Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-12 / 8. szám
X7JJ. 'ÉTW. t. SXjfM. fln&t&ai’. Ba»rrtawa &9*mun Vezérképviselet Románia részére: Zaharia & Cernateseu, Bucureşti, Strada Popa Nan No. 181 Hans Heinz Ewerset vádolták meg a düsseldorfi tömeggyiíkosságok elkövetésével (Berlin, január 10.) A berlini rendőrség a napokban névtelen levelet kapott, amelyben az illető levélíró azzal vádolja meg Hans Heinz Ewerset, a világhírű német irót, hogy <5 követte el a düsseldorf i gyilkosságokat. A levél szerint az iró több újabb müvében olyan élethűen és megjelenítő erővel irta le több gyermek és nő meggyilkolását, hogy az csak személyes tapasztalat alapján lehetséges és különben a leírások nehány részlete megegyezik a düsseldorfi eseményekkel. Eivers Düsseldorfban született és állítólag a gyilkosságok időpontjában ott is tartózkodott. A berlini rendőrség a> névtelen levél alapján kötelesség- szerüen meghvditotta a vizsgálatot, beidézte az irót és miután ártatlansága kiderült, természetesen újból szabadlábra helyezték. Újabb súlyos sérelem érte az Erdélyi Muzeum Egyesületet Az egyesület tulajdonát képező rendkívül nagy értékű ásványtárnak átvizsgálására kiküldői!: szakbizottságot Stanciu egyetemi tanár be sem engedte a helyiségekbe Birtokháborítás! pert mdif az egyesület (Kolozsvár, január 10.) Megdöbbentő sérelem érte az Erdélyi Muzeum Eegyesületct, amelyet már évek óta érik igaztalan és indokolatlan támadások. Nem kevesebbről van szó, mintthogy az Erdélyi Muzeum Egyesület kebeléből az egyesület tulajdonát képező rendkívül nagy értékű ásványtár átvizsgálására kiküldött szakbizottságot, egyik kolozsvári egyetemi tanár egyszerűen nem engedte be. A kiküldött szakbizottság tagjai, Xantns János és Balogh Ernő indokolt megdöbbenéssel kérdezték az eljárás okát, mire egy ideges gesztus volt a válasz és az a hevenyében odadobott és semmiképen el nem fogadható indokolás, bogy mindaddig, amig u Erdélyi Muzeum Egyesület vezetőségéhez benyújtott román tagjelölő listát a magyar vezetőség nem fogadja el, semmiféle szakbizottságot nem enged be az ásványtárba. A bizottság tagjai udvarias formában figyelmeztették az egyetemi professzort, hogy az ásványtár értékes anyaga az Erdélyi Muzeum Egyesület jogos tulajdona és eddig sohasem történt meg az, hogy az egyesület által kiküldött szakbizottságot megakadályozták volna munkájában. A minden tekintetben indokolt figyelmeztetés azonban süket fülekre talált és a kiküldött bizottságnak nem maradt más bátra, mint a páratlanul megdöbbentő incidensről jelentést tenni az Erdélyi Muzeum Egyesület vezetőségének. A magyar sajtó már többizben foglalkozott azokkal a törekvésekkel, amelyek egyes román körökben merültek föl és azt célozták, hogy a nagy értéket reprezentáló egyesület tulajdonát elvegyék, vagy pedig ami ezzel körülbelül egyértelmű, naeiona- lizálják. A több mint itiz éves kisebbségi küzdelem minden ilyen irányú törekvést visszavert. Minden kormány megkísérelte, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesület értékeire rátegye a kezét, de nem talált megfelelő jogalapolt erre. Ország-világ előtt bizonyítható, hogy a magyarságnak ez az ősrégi, kulturális egyesület tisztán és kizárólag magyar alapítványokból épült fel. Ahhoz az államnak tulajdonjogilag soha, semmiféle köze nem volt, még a magyar impérium 'alatt sem, annál kevésbé lehet ma. Az igaz, hogy az egyetem már hosszú idők óta, még a magyar impérium alatt is a tudományos anyagot használta, de azért a magyar állam mindenkor bizonyos bérösszeget, illetve használati dijat fizetett, I tehát nem képezhette a saját tulajdonát. Az Erdélyi Muzeum Egyesület a történelmi vái- í ltozás után, midőn az egyetem átvétele megtörtént, egy nobilis gesztussal megengedte, hogy a román egyetem is hasonló feltételekkel, tehát megfelélő bérösszeg, használati dij lefizetésével tudományos célokra használhassa a Muzeum Egyesület értékes anyagát. Ezzel a ténykedéssel az Egyesület vezetősége nemcsak a megértés, hanem sokkal magasabb eszmei célt is szolgált, amidőn az egyesület tulajdonát képező anyagot a román egyetem rendelkezésére bocsátotta és a tudomány és az általános ismeretek terjesztése alól nem vonta ki. Emberi számítás szerint mindenki azt várhatta volna, hogy a magyar vezetőség nobilis ajánlata után a román állam, illette a közoktatásügyi minisztérium a tudományos anyag használatáért arany valutában legalább azt a bérösszeget ajánlja föl, amit annakidején a magyar állam fizetett. Sajnos, nem ez történt. A muzeum magyar vezetőségét kínos csalódások és meglepetések érték. A baráti jobbot nem fogadták el, hanem minden alaposabb indok nélkül földalatti kampány indult meg, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesület anyagát elvegyék és ha ez nem sikerül, akkor az egész intézményt nacionalizálják. Ezek a kísérletek azonban meddőknek bizonyultak s a legnagyobb megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy épen a Maniu- kormány idejében megtörténhetik az a kulturbot- rány, hogy aa Erdélyi Muzeum Egyesület tulajdonát képező ásványtárat a kiküldött magyar szak■MM——BMH&H’H Willlll—MI— bizottság még csak meg sem vizsgálhatja, hogy arról a közelgő közgyűlésen beszámolhasson. Ez még a liberálisok és az averescannsok idején sem történt meg. A szakbizottságot mindenkor udvariasan fogadták és készségesen engedélyt adtak arra, hogy az ásványtárat átvizsgálják. Stancia egyetemi profesz- szomak pedig az a kijelentése, hogy csak akkor engedi be a szakbizottságot az ásványtárba, ha a Muzeum Egyesület adomán tagjelöléseket is elfogadja, jogi nyelven a birtokháborítás minden ismérvét magán viseli. Stanciu professzor sem többet, sem kevesebbed nem kivan, mint az Erdélyi Muzeum Egyesület nacionalizálását. Mert miről van szó? Tényleg a románság részéről tagajánlások történtek, de olyan sok tagot ajánlottak, hogy azok beválasztása esetén a románság majorizálná az egyesület magyar vezetőségét és ezzel megtörténne a nacionalizálás, szóval a birtokbavétel ténye. Feltesszük a kérdést: Vájjon mit szóltak volna a magyar impérium idején az Astra vezetői, ha a magyarság többségi listát nyújtott volna be és azt követelte volna, hogy a kizárólag román Astra magyar többséget válasszon be a vezetőségbe és ezzel annak minden vagyonát elvegye és az egész intézményt na- cionalizálja, magyarrá tegye?! Ilyen körülmények között, érthető, ha az Erdélyi Muzeum Egyesület magyar vezetősége nem hajlandó a ilisztán és kizárólag magyar adakozásokból és alapítványokból szerzett értékes múzeumi anyagot a birtokából kiengedni és mereven elzárkózik előle, hogy az egyesület vezetőségébe románokat is válasszon be. Az egyesület vezetősége már a legmesszebbmenő határokig elment, midőn élték es múzeumi anyagát minden ellenszolgáltatás nélkül több mint egy évtizede, tisztán tudományos célokat tarv va szem előtt, az egyetem rendelkezésére bocsátotta Ó3 beérte azzal, hogy az államtól olyan értékű ellenszolgáltatást kérjen, mint amilyent a magyar impérium alatt a magyar államtól kapott. Megtehette volna azít is, hogy az első év után, midőn az állam nem fizetett, a múzeumi anyag használatát betiltotta volna. De nem tette érit, mert bízott a mindenkori kormányok és exponenseinek a bölcs belátásában és mindenre számíthatott, csak arra nem, hogy megakadályozzák még az egyesület tulajdonát képező anyag ellenőrzésében is. Stanciu egyetemi tanár magatartása és eljárása ! az egész magyarság körében ért held meedöbenést és izgalmat váltott ki. Xantus János és Balogh Ernő, akiket az egyesület a felülvizsgálatra kiküldőét, jelentették a súlyos sérelmet » Muzeum Egyesület vezetőségének, amely amint értesülünk, birtokháborítás cimén Stanţiu professzor, illetve a közoktatásügyi minisztérium ellen büntető feljelentést tes*. Hisszük azonban, hogy erre nem lesz szükség, mert a Maniu-kormány meg fogja találni a módját annak, hogy a kinos incidenst kielégítő módon elsimítsa és végre valahára az Erdélyi Muzeum Egyesülőt jogviszonyát a kolozsvári egyetemmel olyan formán rendezze, ami nemcsak a komolyabb románság, hanem a magyarság legszélesebb rétegeit és az egyesület magyar vezetőségét ki fogja elégíteni. Olajos Domokos. Elrendelték a csődöt a temesvári Lloydui Román Biztosítótársaság ellen Temesvári tudósítónk jelenti: Jelentette a Keleti Újság, hogy a Lloydui Román Biztosítótársaság, amely a Frankfurter Biztositó koncerojébe tartozott, az anyaintézet összeomlása folytán fizetésképtelen lett. A fizetésképtelenség bejelentése után a biztosítótársaság ellen egymás uán adták be a bűnvádi feljelentéseket és a bíróság a helyzet tekintetbe vételével, pénteken délelőtt elrendelte a csődöt, csődgondnoknak pedig Fehér Kristóf dr. nyugalmazott táblai elnököt nevezte ki. A követelések bejelentésének határideje február 22. A csőd elrendelése az érdekeltek körében nagy elkeseredést keltett, mivel köztudomás szerint a társaságnak nem sok vagyona van. Az ügyben érdekes fordulatok is várhatók, amennyiben több a bűnvádi eljárást kérő jelentés szerint azt a tartalékalapot, amelyet a törvény a biztosítótársaságnál kötelezően előír, nem fizették be 3 »»»>♦»tmmtiu[f tt m ttírni mi 11o reliüifésSkeitö újítás a fűtés terén! A fütőAzelöíí Vezúv ítéli# technika legnagyobb vi zmánya. Nincsen többé rcssz kályha, mert a szab. „VEZÚV“ készülék magában véve pótol egy jó kályhát, 5© százalék tiikeS©- anyag megta^arílés! tüzelőanya; megtakariiás ! Gyors hőképződés! Minden vaská vhához a’kal- mazható! A „VEZÚV“ segítségével még a leghidegebb szoba (he yiség) is keresztül fűthető, rieszer z si költség a fűtési id nyben 14 nap alatt megté iül. Ara vaslemezből, fényezve 350 lei, vörösrézből díszes kivitelben 600 lei. — Megrendelésnél a füstcső bősége megadandó. Gyártja és forgalomba hozza I. WE.S2BERGER Temesvár, Józsefváros, BuLJBert- helot 1. Ar egyzék kívánatra ingyen ! Vidéki képviselők és ügynökök kerestetnek. SVlost! fontán sza&aáaloi '3106 szám
