Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-13 / 9. szám

14 'VtomfnUFsifG XIII. ÉVF. 0. SZÁM. Ami Gheorghe Millenak imponál Nőm Szabó Dezső, hanem Gheorghe Mille ▼álaszol: — Én túlzott illúziókat nem táplálok. A román nép még fiatal és jövő előtt áll. Már is van azonban egy nagy erénye, amivel a magyarság nem dicsekedhetik: a faji szoli­daritás. A román nép meggyőződésem szerint semmi körülmények között nem bánna úgy egy nagy Írójával szemben, mint ahoigy velem bánt a magyarság. Lassanként belátom, hogy itt vitatkozni merőben felesleges. Hiába mondanám most Szabó Dezsőnek, akinek talán a holnapi ebéd­je sem biztos és mint mondja, elsején kiteszik a lakásából, hogy az, amit tervez, végrehajt­hatatlan. Hiába tanul románul, hiába gon­dolja, hogy ötven éves fővel kiszakíthatja magát egy nemzet testéből, képtelen terve fixa ideaként plántálódott az agyába s addig nem lehet kiverni onnan, amig maga nem fog meggyőződni róla: a kört nem lehet nógy- szögesiteni. Ha tényleg elmegy Bukarestbe, ,ott olyan idegen lesz, amilyen Budapesten a legsötétebb nyomorúság napjaiban sem lebe tett. Elmondjam-e talán, hogy Kolozsvár ve zető román közéleti fórfiai undorod ássál be­szélnek erről az egész nemzetcserélési ügyről és Szabó Dezsőt már most is renegátnak te­kintik. Rosszabbnak, mint amilyeneknek a magyar világ Man gr a Vazuljait és Burden Szilárdjait tartották. Arról sem beszélek, hogy Szabó Dezsőt nem annyira a küzködés. hanem mérhetetlen hiúsága és feneketlen ön­zése sodorta a tragikum mélységébe. Dé azért én, aki olyan határtalanul gyűlöltem mindig az árulókat, a renegátokat (sokat lát tam ilyet Erdélyben, főleg a s'zigurancával való vonatkozásban), amint szemben ülök ez­zel m valóban nagytehetségü a zsenialitás ha tárait súroló Íróval, akinek arcára kiül. mo sólyán keresztül is a halálos fáradtság, elke­seredés. bár érzem, hogy arra, amit tenni k j szül nincs abszolució, még sem tudok csak részvéttel nézni rá. Szabó Dezső szakadék szélén áll, előtte az öngyilkosság mélysége., vagy a döblingi cella átka. V Szász Endre. Óriások küzdelme Amerikában A vasat és az anté gigászi harca az utasért és a fehéráruért — Két F^arcolö íél közül mind a kettő — Inkább kibékül és agy harcol tovább (Berlin, január hó.) Egyik legutóbbi cik­kemben az északamerikai Egyesült Államok autógazdaságáról írtam és a német gazdasági bizottság tanulmányutjának eredményeit sorol­tam fel. Ez a bizottság, amely azért tanulmányo­zott, hogy a levonható tanulságokat a német közgazdaság felhasználja, többek között a vas­út és az autó hatalmas harcáról is beszámolt. A tőkék aránya Az automobilokba fektetett tőke az Egye­sült Államokban kereken 20 milliárd dollárra tehető. (Nincs értelme, hogy ezt a számot lej­ben is kifejezzük, mert a billiós számok elkép­zelési lehetőségei igen halványak. Maradjunk szerényen a dollárnál.) Éhez az összeghez hoz­zá kell venni további 9 milliárd dollárt, mint az úthálózatba fektetett összeget. Összesen tehát 29 milliárd dollárnyi tőke dolgozik az autógaz­daságban. Ezzel szemben az összes amerikai vasútvo­nalakba befektetett beruházási tőke (építmé­nyek és a gördülő anyag) nem rúg többre 24 milliárd dollárnál1 A teljesítmények beszélnek! De a közgazdaságban, jól tudjuk, nem a statisztika, hanem a dinamika dönt; nem a be­fektetés, hanem a hozam, nem a lehetőség, a fel- készültség, hanem a teljesítmény. A teljesen le­zárt 1928-as évre nézve pedig a teljesítmények igy sorakoznak: Autók összteljesítménye 557 mill, személy- kilométer. Vasutaké: Személyforgalom 50, közúti vas­út 64, földalatti 21. Összesen 135 mill, személy- kilométer. Mint látjuk tehát, az autók több mint négy- szerannyi személykilómétert értek el. De az érem másik oldala a vasutakra kedvezőbb: a vasutak összforgalma ezidőben 687 millió nettotonna-kilóméter, ugyan­akkor a teherautóké csak 36 millió. Itt azonban a közgazdasági területen ba­rangoló toll egy pillanatra tétován megáll és a fantázia ködébe lendül... Ötszázötvenhét mil­lió kilométer: csillagászati méretekben is derék egy szám ... Egy év alatt annyit futkostak Északamerikában az autók, hogy nemcsak egy Öberth-féle tej felesszáj u, holdrakéta, hanem ta­lán egy komoly állócsillaghoz való utazás is ki­telt volna belőle... ha alcadt volna vállalkozó, aki birja — idővel. S az illető még csomagot is vihetett volna magával, több mint ezer kilót, ha a vasutak teheráru-fuvarozó teljesítményét is hozzáadjuk. Amit pedig megtehetünk .., Az árak összehasonlítása A „harcoló felek" legerősebb fegyvere: a díjtétel. Egy kis összehasonlítás roppant tanul­ságos lesz: megmutatja egyúttal azt a pontot, amelyen a két harcos megegyezhetik. Végre is egy kis egyezség csak megerősiti a küzdők ener­giáit. A vasutak személyszállító tarifái (átlagban mind kilométer-tarifák) 9 és fél pfenniget (cca négy lejt számítanak utas-kilóméterekként. Ugyanekkor az autók és az autóbuszok tarifái 5 pfennigtől 11.8 pfennigig terjednek. Itt tehát, sportnyelven szólva, a küzdelem meglehetősen nyilt és talán csak az autó fürgesége, úthoz nem kötöttsége és helyenként nagyobb gyorsasága szól bele döntően a választásba. Máskép áll a helyzet az áruforgalomnál. A teherautók üzemköltsége nagy átlagban 75 pfennig (30 lej) tonnakilométerenként, mig a vasút alig három pfenniget szedett be tonnaki­lométerenként. Innen magyarázható a vasút sok­szoros fölénye a teherszállításban; s mint érde­kes számot, följegyezték a németek, hogy a vasutak az autóipar áruinak szállításából a le­zárt évben 194 millió dollárt vettek be... Csi­nálja a teherautó utána: szállítson mozdonyt, ha tud!..« * i. Harc után: megegyezés, utána: harc! A teherautó-szállítás azonban mégis él és létjogosult, mert mozgékony, független és gyors. Ezenkívül pedig fölvette a darabáru-forgalom jelentős részét. A vasút ezt szívesen látta. A statisztika szerint ugyanis a darabáru az összforgalomnak csak keserítik meg gyakran életöröméi, nivel köszvény, csuz, ischiás kínozza, melynek okozója bélrenyheségéi anyag­csere-zavar. A vese-hólyag-epe-bajokat Is gyökeresen elhárítja rendszeres teás kanálnyi adagolása. Uricedin 35 év óta bevált a klinikán és a gyakorlat­ban is milliónyi betegen se­gített; Önnek is vissza fogja adni a régi é!ellcedtó»> 6 Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Drogéria mare: Alír. Cläsner d Co. Cernăuţi Strada Regina Marta 9 mintegy 4 százaléka, ugyanakkor pedig 25 százaléknyira veszi igénybe a vasút technikai berendezését. Ez az igen tanulságos tétel (amelyet a CFR is megfigyelhetne a saját portáján) arra indította a vasutat, hogy keresse a megegyezést, így jött létre a tartók (containers) forgalma, amely vegyes autó- és vonatfuvarozási rendszer és abban áll, hogy a teherautó tartókban szál­lítja a vasutig a darabárut s a vasút nem a da­rabárukat, hanem a tartókat továbbítja. A New- York Central Railroad például már csaknem heti négyezer container-t továbbított 1929 fo­lyamán ... Itt tehát a kecske is jóllakik és a ká­poszta is megmarad, a felek ügyes fordulattal összeegyeztetik az igényeiket és ahol lehet, to­vább is küzdenek egymással. Itt van mindjárt a személyforgalom fontos pontja. A vasút Columbus-tojását csinált ebből a kérdésből: ahol nem birt az autóbusz konku­renciájával, ott ő is autóbuszokat állított be. El­intézte. De tévedés volna azt hinni, hogy teher­autókat nem járat... csak alig hetven vasút­társaság teszi ezt. De a helyzet végső kiélezé­sétől mégis tartózkodnak a vasutak és ebben a fentemlitett 194 millió dollárnak jelentős sze­repe van. „Nem szabad elkedvetleníteni a ve­vőt“, — ez az elv kicsire is, nagyra is egykép helytálló.- K E pillanatban több mint 35 ezer autóbusz szaporítja Északamerikában a millió utas-kiló- métereket. Három társaság kelettől-nyugatig, a parttól a partig futkosó óriáskocsikat járat. Ezek a 4800 kilométeres utat 145 óra alatt teszik meg. Étkező- és hálóhelyük, fürdőjük és min­den kényelmü van ezeknek a behemót kocsik­nak. „Szuper-kocsik.“ S ami a legérdekesebb: lassabban járnak mint a vonat és mégis „jól mennek" üzletileg: ami az autó diadalmas jövő­je mellett szól. Az okos közlekedési politika ma: a sok és jó országút, nem a vasúti sínek sza­PAPJÓZSEF oRmmM L-coLomA l -r um Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy átvettük a bukaresti dr. A. Urbeanu-féle ké­miai gyár technikai és kereskedelmi vezetését és abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogv a t. közönséget ORIGINÁLIS-COLON! AL-RUMMAL tudjuk ellátni, amit ez a gyár különleges koncesszió alapján valódi jávai cukornád-rűelasseból termel. BÜRGER Albert R.-T., Tarqu-Mures Marosvásárhely. Megjegyzés- Tekintettel arra, hogy ezen Originális-Colonialis-Rum gyártására ezidőszerint gyá­runknak egyedül van koncessziója, kér jük a t. közönséget, hogy magát hangzatos nevű utánzatok­tól megtéveszteni ne hagyja, hanem kérje mindenütt az eredeti erjesztés után nyert Original» Coionlal-Runtoi, mely árban és minőségben minden versenyen íelii) áll. Rumon kívül gyártunk: aetherikus olajokat, gyümölcsszörpöket, méregmentes íe ■ tokot. GyögyszerSíémíal osztály tisémbeheiyezése folyamat!»*«» wan« Prospektussal és énegysékkel készséggel szolgálunk

Next

/
Thumbnails
Contents