Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-12 / 8. szám
’Kill. EVF. 8. SZÁM. Ktegrrf2%tafa 7 „Az egyeljen biztos eszköz a forradalom megelőzésére, ha magunk megcsinállak^ — svájci tanács mondja azoknak, akik a kisebbségi kérdéssel még mindig csak játszadoznak (Kolozsvár január 10.) A Nemzetek Szövetségének megismerésén és népszerűsítésén munkálkodó nemzetközi szövetségnek, két- havonként megjelenő folyóirata van, mely Llj Minoritás Nationales cimmel kizárólag a nemzeti kisebbségek ügyét tartja nyilván. Elsősorban azért, mert ez a nemzetközi szerv a legnagyobb fontosságot tulaj donit ja a kisebbségi kérdésnek, főként pedig e kérdés mai megoldatlan helyzetének. A folyóirat szerkesztője E. Bővet, lau- sanne-i egyetemi tanár, francia tehát s ime mégis a problémának egyik legalaposabb ismerője, a kisebbségeknek pedig őszinte barátja. A folyóirat legutóbbi számában, melyet a napokban vettünk kézhez, Bővet két cikket is ir a kisebbségi kérdésről s azt érdekes uj oldalakról világítja meg. A kevesek közé tartozik, kik ennek a problémának szociológiai oldalát sem hanyagolják el. Az egyik cikk Az első szóbanforgó cikk elméleti alapon mozog. „Túl sokat beszélünk e kérdéssel kapcsolatosan jogról, — mondja többek között a tudós francia professzor — holott azokban a korokban, mint amilyen ez a mienk is. amikor az embernek az emberhez való viszonya gyökeres változásokon megy keresztül, a jog foglama bizonytalanná válik.“ Keresi tehát azt az alapot, melyen a kisebbségi kérdést az érdekeltek mindkét oldaláról egyformán meg lehet közelíteni. Úgy találja, hogy ez a kritérium: az emberi méltóság, melyet egymásban tisztelnünk kell. Elsősorban tehát a többséghez tartozóknak a kisebbségiekben is. Majd felteszi a kérdést: miért van az, hogy az internácionális és nacionális fejlődés között oly nagy ellentét mutatkozik. Úgy találja, ennek az oka, hogy megfeledkeznek sok helyen arról a törvényről, mely szerint az ember égen szabadsága érdekében mind nagyobb csoportokban igyekszik egyesülni. Az ember már ma is szabadabb a városban, mint a falun s ezért nagyobb európai egységben szabadabb lesz a kisebbségi csoport is, mint abban az államban, melyben mm él. Azokat pedig, kik az időknek ezt a jelét nem értik meg, nagy honfitársának, Vinet- nek szavaival figyelmezteti, hogy: az egyetlen biztos eszköz a forradalom megelőzésére, ha magunk megcsináljuk. Vagyis: ha kisebbségi kérdésből nem akarnak a maguk számára. előbb vagy utóbb bajt. tegyék meg azt a lépést, melyet ma talán még sokan honfitársaik közül forradalminak éreznek s oldják meg becsületesen a kisebbségi kérdést...“ A másik cikk Bővet másik cikke egészen gyakorlati téren mozog. Arról szól, hogy a Nemzetek Szövetsége ezt a nagy kérdést ma miként is kezeli a valóságban. Példával illusztrál. ValaOOOOOOCOOOOOOOOOO © © o o o Cl 9 © O o o o o 0 o Meg;elent! Megjeleni Rz Uj Az egyenes adótörvény módosítása. Az uj fényüzési és forgalmi adótörvény a táblázatokkal. Törvény az adófizetés alól való kibúvás meggátlására. A pénzügyminisztérium utasítása az adó vallomások kitöltésére A legteljesebb magyar fordítás a Hivatalos Lap alapján Küldjfln be bélyegben 20 leit és portomeniesen megküldi a Kale.l U.ság könyvosztálya o o 0 © © 0 © © D © O o © melyik ország kisebbsége érdekében — neveket nem nevez meg ő sem — bizonyos külföldi nemzetközi alakulat interveniál. A kisebbség helyzete súlyos: iskolái, vallási organizációi veszélyben forognak. Ny, érdekelt állam előbb halasztást kér válasza megadására, majd elég röviden válaszol s főként arra hivatkozik, hogy: a szóbanforgó kisebbség, ha panaszra oka lenne, maga fordulna panasszal a Nemzetek Szövetségéhez. Az ügy erre a hírhedt Hármas Bizottság elé kerül, melynek ezúttal a francia, az angol és a finn tanácstagok a tagjai. A bizottság úgy találja, hogy a panasz nem alkalmas arra, hogy a Tanács vele foglalkozzék. A határozat kelte: december 11. Ugyanezen a napon azon ban a Tanács 9 h. 33. kezdődőiég folytonosan ülést tartott, melyen 15 nemzetközi kérdés került szőnyegre, köztük igen nagy fontosságúak. A gyűlésen, melynek nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve is 12 oldal, valamennyi tanácstag végig jelen volt s a vitában részt vett. Ezek után pedig felteszi a kérdést Bővet: ilyen körülmények között, ismerve a N. Sz. fórumok munkarendjét, mikor ülésezett ezen a napoti a Hármas Bizottság s ha valóban ülésezett, Vasúton, utazásnál téve a fiatalt, öreget védi, lorokfájáa, fertőzés nem éri. vagy villamoson való különösen Id vagyunk meghűlés veszélyének. Ilyen helyeken fertőző betegségek is könnyen terjednek. Védekezzék ez ellen Pan fi avln pasztillákkal, melyek a szájat és garatüreget fertőtlenítik. Minden inden gyógyszertárba» drogériában kaphatók. ugyan mennyi időt szentelt arra a kérdésre, mely végeredményében mégis csak egy egész szorongatott nemzet életének vagy esetleg halálának kérdését jelentette? A kérdés mindenesetre érdekes, de még érdekesebb volna, ha akadna valaki, aki a legközelebbi Tanácsülésének tenné fel. Alkalmas mód volna ez arra, hogy a világ ismét egyszer betekintést nyerjen azokba a módszerekbe, ahogyan ma nagy kérdéseket kényelemből és önzésből halogatnak, mig végképen el nem mérgesednek. Dr. S. J. Bukarestben az optánspör fantasztikus likvidálásáról beszélnek Egy becsig pénzcsoport állítólag a kormány beleegyezésével rendkívüli o-cső áron össze akarfa vásárolni az erdélyi optánsok birtokait (Bukarest, január 10.) Az optánspör frontján jelenleg látszólagosan nyugalom van s a közönség figyelme a hágai konferencia felé irányú1, ahol a keleti jóvátételi kérdéssel kapcsolatban valószínű annak lehetősége, hogy or, optánskérdés hivatalosan ismét felszínre kerül s mintegy előjátéka fog lezajlani a Népszövetség legközelebbi ülésszakának, mely nek tárgysorozatába beiktatták, nem tudni már hányadszor, ezt az évek óta megoldatlanul fennálló problémát is. A nyugalom és az eseménytelenség azonban csak látszólagos. Mert, ha az optáns-tár- gyadások az érdekelt két ország között hivatalosan meg is szakadtak, vannak bizonyos jelek és folyamatban vannak bizonyos akciók, melyek arra engednek következtetni, hogy a vitás kérdéssel kapcsolatban nagy arányú változások készülnek, melyek esetleg egészen uj magánjogi helyzetet fognak teremteni. A kulisszák mögött tehát valami történik. Hosszas utánjárás után sikerült ugyanis néhány olyan konlcrétumnak birtokába jutnunk, melyek minden kétséget kizáróan igazolják fenti ál1'tusunkat. Híreink igy minden bizonnyal feltűnést fognak kelteni, nemcsak belföldön, de külföldön is, ahol tudvalevőleg az optánspör iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, tekintve ennek a kérdésnek egész Európa politikájára kiható nagy fontosságát. Értesüléseinket a következőkben foglalhatjuk össze: Egy bécsi pénzcsoport, még nem tudni biztosan, milyen inspirációra, magánakciót indított be azzal a céllal, bogy összevásárolja az optánsok pör alatt álló birtokait. E pénzcsoport képviseletében egy Nagy Dénes nevű székely földbirtokos meg is jelent Budapesten, ahol ilyen értelemben több op~ tánsbirtok tulajdonosával tárgyalásokat folytatott. Ezek a tárgyalások, ha nem la o co oooeooocooaooe jártak a kívánt eredménnyel, tekintve, hogy az optánsok túlnyomó többsége el wm határozva arra, hogy bevárja a pör végét, mindenesetre nagy feltűnést keltettek a budapesti hivatalos körökben, melyek egész természetesen, magánjogi követelésekről lévén szó, semmilyen formában nem lehetnek befolyással az optánsok elhatározására. Értesülésünk szerint a nevezetes budapesti látogatás tárgyi eredménye mindössze annyi volt, hogy Nagy Dénesnek sikerült papir- megáUapodást kötnie két-három op- tánsbirtokossal birtokaik eladására vonatkozólag. Ugyanakkor arról is informálva vagyunk, hogy a kötött megállapodásokban feltüntetett föld-árak olyan alacsonyak, hogy as eladás nem nevezhető másnak, mint elkótyavetyélésnek. Így egy hold föld 70—80 pengős árral szerepel, mely nem teszi ki a jelenlegi árak egy tizedét sem. Ez az akció, már csak az árakat tekintve is, ugylátszik pendantja akar lenni a jugoszláviai birtokvásárlási üzletnek, melyet tudvalevőleg egy szabadival bank finanszírozott. A jugoszláviai, optánsokat is hasonló módon forgatták ki birtokaikból, hogy a nevezett bank legendás nyereségeket vághasson zsebre. Nem tudjuk, hogy ebben az ügyben mi a román kormány hivatalos álláspontja. Mindössze arról vagyunk informálva, hogy Dobre3cu. földmtvelésügyi államtitkársága idején figyelemmel kísérte a Budapesten lefolytatott tárgyalásokat, amiből nem is 'imgy fantáziával azt lehetne következtetni, hogy a kormány tudtával és beleegyezésével tette meg az említett bécsi pénzcsoport o kezdeményező lépést. Mi mindenesetre várjuk a közvéleményt felvilágosító hivatalos kommünikét. Addig fiig- gől*en w hagy jut az ügy érdemi elbírálását. Kok assy Endre.