőfokú iparhatóság 1929. évben 738 ipariga- zolványt és iparengedélyt adott ki. Ebből képesítéshez kötött iparengedély 173, csak engedélyhez kötött iparengedély 187, gyáripar 7, kereskedelmi engedély 282 és szabad ipar 89.

1929. december 31-én Kolozsvár város területén 1979 képesítéshez kötött olyan ipar- engedély van érvényben, amelynek tulajdonosa munkaadó. Engedélyhez kötött gyári és

(Kolozsvár, január 10,) '£ Monostori-ut 73. szám alatt, a Bem-utca sarkán évek óta egy háromemeletes palota épül. Már-már azt hittük, hogy az uj iparos tanoncotthon fölépítése és berendezése még évekig tart, de most úgy értesültünk a városházéról, hogy úgy az állam, valamint a város még e hó folyamán a hatalmas épületet át adja eredeti hivatásának és az üres termek megtelnek kolozsvári tanonookkal. Mihali polgármester és Simon pénzügyi tanácsos Bukarestbe utaztak hogy a tanoncotthon régóta vajúdó ügyének a kérdését megoldják. Tudni kell ugyanis, hogy az uj épület egy elhibázott szerződés alapján az állam tulajdonába ment át, de a belsőség, illetve a telek, amit a város adott, továbbra is a város tulajdonában marad. Az épületet az ősszel fejezték be és rövidesen megtörténik annak a végleges berendezkedése. Eredetileg úgy volt, hogy már e hónap 10-én megnyitják az uj tanoncotthont, de ugylátszik, hogy ez a terminus kitolódik.

szabadipari engedélyek száma 1583, kereskedő önálló működési körrel 4131, tehát összesen működő iparengedély Kolozsváron 7693 van. Ezzel szemben a műit évben ilyenkor 7651 iparengedély volt. Nem érdektelen, hogy az állam az elsőfokú iparhatóság utján ipardijak és más cimeken mekkora összeget yett be a kolozsvári iparosoktól. Ipardijak címén 365 ezer lejt, tanoncszerződós címén 6700 lejt, segédfelszabaditás címen 31.800 lejt és munkakönyv címén pedig 8580. lejt. Itt meg kell említenünk, hogy egészen 1925-ig a dijak a város pénztárába folytak be, de ^zóta az állam kasszájába vándorolnak, tehát még közvetlenül sem juthat abból semmi iparos célokra.

Varga tanácsos még elmondja munkatársunk előtt, hogy a mult esztendőben előtte 94p iparos peres ügy zajlott le. Azonkívül 650 ki- hágási ügy.

— Az utóbbi években, — mondotta Varga tanácsos, — nagyon megszaporodtak a peres ügyek. Nem azért, mintha régebben nem pereskedtek volna a munkaadók és a segédek, hanem más természetű okok miatt.

— Ennek fő oka az általános szegénység és az iparosság körében dühöngő nyomorúság. Bégi. jónevü. hajdan gazdag cégek ezer lejes differenciák miatt perelnek, holott a múltban a munkaadó kis összegek miatt sohasem fordult az iparhatósághoz, hanem gavalléros gesztussal mindig igazat adott az alkalmazottnak. A nyomorúság és a pénztelenség idegesebbé teszi aa embereket és sokszor megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy jelentéktelen anyagi differenciák miatt munkaadó és segéd, mint elkeseredett ellenfél állott szemben egymással az iparhatóság előtt.

íme, ez a szomorú statisztika és Varga tanácsos nyilatkozata bizonyítja a legjobban, hogy elérkezett a tizenkettedik órája annak, hogy a kormány kinyújtsa a segítő kezét és az országnak egyik legértékesebb és legszámottevőbb társadalmi osztályát mentse meg a végveszélytől.

'Az u j nagyszabású intézmény különben 140 iparostanoncnak nyújt otthont, akik. közül nagyon sokan ingyenes és mások mérsékelt díjazású ellátásban részesülnek

Sokáig heves vita folyt arról, hogy az uj iparos tanonciskola fölött az állam, vagy a város rendelkezzék. Végre a tanoncotthonokra vonatkozó törvény megoldotta a kényes problémát. A törvény ugyanis úgy intézkedik hogy

munkaadók és munkások által választott bizottság fog diszponálni afölött, hogy kiket és milyen díjazás mellett vegyenek fel az uj tanoncotthonba. Tekintettel az uj intézmény megnyitására, már most felhívjuk a kolozsvári iparosság figyelmét arra. hogy a törvény eredeti intencióihoz és utasításaihoz tartsa magát és különösen odahasson, hogy a kisebbséghez tartozó tanoncok jogai és kedvezményei biztosítva legyenek az uj tanoncotthonhaa.

Az iparossegédek továbbképzése

A Magyar Párt pr ©grammjából nem hiányzik az iparos ifjúság nevelésének, továbbképzésének az előbbrevjtele, illetve fejlesztése. Ez a célkitűzés figyelmet érdemel és helyeslésre kell találjon mindenki előtt, aki a magyar iparosság jövőjéért aggódik. Csak nyitott szemmel kell körülnézni és megállapítható, hogy a magyar iparosság nemcsak a gazdasági válság óráit éli. hanem valósággal pusztm.lófélben van. Önkénytelcn merül fel a kérdés: Ki fogja a mostani magyar kisiparost felváltani? Az a fiatal nemzedék, mely az utóbbi évtizedben a szemünk előtt nőtt fel, még magyarul beszél ugyan, de alig tud magyarul jrni és technikai tudás szempontjából messze mögötte áll a réginek.

Ssücs Izsó a nagyváradi Magyar Párt kulturbizottságában most újból felvetette ezt a problémát. Kifejtette többek között, hogy az iparos ifjúságot a magyar nyelv és a történelem tanításán kívül a technikai tudás elemeibe is be kell vezetni, meg kell vele ismertetni a fizika, chémia, matematika, mértan és rajz alapvető ismereteit is. Kérdés azonban — mondotta Szűcs Izsó. — vájjon a Magyar Párt milyen eredményt tudna elérni a magyarság szempontjából a nagyfontcsságu iparoktatás terén? Rendelkezik-e a kívánt eszközökkel, megfelelő tanerőkkel, hogy az iparoktatás hálás, de nehéz munkáját elvégezhesse? Nem tekinthetné-e a munkásifju- ság illetéktelen beavatkozásnak, hogy a megkérdezése nélkül a szellemi irányításába és technikai kiképzésébe bele akarnak szólani? Nehéz ezekre a kérdésekre kielégi tő választ adui.

Ismeretes, hogy valamikor a budapesti Technológiai Muzeum szakavatott irányítása mellett Erdélyben milyen magas fokon állt az iparos továbbképzés ügye. Meg kell találni tehát a módját és az útját annak, hogy ha a régi nívót nem is érhetjük el, de legalább közelítsük meg azt- Szűcs Izsó utal arra, hogy a magyar irodalmi társaságok Erdélyben együttműködésre törekszenek. Talán épen ez a társaság, annak technikai és művészi szakosztálya volna hivatva az iparosok to- vábhképzésének az ügyét felkarolni!

 közhivatalok rezsimunkái. Az államszámviteli törvény intézkedik arról, hogy milyen munkálatokat kell nyilvános árlejtés utján a közhivataloknak kiadni. A közhivatalok azonban ezzel nem törődnek, amire jellemző példa, hogy legutóbb Kolozsváron a városi tanács hatáskörébe tartozó egyik autonóm intézmény csaknem félmilliós munkát a saját rezsijében végeztet el. Az érdekelt körök erről tudomást szereztek és kíváncsian várjuk, hogy milyen intézkedéseket fognak tenni az államszámviteltani törvény megsze gőivel szemben. Mégis tarthatatlan állapot, hogy amikor a magán munkálatok a pénztelenség miatt stagnálnak, a közhivatalok még akkor is rezsiben végeztetnek el olyan munkát. amit árlejtés alá kellene bocsátani. Ugylátszik az iparosoktól csak a kihirhntatlan adókat követelik, de mikor arról van szó, hogy a törvényesen biztosított jogaikat respektálják és munkaalkalmat adjanak nekik, akko? mindenki megfeledkezik róluk.

Ipari tanfolyam. Sepsiszentgyorgyrpl jelentik. hogy az ottani székely Mikó-kollegium leánygimnáziumában 1930. január hó 15-én újabb négy hónapos ipari tanfolyam nyílik meg, ahol febérnemüszabás és varrá*, felsőruhaszabás és különféle kézimunkákat tanítanak.

Rövidesen megnyitják a Monostori-úti új iparos-tanoncotthont.

Az új állami intézetben 140 iparostanonc talál menedéket