Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-02 / 1. szám (2. szám)

Clai-Kolcxsvár, 1930. januii 2- CsŰtŐrtötc sag vTiselőhaZ ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP »FIZETÉS BELFÖLDÖN ; 200 lej, félévre 600 lej, negyed 300 feji egy hóra 100 lej Szerkesztőség es kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. Egyes szám ára 20 hilar ilas szám ára 6 lej. XIII. évfolyam 1-ső szám Belenézés a jövő-esztendőbe ő esztendőről előre látható, hogy a sze- ztendeje lesz am maga is rákényszerül, hogy a társada- sági erőire ránehezüljön és azokat az adó- d nyomasztóbb erejével a legtulzottabban 3gye. Ezt a ránehezülést egyes adózó réte- át.hárithatják szélesebb körökre és gyön- idalmi rétegekre, de ezeknek nem lesz sém­ii elhárító módjuk. A gazdasági elgyengü- adalom széles rétegében még kiterjedtebb, idóbb fog lenni, s minthogy ez a jelenség stóképességet is ugyanolyan kiterjedt és léntékben meg fogja bénítani, ebből a ter- sága is előáll. Végezetül a jobb módúak is igják, hogy terheiket áthárítani nem tud- 5 államnál is elkövetkezik a lehetetlenség, ább adóztasson. olthatunk tehát az állam és a lehetős társaL tegek (közötti szívós, kemény és elkeseredett ire. Ez lesz a politika legfőbb jellemzője, vasható az erősebb tőkeérdekeltségek, a volt zati érők lapjaiban olyan elmélet, hogy az sm parancsolhat a végletekig, a társadalmat thatják meg az állam törvényei. Ezek a tör- — mondja ugyanazon elmélet — akáimeny- egvan is a szabályos és parlamentáris meg- ,k, lényegükben mégis jogtalanok, lia lehe- Nem kötelezők, ha a társadalomtól öngyil- t kívánnak. ilyen elméletek jelzik, hogy társadalom és között erős összekülönbözés áll be. Persze, társadalom tehetősebb, politikát mozgatóbb cerülhet bele ebbe az összekülönbözésbe; a dóm többi részének tehetetlen tűrés lehet e em alatt is az osztályrésze, a politikától való ígyobb eltávolodás, a maga bajaiba való mind b belekuszálódás. A szegényebb társadalom tagy kiterjedésére elkövetkezik a passzivitás ta az állam politikája irányában. Az elfásult- hogyan nézzük a politikai hatalmasok és a gaz- i tehetősek egvmásközötti (busáját, s a tömegek .ulása és magába vonulása ettől a tusától, femcsak a mi államunkban fordulnak ilyen jel- >' irányba a jelenségek. Világállapot ez, mely is tolul hallámaival, de amely hullámokat a mi otainfc is növelnek vagy mélyítenek. A szegény- ilaprétcgén a szegénységtől félő felsőbb réte- államok, birodalmak, trösztök, háborucsináló és diktáló fönségek fognak kapkodni, s csinálják nferenciákat, egyezményeket és az egész nem- fzi politikát. Csinálják egész a tehetetlenségig, lük szemben mind passzívabb fog lenni az alap- r, a világ társadalmának a túlnyomóan nagyobb e, a szegénység megszámlálhatatlan világtömege, ni lesz a megváltás? Majd eljön az is valamikor, Irta: Paál Árpád de nem az anyagi hatalom küzdőiből, hanem a sze­génység tömegeinek a gondolkodásából és érzéséből. Valami uj szellemből és uj hitből, amelyik régi szel­lemek 'és régi hitek megtisztulása és diadalmaskodá­sa lesz. Mert semmi sines uj a nap alatt. A mostani világválság az anyagi erők válsága, mi (tehetetlen­ségbe kell hogy zuhanjunk, s akkor megint az el­nyomott, a háttérbe tolt szellemi erőknek és erkölcsi érzéseknek kell jönniök, hogy a leromlott világot újjáépítsék. így volt mindig a történelem folyamán az emberiség korszakonkiniti megújulása. E megújulásokban a mesterséges, a hatalmas­kodó, az erőszakolt elemekből mindig lehullott va­lami, s a társadalom leikéből és régi természetéből jutottak uj elemek uj szabadságokba és uj életké­pességekbe. így fog az áltálé' szegénység is vala­mi hatalmi és gazdasági bál- " elnyelni, s helyet­te az emberi társadalom uj szolidaritáshoz, az esz­ményt önmagából, a tömegek és társadalmak leiké­inek elpusztíthatatlan jóságából fogja kiemelni. * Mert ne liigyjük azt, hogy a szegénység egyúttal végzetes szerencsétlenség is. Nem az; hanem az em­bert a maga lényegére emlékeztető, sa ját magához visz- szavezető kényszer. Elmélkedésekre, gondolkozások­ra., magunkkal való számvetésekre szorít reá. És meg­találja ■m utat is a maga kisegítésére. Kisegítő útja nem egyéb, mint az igénytelenség, az egyszerűség. Er­re az útra ráterelő erő a magunkban való hízás, a hoz­zánk hasonlókkal közösen felmelegedő életkedv, az ebből kierősödő hit és remény. Mind légnemüségek, érzések, szellemi erők, de éppen azért elpusztithatja- nabbafc, mint az anyagi erők A segénység kisegítő útját ekként nyitja meg az egyszerűség. Az egyszerűségből fakad az őszinteség, az őszinteségből jön a hazugság nélküli élet, s a ha­zugságoktól való szabadulásból árad ki az a világos­ság, mely mellett tisztán látjuk, jobban látjuk, félre­értések nélkül látjuk egymást. Ez a látás idézi elő azt, hogy több megbecsülés, jobb szeretet és érdek - nélkülibb, önzetlenebb összetartás legyen az emberek között. Az összetartás nem merev egységeit jelent, ha­nem az egyéniségek különböző képességeinek a szer­ves összefogását, egymásra ható, egymást buzdító és egymást segítő együtthatod ását. Minél inkább rászórni a világ és az állam társa­dalmából egy-egy társadalmi részlet, egy csoport, egy réteg, egy közös sorsú tömeg az egyszerűségre, annál hamarabb eléri ez a társadalmi részlet azt, hogy a világválságon keresztüljusson és a maga helyes, egészséges fejlődését elérhesse. Ebből a szempontból nézve, a magyar népkisebbség társadalmának is ösz- tönszeriien éreznie kell, hogy éppen az ő nagyobb megpróbáltatásai miatt, az ő nyomottabb szegénysége miatt igenis közelebb' van az egyszerűség kényszerű útjához. Közelebb van ahhoz, hogy sok hiúságot, sok fölösleget, sok komolytalan kicsinyességet és időtöl­tést kihagyjon az életéből, s ezzel könnyebb és sza­badabb legyen. Lehelt, hogy még kapkodunk és egy­másra vádaskodunk most a szegénységbe zuhanásaink miatt. De már aizon az utón vagyu/nk, hogy ennek a közös sorsát kezdjük egymáson meglátni, komolysá­gunk és tisztánlátásunk egymás iránt egyre fejlődik, s a küzdő szegénység elhozza mindnyájunk számára a további közös egyszerűséget is. Ez a társadalomfejlődésünk ki fogja bírni a mostani nagy megrázkódtatást. És nekünk lesz leg­hamarabb a leginkább teherbíró uj szellemi életünk, uj összetartásunk, s annak uj erejű hite, melegsége ás egymás iránti bizodalma. Nem lesz ebben az újjá­épült társadalomban szárnyaló, föllengős száguldás, de lesz olyan lépésiról-lépésre haladás, mely hasonla­tos a búzatáblák éréséhez. Maroknyi magból kenyér lesz lassaiti-tossan. És a miénk lesz, ha tulkombinált nyerészkedő vággyal nem adunk túl rajta, hanem magunknak érleljük. Magunknak. Ez azt is jelenti, hogy no nagyon akarjunk sorsunkon kívül állókkal összevegyülni, s azok más életszámitásaiba a magunk szegénységének megmaradt szellemi és anyagi késizle- teit felszivafni. Ezzel* kivágódunk az egyszerűség út­járól1, s egymás összetartása és lassú, de biztos társa­dalmi haladása helyeit zavarokba keveredünk. Zava­rt», összevegyült, magával tisztában nem levő társai dalmi csoport pedig a világválságot ki nem bírhatja. Van a magunk szegénységében való összetartás­nak egy másik vonatkozása is. Észrevehetően mind­inkább vannak, akik a magyar népkisebbség meg- próbáltatott sorsa miatt, s velünk való külsőségesebb összefüggésük folytán is megengedhetőnek és Célsze­rűnek tartják, hogy meneküljenek tőlünk. Nem tart­juk vissza. De — ahogy fejtegettem — erősebb, jobb, szebb társadalmunk fog lenni, s ezt éppen sze­génységünk megpróbáltatottabb állapota folytán mindenki másnál hamarabb várhatjuk. Ebbe az élet- ujulásba a most elszakadókat nem fogjuk vissza­venni. Nem azért, mintha haragudnánk rájuk. Isten mentsen ilyen kicsinyességektől! De nem fogjuk visszavenni őket abból az egyszerű okból, mert nem érlelték velünk együtt a mi nj életünket, s mert emiatt végzetesen elszoktak tőlünk. Jövendő össze­tartásunkat és egymáson segítő, egymásnak elegen­dő társadalmi szervezetünket nem tehetjük ki an­nak, hogy velünk kísérletezők, irántunk bizonytalan­kodók visszaszerzésére és pártfogására pazaroljuk. Nem tehetjük ki a magunkszerezte társadalmi össze­függések javait mások osztozkodásának. A jövő magyar társadalmában, a szegénységből kinövő uj életünkben, meglesz az önvédelem öntu­data is.. Paletot Lei 3400*— Bőrkabát Lei 4500 ­WEUÜIAMW II. férfi- és fíuriiha árúház a OLI J, FŐTÉR A4. Mai számunk 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents